Elindult a nyomozás az MNB-alapítványok ügyében
Az Állami Számvevőszék szerdán
A legrészletesebb, 373 oldalas dokumentum az alapítványi működéssel foglalkozott. Ebben az ÁSZ azt írta: „Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett.”
A Direkt36 március 17-én közzétett cikke szerint az ÁSZ jelentéstervezetének kivonata arra utalt, hogy az MNB által létrehozott alapítványok közpénzeket irányítottak át különféle magántőkealapokon keresztül, ami súlyos vagyonvesztést eredményezhetett.
A számvevőszéktől a 444.hu megkérdezte, hogy pontosan hány bűncselekményre utal a „több” kifejezés, és milyen bűncselekményekről lehet szó. Azt írták válaszul a lapnak:
A Direkt36 cikke azt is kiemelte, hogy az ÁSZ által vizsgált lépések nem csupán az alapítványok vagyonát, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány közel 130 milliárd forintos eszközeit és az MBH Bank által nyújtott, 170 millió eurós – vagyis közel 70 milliárd forintos – hitelösszeget is érintették.
A feljelentéssel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség azt válaszolta a 444.hu-nak, hogy „a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett”.
Ezután a Legfőbb Ügyészséget is megkereste a lap, de a Fővárosi Főügyészség válaszolt. Közlésük szerint „az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását érintő vizsgálatának megállapításai alapján tett feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban.”
A 444.hu emlékeztet rá, hogy a számvevőszék jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben 266,4 milliárd forinttal hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek 2019-ben egyesültek. A vagyon kezelésére 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t. A cég összesen közel 500 milliárd forint felett rendelkezett, amiből 407 milliárd forint közpénz volt.
A dokumentum szerint az Optima a befektetéseket olyan összetett céghálón keresztül hajtotta végre, amelyben saját vagy közvetett tulajdonában álló vállalatok és magántőkealapok szerepeltek. A jelentés kitér arra is, hogy ezek révén sok milliárd forint került Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti köréhez.
A Direkt36 arról számolt be, hogy az MNB által létrehozott alapítványok közpénzeket használtak fel különböző magántőkealapokon keresztül, és ezek az intézkedések jelentős vagyonvesztéshez vezettek.
Az ÁSZ szerint az Optima 2021-ben 255,8 milliárd, 2022-ben 278,5 milliárd, 2023-ban pedig 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket. Ezek a könyvekben a piaci értékük felett szerepeltek, ami akár 150 milliárd forint veszteséget is okozhatott az alapítványoknak. A cég 2021-ben 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd, 2023-ra pedig 3,2 milliárd forintra csökkent.
A jelentés azt is rögzíti, hogy az MNB nem gyakorolt érdemi alapítói kontrollt sem az alapítványok, sem az Optima fölött egészen 2024-ig. 2025 elejére az alapítványnál már súlyos pénzügyi nehézségek jelentkeztek. A jelentés szerint „a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az Alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint »az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van«.”