Egy óriási húsevő növény az idei év legjobban várt karácsonyi reklámjának a főhőse
2007 óta hagyománnyá vált, hogy a karácsonyi szezont a John Lewis áruházlánc különleges karácsonyi reklámfilmje indítja be. A koncepció eddig bejött, hiszen, köszönhetően a valóban profi megvalósításnak, akik fogékonyak rá, már valósággal várták, mivel rukkol ki a cég az idén. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a filmekben mindig érezhető volt egy kis kulturális áthallás, így idézte meg az E.T. világát korábban egy filmecske, de amit idén tett a fa alá a John Lewis, arra senki sem számított.
Ki látta, ki emlékszik a Rémségek kicsiny boltja című horror-musicalra, ami mozifilmként is szép sikert futott be, de színpadon is komoly kasszasikernek számított. Története bugyuta, rettenetes, vicces, egy húsevő növényről, amely végül mindenki felfal.
Ha a korábbi történetek őseredetije nyomokban tartalmazta azt, amit talán kissé szentimentálisan karácsonyi hangulatnak nevezhetnénk,
A kisfiú, aki karácsonyfa helyett egy Vénusz légycsapója növényre emlékeztető, de leginkább sokfejű sárkányként funkcionáló lényt növeszt karácsonyfaként a család nappalijában, egészen addig, amíg végül is a többiek megelégelik a rémisztő valamit, és kitoloncolják a kertbe, hogy helyét egy valódi (láthatóan mű) fenyő foglalja el.
De nem lenne a történet kerek, ha itt érne véget. Aki kíváncsi, hogy mi történik a kisfiúval és az ő furcsa barátjával, megnézheti az egész alkotást itt:
Végezetül álljon itt az, mire gondolt a költő. Charlotte Lock, a John Lewis ügyféligazgatója így magyarázta, mit is akartak üzenni mindezzel: „Olyan nemzet vagyunk, amely szereti a karácsony hagyományait, a klasszikus hagyományoktól, mint a fa felállítása, egészen az újakig, mint például a saját ajándékok készítése és a Zoom összejövetelek. Sokunknak megvannak a saját egyedi ünnepi hagyományai, és ez még különlegesebbé teszi őket. A film a család és a fejlődő hagyományok témáját ünnepli, megmutatja, hogy a tökéletes karácsony azt jelenti, hogy örömet találunk szeretteinkkel együtt, bármilyen hagyományokkal is rendelkezel."
A végén én is klasszikust idézek:
