Az izraeli hadsereg a légierő és a tüzérség támogatásával szárazföldi támadást indított Libanon déli részén – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az X-en. Az „Északi Nyíl” hadműveletről magyar idő szerint kedden, hajnali 1 órakor adtak tájékoztatást. Azt írták:
„A politikai vezetés döntésének megfelelően néhány órával ezelőtt az IDF pontos hírszerzési információk alapján korlátozott, helyi és célzott szárazföldi támadásokat indított a Hezbollah terrorista célpontjai és infrastruktúrája ellen Dél-Libanonban. Ezek a célpontok a határhoz közeli falvakban találhatók, és közvetlen veszélyt jelentenek az észak-izraeli izraeli közösségekre.”
Az Izrael északi, libanoni határánál felsorakozott tankok az MTI szerint már hétfő éjjel heves tüzérségi támadást hajtottak végre a határ túloldalán fekvő Vazzáni falu irányában. Libanoni jelentések szerint az izraeli hadsereg (IDF) menekülésre szólította fel a határ menti dél-libanoni falvak lakóit.
Az Iránból támogatott Hezbollah libanoni síita milícia bejrúti fellegvárának számító Dahíja negyed lakóit is távozásra szólította fel az IDF. A határhoz legközelebb eső három települést – Metula, Misgav Am és Kefar-Gileádi –, amelyeknek civil lakosságát már tavaly ősszel kitelepítették, zárt katonai területnek minősítették. Több más, a határhoz közeli izraeli város és falu lakóit elővigyázatossági intézkedésekre utasították, miszerint csökkentsék a mozgást településükön, kerüljék a gyülekezést, ellenőrizzék a település kapuit, és tartózkodjanak óvóhelyeik közelében.
Az izraeli hadsereg a légierő és a tüzérség támogatásával szárazföldi támadást indított Libanon déli részén – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az X-en. Az „Északi Nyíl” hadműveletről magyar idő szerint kedden, hajnali 1 órakor adtak tájékoztatást. Azt írták:
„A politikai vezetés döntésének megfelelően néhány órával ezelőtt az IDF pontos hírszerzési információk alapján korlátozott, helyi és célzott szárazföldi támadásokat indított a Hezbollah terrorista célpontjai és infrastruktúrája ellen Dél-Libanonban. Ezek a célpontok a határhoz közeli falvakban találhatók, és közvetlen veszélyt jelentenek az észak-izraeli izraeli közösségekre.”
Az Izrael északi, libanoni határánál felsorakozott tankok az MTI szerint már hétfő éjjel heves tüzérségi támadást hajtottak végre a határ túloldalán fekvő Vazzáni falu irányában. Libanoni jelentések szerint az izraeli hadsereg (IDF) menekülésre szólította fel a határ menti dél-libanoni falvak lakóit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Sz. a budai Várhegy oldalában rendel, pedig már hat éve jogerős ítélet kötelezi közel 14 millió forintos kártérítés kifizetésére. A 24.hu cikke szerint az orvos a mai napig nem fizetett, ráadásul a bírósági döntés előtt megszabadult attól a cégétől, amelyre a kártérítést kiszabták.
Erika 2008-ban egy biciklis baleset után volt kénytelen szemhéjplasztikai műtétre menni. Az operáció után azonban nemcsak esztétikai problémák jelentkeztek, hanem a szemhéjai sem záródtak rendesen, így szeme folyamatosan kiszáradt és begyulladt.
A rosszul sikerült beavatkozás után az orvos több újabb műtétet is végzett rajta, de a helyzet tovább romlott. Erika más orvosokat is felkeresett, sőt Amerikába is elutazott, hogy újabb műtétet végeztessen, de a korábbi beavatkozások miatt kialakult hegesedések már megnehezítették a javítást.
Mivel a doktor nem ismerte el a felelősségét, és az első műtétért kifizetett 750 ezer forintot sem akarta visszaadni, Erika a bírósághoz fordult. Az ügy évekig húzódott, míg végül az első- és másodfokú bíróság, majd 2016-ban a Kúria is kimondta, hogy Sz. hibázott. A Magyar Orvosi Kamara eközben etikai vétség miatt 1,29 millió forintos büntetést szabott ki az orvosra.
A bíróság 2019-ben hozta meg a jogerős ítéletet, amely szerint cégét 13,75 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték. Az összeget 15 napon belül kellett volna kifizetni, de az orvos azóta sem rendezte a tartozást, pedig azóta még kamatok is rakódtak rá.
A 24.hu szerint az ítélethirdetés előtt a doktor 100 ezer forintért eladta a cégét egy mélyszegénységben élő nőnek. A nő elmondta, hogy sosem találkozott az orvossal, csupán egy papírt kellett aláírnia, amiért 150 eurót kapott. A kft. nem sokkal később kényszertörlés és felszámolás alá került, majd 2023 nyarán végleg törölték a nyilvántartásból.
Erika nemcsak a bíróságon próbált érvényt szerezni az igazának, hanem az interneten is kifejezte véleményét, sőt, az orvos rendelője előtt is tiltakozott. Egy ilyen alkalommal összetűzésbe került a rendelő egyik alkalmazottjával, ami miatt a bíróság könnyű testi sértés és garázdaság miatt nyolc hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.
A 24.hu munkatársa telefonon is megkereste az orvost. Ő minősítgetni kezdte Erikát, de arra a kérdésre, hogy tervezi-e kifizetni a kártérítést, érdemi választ nem adott.
Dr. Sz. a budai Várhegy oldalában rendel, pedig már hat éve jogerős ítélet kötelezi közel 14 millió forintos kártérítés kifizetésére. A 24.hu cikke szerint az orvos a mai napig nem fizetett, ráadásul a bírósági döntés előtt megszabadult attól a cégétől, amelyre a kártérítést kiszabták.
Erika 2008-ban egy biciklis baleset után volt kénytelen szemhéjplasztikai műtétre menni. Az operáció után azonban nemcsak esztétikai problémák jelentkeztek, hanem a szemhéjai sem záródtak rendesen, így szeme folyamatosan kiszáradt és begyulladt.
A rosszul sikerült beavatkozás után az orvos több újabb műtétet is végzett rajta, de a helyzet tovább romlott. Erika más orvosokat is felkeresett, sőt Amerikába is elutazott, hogy újabb műtétet végeztessen, de a korábbi beavatkozások miatt kialakult hegesedések már megnehezítették a javítást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.
A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.
A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.
A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.
Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.
A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.
Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.
A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.
A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.
A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter rendkívüli Magyar Infót tart hétfő este a Tisza Párt alelnökével
A párt elnöke szerint számos módon készül a Fidesz a Tisza ellenes lépésekre, ezt akarják bemutatni. Közben a Tisza Szigetekkel kapcsolatban is fontos bejelentés várható.
Hétfő este különleges bejelentkezést (saját elnevezése szerint Magyar Infót) tart Magyar Péter. A Tisza elnöke a párt alelnökével, Tarr Zoltánnal fog bejelentkezni a Facebookon. A tervek szerint az alábbi témák kerülnek majd szóba:
A TISZA működését és politikusait érő fenyegetések/zsarolások.
A TISZA és a politikusai ellen irányuló kormányzati jogalkotási tervek.
Orbánék terve a TISZA kriminalizálására, a működésünk ellehetetlenítésére.
A szatellit pártok és Orbánék együttműködése.
Óellenzéki szereplők jövőbeni szövegsége a kormányváltást akaró erők megosztására.
A Fidesz által a háttérből gründolt és támogatott új pártok.
A választási jogszabályok tervezett módosításai a Fidesz és az óellenzéki pártok/politikusok érdekében.
„Emellett természetesen sorra vesszük Orbánék hazugságait az uniós források, Ukrajna uniós csatlakozása és a világ legnagyobb bankrablása kapcsán is” – ígérte Magyar Péter. Ezen kívül bejelentére is készülnek „a TISZA Szigetek és az önkéntes hálózatunk jövőbeni működése, fejlesztése, valamint a koordináció és a szervezeti struktúra hatékonyabbá tétele kapcsán.”
Hétfő este különleges bejelentkezést (saját elnevezése szerint Magyar Infót) tart Magyar Péter. A Tisza elnöke a párt alelnökével, Tarr Zoltánnal fog bejelentkezni a Facebookon. A tervek szerint az alábbi témák kerülnek majd szóba:
A TISZA működését és politikusait érő fenyegetések/zsarolások.
A TISZA és a politikusai ellen irányuló kormányzati jogalkotási tervek.
Orbánék terve a TISZA kriminalizálására, a működésünk ellehetetlenítésére.
A szatellit pártok és Orbánék együttműködése.
Óellenzéki szereplők jövőbeni szövegsége a kormányváltást akaró erők megosztására.
A Fidesz által a háttérből gründolt és támogatott új pártok.
A választási jogszabályok tervezett módosításai a Fidesz és az óellenzéki pártok/politikusok érdekében.
„Emellett természetesen sorra vesszük Orbánék hazugságait az uniós források, Ukrajna uniós csatlakozása és a világ legnagyobb bankrablása kapcsán is” – ígérte Magyar Péter. Ezen kívül bejelentére is készülnek „a TISZA Szigetek és az önkéntes hálózatunk jövőbeni működése, fejlesztése, valamint a koordináció és a szervezeti struktúra hatékonyabbá tétele kapcsán.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az én koromban már jobban érdekli az embert, hogy lesz-e olyan aki folytassa azt, amit ő elkezdett
Orbán Viktor szerint a szorgalmas fiataloknak fényes jövőjük lehet Magyarországon. A miniszterelnök arról is beszélt, hogyan védené meg a munkahelyeket az ukrán vendégmunkásoktól.
Orbán Viktor szerdán a Szakma Sztár Fesztiválon mondott nyitóbeszédet, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett – számolt be a Telex. A miniszterelnök azt mondta, „minden évben várom ezt a napot”, mert az ilyen találkozások „bíztatást és megerősítést” jelentenek számára. Hozzátette, hogy már nem egykorú a fiatalokkal,
és az ő korában már fontosabb, lesz-e, aki folytatja azt, amit ők elkezdtek.
Beszédében Orbán visszatekintett a 2010-es évekre is. Azt mondta, akkor Magyarország „egy csődtömeg volt”. Szerinte abban az időben sokan még inkább a gimnáziumot választották, hogy aztán felsőoktatásba mehessenek, és jobban bíztak „egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben”.
Úgy fogalmazott, hogy az ilyen országoknak nincs jövője, hanem „végelgyengülésre van ítélve, és előbb-utóbb dögrovásra is jut”.
Orbán arról is beszélt, hogy az ő nemzedéke nem akart ebbe belenyugodni, ezért „fordítottak egyet az ország sorsán”. Hosszasan sorolta, miért lehetnek büszkék a fiatalok a szüleikre. Úgy fogalmazott, hogy „nekik köszönhetik, hogy a munka visszanyerte a becsületét, a fiatalok többsége pedig ismét biztos szaktudást szeretne a kezébe”. Hozzátette, hogy „nekik köszönhetik, hogy egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is haza vihet, egy jó villanyszerelő akár havi 1 millió forintot is megkereshet”, és ha a mostani fiatalok rendesen kitanulják a szakmájukat és szorgalmasak lesznek, „még ennél is többet fognak keresni”.
A miniszterelnök szerint Magyarországon ismét a szakmáké a jövő. Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek büszkék a szüleikre. Kiemelte azt is, hogy a mai fiatalok „nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást”.
Orbán azt mondta, a jövőben csak olyan ország lehet sikeres, amely megbecsüli a tehetséges, a szakmájukat magas szinten művelő embereket. Úgy látja, Magyarország ilyen ország, de sok veszély fenyegeti. Azt kérte, hogy a nehéz kérdésekben az emberek maguk döntsenek.
Végül külön kitért a kormány által indított véleménynyilvánító szavazásra Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Azt mondta, hogy „ez az ügy eldönti, hogy milyen lesz az önök következő 20 éve”, amit a legaktívabb, legproduktívabb, legígéretesebb időszaknak nevezett.
Arra figyelmeztetett, hogy ha a jövőben is migránsmentes Magyarországot akarnak, és nem akarnak „a nyakukba milliószám ukrán munkásokat”, akik „elfoglalják az önök munkahelyeit, és leverik az önök fizetéseit”, akkor nem szabad hagyni, hogy mások döntsenek a fejük felett.
Orbán Viktor szerdán a Szakma Sztár Fesztiválon mondott nyitóbeszédet, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett – számolt be a Telex. A miniszterelnök azt mondta, „minden évben várom ezt a napot”, mert az ilyen találkozások „bíztatást és megerősítést” jelentenek számára. Hozzátette, hogy már nem egykorú a fiatalokkal,
és az ő korában már fontosabb, lesz-e, aki folytatja azt, amit ők elkezdtek.
Beszédében Orbán visszatekintett a 2010-es évekre is. Azt mondta, akkor Magyarország „egy csődtömeg volt”. Szerinte abban az időben sokan még inkább a gimnáziumot választották, hogy aztán felsőoktatásba mehessenek, és jobban bíztak „egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
