Mi kell a szerelemhez? – Intimitás, szenvedély, elkötelezettség
A 3 alkotóelem alapján Sternberg 7 fajta szerelmi kapcsolat típust írt le:
1.
Szeretetnek nevezi Sternberg azt a kapcsolatot, amelyben csak az intimitás van jelen, és a felek ugyan közel érzik magukat egymáshoz, de hiányzik a szexualitás, a bizsergés egymás iránt és a pár tagjai nem szerepelnek egymás hosszú távú terveiben, mint szerelmi partner.
2.
A társas szerelem a szeretetnek egy továbbfejlesztett változata, mert itt már az intimitás mellett jelen van az egymás iránti elkötelezettség, de a szexuális vonzalom továbbra is hiányzik a kapcsolatból.
3.
Létezik olyan kapcsolat is, amelyben csupán az elkötelezettség jelenik meg, de a felek se nem vonzódnak egymáshoz szexuálisan, se nem osztják meg egymással legbensőbb énjüket. Ezt nevezi Sternberg üres szerelemnek.
4.
Buta szerelemnek nevezi a szerző azt a kapcsolatot, amelyben lényegében csak a szenvedély, a szexualitás van jelen, miközben a többi tényező hiányzik. Ezek a kapcsolatok szexen alapulnak és kérészéletűek. Ezt tapasztaljuk olyankor, amikor egy ismerősünknek rövid távra elveszi valaki az eszét, de a kapcsolat mélysége nem mutatkozik meg és nem tart sokáig a lángolás.
5.
Az elvakult szerelem az a típus, amelyben a szenvedély és az elköteleződés jellemző. Átfogalmazva, ezek azok a kapcsolatok, amelyeket hosszú távon a szex tart egyben, de a felek egymás mélységeit nem ismerik meg.
6.
Romantikus szerelem esetén jellemző a felekre az intimitás és a szenvedély, de a hosszú távú tervezés nem jelenik meg a partnerek fejében.
7.
Végül az ideális, egyensúlyi állapot a beteljesült szerelem, amely ugyanúgy tartalmaz szenvedélyt, intimitást és komoly, hosszú távú elköteleződést. Ez a önfeledt boldogság állapota, amikor a felek a legbensőbb érzéseiket, gyengeségeiket megosztják egymással, a szexualitás kiteljesedik a kapcsolatban és mindkét fél hosszú távon, általában házasságban gondolkodik a másikkal kapcsolatban.
Mi kell a beteljesült szerelemhez?
Sternberg szerint a pároknak folyamatosan dolgozni kell a kapcsolaton ahhoz, hogy az egyensúlyi állapot kialakuljon és fennmaradjon.
A hangsúly az egymás iránti odafigyelésen, türelmen és a megbocsátáson van.
A szerző ugyanakkor leszögezi, hogy egy kapcsolat életében az egyes szerelmi típusok folyamatosan váltakoznak, és nem kell kétségbe esnünk, ha most éppen nem érezzük ideálisnak szerelmünket. A jövőbe vetett pozitív szemlélet segíthet átlendülni az esetleges mélypontokon, és egy teljesebb szerelem átélése felé vezetheti a pár tagjait.
