8 sci-fi, ami pontosan megjósolta a jövőt
A sci-fik írói már a műfaj kialakulásától kezdve gyakran nyújtottak bepillantást a jövő technológiáiba. Elég, ha csak Nemo kapitány hipermodern tengeralattjáróját nézzük Jules Verne regényeiből, vagy az H.G. Wells által leírt űrhajót az 1897-ben megjelent a Világok harcából, de számos másik példát lehetne említeni a mozgóképek megjelenése előttről is.
Utána pedig még átélhetőbbek lettek a jóslatok, hiszen már nem csak elképzelhettük, de a saját szemünkkel láthattuk is őket. Mivel rengeteg film ábrázolt fiktív technológiákat az idők során, ez a lista természetesen távolról sem teljes. Inkább olyan alkotások szerepelnek benne, amelyek legkorábban megjelenítettek egy adott technológiát, ami ma már mindannyiunk számára hétköznapi valóság.

Íme tehát nyolc film, ami bámulatosan pontos előrejelzést adott a jövőről. A a kiadás időpontját figyelembe véve állítottuk őket sorrendbe, a legrégebbitől a legújabbig.
1. Metropolis (1927)
Technológia: android
Nem, a rendező Fritz Lang korszakalkotó filmje nem a Google nyílt forráskódú operációs rendszerét mutatja be. Viszont ez a legkorábbi filmes ábrázolása egy olyan robotnak, ami úgy néz ki, mint egy ember. A filmben egy őrült tudós, Rotwang hoz létre egy robotot egy másik karakter Maria képére, hogy leverjék a munkáslázadást.
Bár a mai androidok nem hasonlítanak úgy az emberekre, mint Rotwang teremtménye, azért rengeteg meglehetősen valósághű humanoid robot van. A realisztikusabb androidok titka talán abban rejlett, hogy Rotwang Tesla tekercset és fordított pentagramot használt. Ráadásként a sci-fi rajongóknak, a robot a Metropolisban úgy néz ki, mintha a Star Wars szereplőjének, C3PO-nak és az Űrgolyhók Dot Matrix-ának keresztezése lenne.
2. Nő a Holdon (1929)
Technológia: űrutazás
Bár a francia rendező, Georges Méliés híres, Utazás a Holdba című filmje több, mint 20 évvel megelőzte a Nő a Holdon-t, maga az űrutazás Fritz Lang filmjében sokkal valósághűbb. Míg az Utazás a Holdba karakterei egy ágyút használtak, hogy elindítsák űrhajójukat, a Nő a Holdon meglehetősen pontosan ábrázolja egy többlépcsős rakéta elindítását.
Másrészt, a film ábrázolása néhány szempontból elég messze volt a valóságtól, például a rakéta vízről való elindításával kapcsolatban. Mégis, A nő a Holdon meglepően hitelesen jeleníti meg a későbbi utazásokat az űrbe, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a film a szovjet Szputnyik-1 szonda fellövése előtt 28 évvel készült.
3. 2001: Űrodüsszeia (1968)
Technológia: tablet számítógép
Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében bemutatott eszközét ma valószínűleg sokan használják a mindennapokban: ez nem más, mint a tablet. Amellett, hogy a filmben szereplő eszköz összetéveszthetetlen hasonlóságot mutat a mai kéziszámítógépekkel, Kubrick filmje megközelítőleg meg is jósolta azt az időszakot, mikor ezek az eszközök feltűntek. Az Apple iPad 2010-ben debütált, 9 évvel a 2001: Űrodüsszeia-ban megjósolt időszak után.
A Samsung az Apple-lel folytatott szabadalmi vita során azzal a panasszal állt elő, hogy a tábla PC-kkel külsőre szinte teljesen megegyező készülékek szerepeltek a 2001: Űrodüsszeia című filmben. Szerencsére – amennyire tudjuk – még senki nem tudta lemásolni Kubrick által megjelenített gyilkos mesterséges intelligenciáját.
4. Star Trek 3 - Spock nyomában
Technológia: mobiltelefon
Ha jövőbeli technológiák előrejelzéséről van szó, egyértelmű, hogy a Star Trek franchise túlszárnyalt minden más sci-fit együttvéve. Jó néhány jelenleg létező eszköz meglétét előrevetítette a franchise, mint például a videohívást, 3D nyomtatót, vagy a számítógépes beszédfelismerést. Azonban talán a legismertebb Star Trek technológia amely később valósággá vált, a kézi kommunikációs eszköz.
Érdekes, hogy az első két Star Trek moziban a karakterek a csuklójukra helyezett beszélőt használták, így talán az okos órákat is bele kellene venni a fenti felsorolásba. Martin Cooper, az első mobiltelefon feltalálója elmondta, hogy a Star Trekben látott kézi kommunikációs eszköz inspirálta. Míg Cooper első mobiltelefonja tégla alakú volt, a későbbi nyitható kivitelt is közvetlenül a sorozat ihlethette.
5. Rövidzárlat (1986)
Technológia: katonai robot
Bár az ebben a filmben egy villámcsapás következtében öntudatra ébredő robot nem szilárd tudományos alapra támaszkodik, a hadsereg érdeklődése a robotok iránt valós. A filmben Johnny 5 egy kísérleti prototípus, amelyet a kormány dolgozott ki katonai felhasználásra. Ma a robotok katonai felhasználása felderítésre és támadásra már jól megalapozott.
A legismertebb katonai robotok pilóta nélküli repülőket irányíthatnak az amerikai és más hadseregeknél szerte a világon. Vannak azonban olyan katonai robotok is, amelyeknek olyan kötött pályás kialakítása van, mint Johnny 5-nek. Remélhetőleg ezek sosem ébrednek öntudatukra.
6. Vissza a jövőbe 2. (1989)
Technológia: okosszemüveg
Az egyik legismertebb időutazásos film nem meglepő módon több futurisztikus technológiát is megjelenített. Miközben még mindig várjuk a légdeszkát, a szintén itt megjósolt az okos szemüveg (amit Marty McFly gyerekei használnak a filmben) már létezik. Ez egy fejre szerelt virtuális valóság-eszköz, mint az Oculus Rift, vagy még inkább a Google Glass.
7. Az emlékmás (1990)
Technológia: vezető nélküli autó
A sci-fi író Philip K. Dick rövid sztorija alapján készült kasszasiker, Arnold Schwarzenegger főszereplésével tele van mindenféle futurisztikus ketyerével, beleértve azt a technológiát, amelyet jelenleg a Google fejleszt: a vezető nélküli autó. A Google önvezérlésű autó projektje szerencsére nem tartalmazza a hátborzongató robotvezérlőt, ami úgy néz ki, mint Andy Griffith és Hello Doody utódja. A önvezérlésű autók valószínűleg jobban hasonlítanak majd az Én, a robotban látottakra, azonban először mégiscsak ebben a filmben mutatták be, és egy napon valószínűleg széles körben használt technológia lesz majd.
8. Különvélemény (2002)
Technológia: gesztus alapú irányítás
Ismét egy Philip K. Dick novella volt az alapanyaga egy olyan filmnek, ami több olyan fiktív technológiát ábrázolt, amelyek azóta valósággá váltak. Ilyen például az arcfelismerő szoftver, a személyre szabott reklámot és a megjósolható bűncselekmények. Na jó, talán az utolsó nem... Egyelőre! Ugyanakkor a film megjósolta a gesztus- és mozgásalapú felhasználói felületet, jóval az érintőképernyő és mozgásérzékelő előtt. Ez látható a videó jelentében, amiben John Anderton – Tom Cruise – a képeket a számítógépen mozgással irányítja.
Meg kell jegyezni, hogy a Különvélemény lenyűgözően előrelátó jóslatai nem csak találgatások arról, hogy ez majd a jövőben is, érintés nélkül így fog működni. Steven Spielberg rendező elmondta, hogy mint annak idején Kubrick a 2001: Űrodüsszeia-ban, ő is konzultált rengeteg tervezővel, reklámszakemberrel, futuristákkal, hogy elképzelje, hogy fog kinézni a világ a jövőben.
via CheatSheet
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!