Attól is pénzt kérnek a minibár-használatért, aki nem is használja egy balatoni szállodában
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint az ilyen megoldás nehezen értelmezhető a vendég számára. A módszert a fapados légitársaságok gyakorlatához hasonlítja.
Infláció ide vagy oda, a piaci versenynek kemény szabályai vannak. Például nem néz ki jól a dinamikusan emelkedő ár. Sajnos, ez a sarki kisbolt polcain elkerülhetetlen, de a szállodások ezer furmányt találnak ki, hogy ők bizony, tartsák akkor is az árakat, amikor a konkurencia esetleg árat emel.
A Portfolio talált rá a műfaj egyik bajnokára, egy balatonszemesi wellness-szállóra, ahol a szállásdíj inflációálló, azonban most már mindenért fizetni kell. Mutatjuk:
- energiaköltség hozzájárulás: fűtési szezon előtt 1270 Ft/fő/éjszaka, míg fűtési szezon alatt már 3270 Ft/fő/éjszaka
Nem az elismerés hangján beszélt a Portfoliónak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Szerinte az ilyen megoldás nehezen értelmezhető a vendég számára, hogy a fűtésre és hűtésre plusz pénzt kérnek el. Úgy véli, az ilyen trükközés inkább felbosszantja a vendéget. A szoba „tartozéka” a fűtés Flesch szerint. Az elnök ezt az árazási módszert a fapados légitársaságok szintén nem túl rokonszenves gyakorlatához hasonlítja, hozzátéve persze, hogy „mindenkinek magánügye, hogy marketingszempontból hogyan vezeti fel a szolgáltatási árait”.
Infláció ide vagy oda, a piaci versenynek kemény szabályai vannak. Például nem néz ki jól a dinamikusan emelkedő ár. Sajnos, ez a sarki kisbolt polcain elkerülhetetlen, de a szállodások ezer furmányt találnak ki, hogy ők bizony, tartsák akkor is az árakat, amikor a konkurencia esetleg árat emel.
A Portfolio talált rá a műfaj egyik bajnokára, egy balatonszemesi wellness-szállóra, ahol a szállásdíj inflációálló, azonban most már mindenért fizetni kell. Mutatjuk:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.
Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.
A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.
Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.
Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
az Aldi, a Tesco, a Lidl, a Penny, a CBA, az Auchan és a SPAR áruházai is a szokásos szombati nyitva tartással várják a vásárlókat április 19-én.
Április 20-án és 21-én, vagyis vasárnap és húsvéthétfőn viszont zárva lesznek az üzletek.
Kivételek persze ekkor is vannak: az Auchan benzinkutaknál az automaták továbbra is 0–24 órában működnek majd, illetve nem lesznek zárva az OMV-SPAR Express és Orlen-DESPAR üzletek, egyes SPAR partner és SPAR market boltok, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található City SPAR szupermarket.
Minden fővárosi működtetésű piac és üzletközpont zárva tart húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, április 22-én, kedden mindenhol visszaáll a megszokott nyitva tartás.
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.
Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
