HÍREK
A Rovatból

Alaposan átdolgozták a bérlakástörvény módosításáról szóló javaslatot - itt vannak a részletek

Az új tervezet szerint a lakás megvételéhez szükséges legalább 5 éves bérleti jogviszony, megvásárlása után pedig 4 évig nem lehet eladni.


Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt küldték ki a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban benyújtott módosításának újabb változatát, amelyből kiderül, hogy jelentősen átdolgozták az eredeti javaslatot - írja a Népszava.

A lap szerint az új verzióban erősen szűkítették a vételi jogot: egyrészt már csak kizárólag olyan lakások esetén áll fenn amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet. Ugyakkor az is szerepel benne, hogy „a vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti."

A tervezetben azt is rögzítették, hogy akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek.

A módosítás szerint a lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Bárki is vásárolja meg a lakást, négy évig nem adhatja el.

A vételárakat illetően meghatározták, hogy akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5-15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették.

Azoknak a bérlőknek, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mivel ezek a bérlők az előterjesztő szerint a cserekor már kifizették a forgalmi érték 50-60 százalékát a tulajdonjog átadásával. A vételi joggal hat hónapig lehet élni, kivéve a fent említett esetet.

A lakások eladásából származó bevételt az önkormányzatok a későbbiekben kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására költhetik.

A javaslatban azt külön is meghatározták, hogy a Budai Várnegyedben csak a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. Külön kitétel, hogy a Várban az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést.

Böröcz László eredeti módosítóindítványa azt tartalmazta, hogy a bérlakásokat az önkormányzatoknak kötelezően el kellene adni a bérlőknek a piaci ár legfeljebb 30 százalékáért, de lehet, hogy még ennél is jóval kevesebbért.

Ez nagyjából 100 ezer lakást érintett volna az országban, és az önkormányzatok komoly vagyonvesztést szenvedtek volna el - mintegy 800 milliárdos vagyon került volna magánkézbe tőlük.

Mi is megírtuk, hogy a módosítást fideszes polgármesterek is bírálták, Kovács Péter, a főváros 16. kerületének kormánypárti polgármestere egyenesen marhaságnak nevezte, de sem Papp László debreceni, sem Cser-Palkovics András székesfehérvári, de a győri városvezető Dézsi Csaba András sem tartotta jó ötletnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tragikus baleset: meghalt Kiss Dorottya, az Érd 21 éves egykori kézilabdázója
Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai játékosára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Balesetben elhunyt egy fiatal sportoló - a gyászhírt az Érd Handball a közösségi oldalán osztotta meg.

Azt írták:

"Mély fájdalommal tudatjuk közösségünk tagjaival, hogy saját nevelésű egykori kézilabdázónk, Kiss Dorottya Zsófia autóbalesetben elhunyt. A több mint egy évtizedig klubunkat erősítő játékos 21 éves volt".

A sportklub nejegyzése szerint "Zsófi kisiskolás korában kezdett el kézilabdázni, 2013-tól pedig már az ÉRD igazolt játékosa volt. Végigjárta a korosztályos ranglétrát, majd 2019-ben a Szabó Edina vezette csapatban debütált a hazai élvonalban. A magyar válogatottban is kifizetődött a kemény is kitartó munkája, hiszen 2022-ben ezüstérmet nyert a Szlovéniában rendezett U20-as világbajnokságon".

A sporttól a 2023!24-es szezon végén vonult vissza.

Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai kézilabdázójára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.

Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”

Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.

Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:

„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.


A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.

A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.

A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.

Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.

Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.

A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Tönkreteszik őket” – Több tízezer munkahely van veszélyben Nagy Márton döntései miatt a gazdák szerint
A gazdák kétségbeesetten figyelik, ahogy az állataik eladhatatlanná válnak. A járvány és a minisztériumi döntések együtt húzzák padlóra a vidéki termelőket.


Termelők tízezrei kerülhetnek bajba a járvány és a kormány intézkedései miatt – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a helyzet az elmúlt hetekben vált kritikussá, miközben a hatóságok és a közvélemény főként a járvány elleni védekezéssel foglalkozott.

A MOSZ közleménye szerint

jelenleg körülbelül 100 ezer egészséges, de eladhatatlan sertés torlódott fel a hazai telepeken, és ez a szám hetente mintegy 10 ezerrel növekszik.

A szarvasmarha-telepeken tartott vágásra szánt állatok sem jutnak el a vágóhidakra, ami miatt az állatok elhelyezése egyre nehezebb, a gondozásuk és takarmányozásuk pedig jelentős többletköltséget ró az állattartókra.

A helyzetet tovább nehezítik az exportkorlátozások is. Az első száj- és körömfájás járványkitörés óta közel harminc ország vezetett be beviteli tilalmat a magyar állati termékekre, ezek többsége ma is érvényben van. A külpiaci értékesítés így jelentős mértékben visszaesett, ami a járványtól távol eső termelőket is sújtja.

A MOSZ kiemeli:

az élelmiszer-feldolgozók is nehézségekkel küzdenek, egyre lassabban tudják átvenni az alapanyagokat, például a tejet és a vágósertést.

A szervezet úgy látja, hogy az ellátási problémák az egész országban éreztetik hatásukat.

Április 17-én újabb járványkitörést jelentettek be, ez volt az ötödik ilyen eset. A MOSZ szerint ez még tovább rontja a külpiaci partnerek bizalmát, így az export újraindítása is bizonytalanabbá válik, még akkor is, ha a hatóságok időközben feloldják a korlátozásokat. A szövetség szerint a legfontosabb feladat jelenleg a kapcsolatfelvétel és a bizalom visszaszerzése lenne, ám nem látszanak ennek jelei.

A közlemény szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium politikája is súlyosbítja a helyzetet. A MOSZ úgy fogalmaz: „egyes élelmiszerek árának szalmaláng életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel”.

A szervezet szerint a kormány egyelőre nem hajlandó szembenézni a vidéki gazdaságot fenyegető csődhullám veszélyével.

A MOSZ visszautasítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon kijelentését, „miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek”. Hangsúlyozzák, hogy sok termelő épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túlélésért küzd.

A MOSZ arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdák mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítsen a nehéz helyzetbe került állattartóknak. A közlemény szerint, ha nem érkezik gyors és hatékony kormányzati segítség, a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelők meggyengülhetnek, ami súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű térségekben.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: