JÖVŐ
A Rovatból

Nem fejeződött be határidőre a glasgow-i klímacsúcs

A legintenzívebb egyeztetések a fosszilis üzemanyagok használatának leépítéséről és a klímavédelmi intézkedések finanszírozásáról zajlanak.


Több órával a péntek esti határidő után sem született még meg a végleges megállapodás az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26).

A múlt hétfőn kezdődött értekezletnek, amelyen csaknem kétszáz ország vesz részt, elvileg pénteken, helyi idő szerint 18 órakor, közép-európai idő szerint 19 órakor kellett volna befejeződnie, de a tárgyalóküldöttségek még késő este is az egyezménytervezet végső változatán dolgoztak.

Egybehangzó hírek szerint

a legintenzívebb egyeztetések a fosszilis üzemanyagok használatának leépítéséről és a klímavédelmi intézkedések finanszírozásáról zajlanak.

A nap folyamán napvilágot látott egy megállapodástervezet, de abban még több száz olyan kitétel volt, amely szögletes zárójelben szerepelt; a nemzetközi diplomáciai egyezmények kidolgozásának gyakorlatában ez a még vitatott, le nem zárt kérdésköröket jelzi.

Szakértők hangsúlyozzák, hogy az eddigi COP-értekezletek szinte minden esetben túlnyúltak az előzetes menetrendben meghatározott határidőkön.

A Downing Street pénteken késő este ismertetett tájékoztatása szerint Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök telefonon beszélt a COP26 társelnöki tisztségét betöltő Olaszország kormányfőjével, Mario Draghival, akivel megállapították, hogy elsősorban a finanszírozási kérdésekben, különösen a fejlett ipari államok által a klímavédelemre fordítandó évi 100 milliárd dolláros kiadási célkitűzés ügyében kell haladást elérni, emellett ambiciózusabb célokat kell kijelölni a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére.

Johnson és Draghi a londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint megállapodott abban is, hogy személyesen igyekeznek közbenjárni a két ország és többi résztvevő állam tárgyalóküldöttségeinél a glasgow-i klímacsúcs eredményes befejezése érdekében.

Brazil, Paraguay, Uruguay és Argentína olyan javaslatot terjesztett be péntek este, hogy a végleges megállapodás tűzze ki célként egy nemzetközi bizottság létrehozását a fejlett országok által vállalt évi 100 milliárd dolláros klímavédelmi ráfordítási cél teljesítésének ellenőrzésére.

A COP26-tanácskozáson jelen lévő szakértők a médiának nyilatkozva nem zárják ki, hogy az értekezlet a hétvégén is folytatódik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
„A legsötétebb nap” – Trump környezetvédelmi ügynöksége eltörli a legfontosabb környezetvédelmi szabályokat
Több tucat szabályozást vonnak vissza. Az ügynökség új vezetője szerint véget ér a "zöld átverés" kora, és a jövőben azon dolgoznak majd, hogy megszűnjön a jogi felhatalmazásuk a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szabályozására.


A Trump-kormányzat bejelentette, hogy visszavonja az ország több tucat környezetvédelmi szabályozását, köztük a kipufogógázokra és gyárkéményekre vonatkozó szennyezési határértékeket, a vizes élőhelyek védelmét és az üvegházhatású gázok szabályozásának jogi alapját.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség (E.P.A.) vezetője egy online videóban azt mondta, hogy az ügynökség célja a jövőben az, hogy „csökkentse az autóvásárlás, az otthoni fűtés és a vállalkozások költségeit”. A videóban nem beszélt a környezet vagy a közegészség védelméről, amire az ügynökség létrejött.

Zeldin bejelentette, hogy visszavonnak több mint két tucat levegő- és vízszennyezés elleni szabályt.

Az E.P.A. a tervek szerint enyhítené az erőművek szén-dioxid-kibocsátási korlátozásait. A jelenlegi előírások szerint a széntüzelésű erőműveknek és az új gázerőműveknek 2039-ig 90 százalékkal kellene csökkenteniük a kibocsátásukat. A gépjárművekre vonatkozó kibocsátási normákat is átírnák, így nem lenne kötelező, hogy 2032-re az új autók és könnyű teherautók többsége elektromos vagy hibrid legyen. Eltörölnék a koromkibocsátási határértékeket, amelyeket légzőszervi betegségekkel és idő előtti halálozásokkal hoztak összefüggésbe.

A Biden-kormányzat egyik szabályozása előírta, hogy a széntüzelésű erőművek higanykibocsátását 70 százalékkal csökkentsék, mivel a higany káros a gyermekek fejlődésére. Az új tervek szerint ezt is eltörölnék. Nem működne többé a „jó szomszédság szabály”, amely arra kötelezte az államokat, hogy kezeljék az általuk kibocsátott, más államokba sodródó szennyezést. Emellett eltörölnék azokat az intézkedéseket, amelyek a szegényebb és kisebbségi közösségek védelmét helyezik előtérbe.

A klímaváltozás hatásainak számszerűsítésére használt „szén-dioxid társadalmi költségét” is jelentősen csökkentenék. Ezt az értéket a szabályozások gazdasági hatásainak mérlegelésekor használják.

Zeldin szerint az E.P.A. a jövőben nem venné figyelembe a környezeti politikák társadalmi költségeit, például azt, hogy az erdőtüzeket, aszályokat, viharokat és más katasztrófákat mennyire súlyosbíthatják a szennyezések.

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az E.P.A. eltörölné a 2009-es veszélyeztetettségi megállapítást, amely alapján az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre. Ha ezt visszavonnák, az ügynökség gyakorlatilag nem tudná szabályozni a klímaváltozást okozó kibocsátásokat. Zeldin erről a videóban úgy fogalmazott, hogy

az ügynökség azon dolgozik majd, hogy megszűnjön a jogi felhatalmazásuk a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szabályozására. A videóban ezt „a klímaváltozás vallásának szent gráljaként” emlegette.

Zeldin a bejelentést „az Egyesült Államok történetének legnagyobb deregulációs bejelentésének” nevezte, és azt mondta: „Ma véget ér a zöld átverés, és az E.P.A. hozzájárul az amerikai aranykor eljöveteléhez.”

Trump már korábban is kampányolt azzal, hogy lazítaná a fosszilis tüzelőanyag-ipart érintő szabályozásokat, és „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” jelszóval hirdette energiapolitikáját. Visszatérése óta befagyasztotta a Kongresszus által jóváhagyott klímavédelmi programok finanszírozását, elbocsátotta az időjárási és klíma-előrejelzéseken dolgozó tudósokat, és csökkentette azokat az állami támogatásokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást segítették elő.

Az Egyesült Államok a világ történetének legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, és a tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz a klímaváltozás fő mozgatórugója. A tavalyi év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és az országban 27 olyan természeti katasztrófa történt, amelyek egyenként legalább 1 milliárd dolláros kárt okoztak – míg 1980-ban ez a szám csupán három volt.

Sheldon Whitehouse, Rhode Island demokrata szenátora a New York Timesnak azt mondta „ma jött el az a nap, amiért Trump nagy olajipari támogatói fizettek”. Szerinte az E.P.A. lépései támadást jelentenek a tiszta levegő, a tiszta víz és a megfizethető energia ellen. „Zeldin igazgató nyilvánvalóan hazudott, amikor azt mondta, hogy tiszteletben tartja a tudományt és meghallgatja a szakértőket” – tette hozzá.

Gina McCarthy, aki az Obama-kormányzat idején vezette az E.P.A.-t, azt mondta, hogy ez „az E.P.A. történetének legsötétebb napja”.

Szerinte ezeknek a szabályoknak a visszavonása „nem csupán szégyen, hanem fenyegetés mindannyiunk számára”.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Kína vasököllel vág vissza Trumpnak - a ritkaföldfémek eladásának korlátozása szorult helyzetbe hozhatja Amerikát
A ritkaföldfémek terén Kína kivételezett helyzetben van, és most él is ezzel, ami súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Komoly kihívások elé néz a védelmi ipar, az elektromos járművek gyártása és az elektronikai szektor.


Peking úgy döntött, hogy a Trump-kormány sokkoló vámtarifáira válaszul (a kínai termékek többségére 54 százalék vámot vetettek ki) 34%-os megtorló vámot alkalmaz minden amerikai termékre, emellett visszatartja olyan ritkaföldfémek kivitelét az országból, amelyeket szinte kizárólag Kínában bányásznak, illetve dolgoznak fel. A pénteken bejelentett exportkorlátozások alaposan leszűkíthetik az Egyesült Államok és a Nyugat ellátását olyan ásványokból, amelyek létfontosságúak a védelmi ipar, az elektromos járművek, a tiszta energia és az elektronikai szektor számára.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy

Kína állítja elő a világ ritkaföldfém-ásványainak 60%-át. Náluk történik a globális ritkaföldfém-ásványok feldolgozásának 90%-a, és eddig tőlük jött az Egyesült Államok ritkaföldfém-importjának 72%-a. Emellett Kína uralja a ritkaföldfémek bonyolult és szennyező finomítási folyamatát is.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium bejelentése szerint április 4-től hét kategóriába tartozó közepes és nehéz ritkaföldfémek kerülnek exportkorlátozás alá – köztük a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium.

A szamáriumot például állandó mágnesek gyártására használják, amelyek a repülőgép-technológiák és védelmi rendszerek alapvető alkotóelemei. A gadoliniumnak az orvosi képalkotásban, valamint az atomreaktorokban van nagy szerepe. A diszprózium kritikus fontosságú a nagy teljesítményű mágnesek előállításához, amelyek magas hőmérsékleten működnek, általában elektromos járművekben és szélturbinákban. A szkandium a repülőgép-alkatrészgyártásban fontos anyag, míg az ittriumot szupravezetők, lézerek és különféle orvosi alkalmazások előállításához használják.

A kritikus fontosságú ásványi anyag kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó amerikai NioCorp vezérigazgatója, Mark A. Smith úgy reagált, hogy

a kínai válaszlépés jelentős fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve, érintheti a Pentagon fejlett fegyverrendszerek ellátási láncait, beleértve a lopakodó vadászgépek, a precíziós vezérlésű lőszerek, a műholdak és a hiperszonikus fegyvereket gyártását.

A kínai bejelentés miatt azonnal 14%-ot zuhantak a GE Healthcare Technologies részvényei is. A gadoliniumot ugyanis az MRI-vizsgálatok tisztaságának javítására használják, és a korlátozások jelentős hatással lehetnek a cégre, mivel az MRI-szkennerek a vállalat teljes értékesítésének 46%-át tették ki 2024-ben.

A mostani korlátozás a nyersanyagokon kívül olyan késztermékekre is vonatkozik, amelyek az amerikai ipar számára nélkülözhetetlenek - köztük az állandó mágnesekre, amelyek pótlása komoly kihívást jelent. „A diszpróziumot és/vagy terbiumot tartalmazó nagy teljesítményű ritkaföldfém-mágnesek teljes körű exportkorlátozása súlyosan érinti a védelmi szektort” – mondta a Reutersnek Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence tanácsadó cég alapítója.

A nehéz ritkaföldfémek is különösen érzékeny területnek számítanak, mivel Kína ezek felett még nagyobb ellenőrzést gyakorol.

Jelenleg Kínán, Mianmaron és Laoszon kívül csak egyetlen nehéz ritkaföldfém-bánya működik.

Ez a brazil Serra Verde projekt, de ők is Kínába szállítják a termékeit feldolgozásra. Peking szoros ellenőrzést alá vonta a mianmari és laoszi ellátási láncokat is, tehát lényegében a világ minden ilyen bányászati tevékenységre jogot formál, vagy hatást gyakorol.

Bár a mostani korlátozások nem jelentenek teljes tilalmat, az exportengedélyek csökkentésével visszafoghatják a szállításokat. És ez nem lenne példa nélküli intézkedés: az ázsiai ország márciusig például egyetlen gramm antimont sem exportált az Európai Unióba, miután tavaly szeptemberben korlátozásokat vezetett be a diódák, infravörösfény-detektorok, illetve vízvezetékek, lefolyók, ólomakkumulátorok rácsainak gyártására használt fém kivitelére.

Emellett a fejlett memóriachipek és chipgyártó berendezések Biden-kormány által elrendelt eladási tilalmára válaszul Kína már tavaly decemberben leállította a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok exportját az Egyesült Államokba, valamint szigorítottak a grafit-exporton is.

A gallium és a germánium kritikus fontosságú a félvezetők, az elektronika, az infravörös eszközök és a napelemek gyártásához. Az antimon nélkülözhetetlen katonai alkalmazásokhoz, például lőszerekhez, infravörös rakétákhoz és az éjjellátó technológiához. A grafit pedig létfontosságú a lítium-ion akkumulátorok gyártásához, az acélgyártáshoz és az elektromos járművek gyártásához.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium Trump vámtarifáira válaszul azt is bejelentette, hogy 16, főleg védelmi, logisztikai, adatelemző, űripari és légiközlekedési tevékenységet folytató amerikai vállalat felé korlátozzák a kínai gyártású alkatrészek exportját, míg 11 további céget felvesznek a „megbízhatatlan entitásokról” vezetett listájára. A kínai CCTVNEWS szerint ez azzal jár, hogy a cégeknek mostantól egyáltalán nem szabad üzleti tevékenységet folytatni Kína területén vagy kínai vállalatokkal.

Amerikai katonai drón

A listára tett amerikai cégek között olyan vállalatok szerepelnek, mint a harctéri helyzetfelismerésre, illetve katonai, rendészeti és ellenőrzési célokra drónokat gyártó Skydio, Firestorm Labs, Kratos Unmanned Aerial Systems és BRINC Drones, de megtiltották a Kínával történő kereskedést más, mesterséges intelligencia, híradástechnikai és harcjármű megoldásokat fejlesztő cégeknek is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A ChatGPT a saját gyerekei megölésével vádolt meg egy ártatlan férfit
Stimmelt a férfi neve, a szülővárosa, a gyerekek száma, a nemük, csak az nem, hogy a háromból kettőt meggyilkolt. Ja, és a harmadikat is megpróbálta eltenni láb alól. Legalábbis a mesterséges intelligencia szerint.


Az osztrák Noyb nevű adatvédelmi jogvédő szervezet újabb panaszt nyújtott be az OpenAI ellen, mert a ChatGPT egy norvég férfit tévesen gyilkossággal vádolt meg, írja az Engadget. A mesterséges intelligencia azt állította róla, hogy

21 év börtönt kapott két gyermeke meggyilkolásáért és egy harmadik megölésének kísérletéért, miközben ez nem igaz.

A ChatGPT a valós adatokat is összekeverte a hamis állításokkal: helyesen adta meg a férfi szülővárosát, valamint gyermekei számát és nemét. A Noyb szerint ezzel egyértelműen megsértette az adatvédelmi szabályokat.

Nem ez az első eset, hogy a ChatGPT valótlan vádakkal illet ártatlan embereket. Korábban egy férfit csalással, egy bírósági tudósítót gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással hozott összefüggésbe – derül ki a magazin cikkéből.

Az OpenAI eddig azzal védekezett, hogy a ChatGPT figyelmezteti a felhasználókat a hibák lehetőségére, de a jogvédők szerint ez nem elég. A kérdés most az, hogyan reagál a cég az újabb panaszra – és hogy egy mesterséges intelligencia megúszhatja-e annyival, hogy „bocsánat, tévedtem”.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Feltámasztották Albert Einsteint - elárasztották az Instát és a TikTokot az életre kelt régi fotók, és ez nemcsak egy játék
A politikai kampányokban és a háborús propagandában jöhetnek a teljesen hihető hamisított videók, de a színészek jövője is veszélybe került, nem is beszélve az influenszerekről. Eljött a félrevezetések kora.


Az Instagramon és a TikTokon egyre több olyan reklám jön szembe, amin életre kelnek a régi fényképek. A TikTokot birtokló ByteDance kutatói is kifejlesztettek egy olyan mesterséges intelligencia-rendszert, amely egyetlen fotóból képes élethű videókat generálni. Az eredetileg csak pillanatképen látható személy a generált videón megtévesztő természetességgel beszél, énekel, gesztikulál vagy mozog. Az új AI-modell készítői szerint ez az áttörés forradalmasíthatja a digitális szórakoztatást vagy a kommunikációt. És a világhírű Einstein-portré alább látható életre keltése láttán nehéz lenne vitatni, hogy igazuk lesz.

Einstein életre kel

Bár a videó hangja nem a Nobel-díjas elméleti fizikustól származik, hanem – a New York Post szerint – Jaak Panksepp neurológus és állati érzelmekkel foglalkozó kutató bő egy évtizeddel ezelőtti beszédéből vágták ki, az eredmény valóban lenyűgöző. Úgy tűnik, hogy az egyébként teljes testalakot életre keltő, OmniHuman névre keresztelt rendszer alaposan túlszárnyalhatja a korábbi AI modelleket, amelyek csak arcot vagy felsőtestet tudtak animálni a fényképekből.

„A humán animációs technológiák az utóbbi években komoly fejlődésen mentek át, de a meglévő módszerek még mindig nehezen skálázhatók általános videógeneráló modellekké, ami korlátozza a valódi alkalmazhatóságukat” – jegyzik meg tanulmányukban a ByteDance tudósai. A szakemberek meghatározása szerint „teljes körű, multimodális mozgáskondicionálású emberi videógeneráló keretrendszert” alkottak, ami egyetlen kép, valamint a mozgási jelek (ezen belül a hang, a videó vagy mindkettő) alapján hoz létre „emberi videókat”.

Így készült az új AI

Az OmniHuman vegyes adatokkal történő tanulási stratégiát alkalmaz, kihasználja a vegyes adatok skálázhatóságát, hogy leküzdje a magas minőségű adatok hiányát, ami a korábbi módszereket jelentősen visszafogta. Ezzel a ByteDance AI-ja valóban képes lehet felülmúlni a meglévő megoldásokat, például az OpenAI Soráját, hiszen tényleg rendkívül élethű videókat készít emberekről, még egészen gyenge bemeneti jelek, különösen hang alapján.

Az OmniHuman bármilyen képarányú képet támogat (portré, felsőtest, alsótest vagy teljes test), és különböző helyzetekben is élethű, kiváló minőségű eredményt nyújt – foglalják össze a kutatók.

A csapat több mint 18.700 órányi, hús-vér emberekről készült videó felhasználásával képezte ki az OmniHumant, egy olyan új módszert alkalmazva, ami képes kombinálni többféle inputot, így szöveget, hangot és testmozgást. Ez a tréningstratégia teszi lehetővé, hogy az új AI jóval nagyobb és változatosabb adathalmazokból tanuljon, mint a korábbi megoldások.

Az OmniHuman ráadásul különböző bemeneti képekkel kompatibilis, és megőrzi a mozgás stílusát, például a jellegzetes szájmozgásokat. Mindemellett kiemelkedőnek tűnik akkor is, ha objektumokat kell használnia: képes olyan videókat generálni, amelyeken egy személy énekel, miközben hangszereken játszik, vagy természetes gesztikulációt végez, különböző tárgyakat tartva. Óriási előnye továbbá, hogy pózalapú videógenerálást is végrehajt, illetve együttesen vezérli a pózt és a hangot.

Ő sem létezik

Ez a technológia új mérföldkő lehet az AI-alapú médiaalkotásban, és képes például beszédet mondó vagy hangszeren játszó embereket ábrázoló videók előállítására. Az OmniHuman a tesztek során több minőségi mutatóban is felülmúlta a meglévő rendszereket – emeli ki a VentureBeat, hozzátéve: a fejlesztést egyre kiélezettebb verseny hívta életre, hiszen olyan óriásvállalatok dolgoznak hasonló technológiákon, mint a Google, a Meta és a Microsoft. A ByteDance áttörése előnyt jelenthet, pláne akkor, ha beépíti azt az általa kiadott – és az USÁ-ban jelenleg nehéz helyzetben lévő – TikTok rendszerébe. Nem nehéz arra következtetni, hogy az OmniHuman ezzel a távlati céllal készülhetett.

Milyen hatással lesz a ByteDance AI-ja a tartalomgyártásra?

Bár az OmniHuman széles körben egyelőre nem hozzáférhető, a fejlesztők több tucatnyi videót tettek közzé arról, hogy a tartalomkészítők milyen lehetőségekre számíthatnak tőle. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az AI nem feltétlenül fogja a javukat szolgálni, és erre a Forbesnak nyilatkozó szakértők is egyértelműen rávilágítottak.

„Nagyon lenyűgözőek” – mondta a ByteDance kutatóinak videóiról Freddy Tran Nager, a Dél-Kaliforniai Egyetem Annenberg Kommunikációs és Újságírói Iskolájának klinikai adjunktusa. „Ha arra gondolnánk, hogy feltámasztjuk Humphrey Bogartot, és szerepeltetjük egy filmben, nem vagyok biztos benne, hogy jól nézne ki, de egy kis képernyőn, különösen telefonon, nagyon meggyőzőek.”

Az eszköz a ByteDance-t – és ezáltal a TikTokot – egyértelműen a legrealisztikusabb AI-generált videókért folytatott verseny élmezőnyébe helyezi, hiszen a digitális alakok egyre több helyen bukkannak fel: virtuális influencerként reklámoznak termékeket, tisztviselők digitális verzióiként segítenek eligazodni a közszolgáltatások használatában, vagy éppen hírességek deepfake verzióiként lépnek kapcsolatba az emberekkel – nem egyszer komoly bajt is okozva.

Kellenek még egyáltalán humán influencerek?

Nager szerint egy olyan eszköz, amely egyetlen fotóból képes videókat létrehozni, számos felhasználási lehetőséget kínálhat: a diákok például eldönthetnék, hogy milyen formában kapják meg az információt egy online kurzuson:

„Szeretném, ha Marilyn Monroe tanítana statisztikát. Vagy egy bábfigura. Vagy Breki, a béka”

– hozott fel néhány példát. Tekintettel azonban az OmniHuman nyilvánvaló kapcsolatára a TikTokkal, a szakértő azt is el tudja képzelni, hogy a kiégett tartalomgyártók a saját virtuális másukat használnák fel a videóikban, vagy

a TikTok mondhatja azt is: Tudjátok mit? Mostantól magunk is létrehozhatunk videókat. Kinek van még szüksége emberekre?

Samantha G. Wolfe, a New Yorki Egyetem Kultúra-, Oktatás- és Fejlődéskutató Intézetének adjunktusa szintén lát veszélyeket az OmniHumanhoz hasonló eszközökben. „Létrehozni valamit pusztán egy képből, és úgy megjeleníteni, mintha valóban beszélne és mozogna, technológiai szempontból lenyűgöző, de rengeteg potenciálisan negatív következménye is lehet. Egy üzleti vagy politikai vezető hamisított verziója például, ha olyasmit mond, ami nem igaz, óriási hatással lehet egy vállalatra vagy akár egy egész országra.”

Ahogy az AI által generált videók egyre kifinomultabbá válnak, úgy nőnek a kockázatok is. „Minél inkább hasonlítanak a valóságra, minél inkább úgy tűnik, mintha valódi emberek lennének, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az emberek elhiszik, amit mondanak” – magyarázta Wolfe. A szakértő véleményét sajnos több közelmúltban történt eset is igazolja.

Emlékezetes, hogy tavaly néhány országban villámgyorsan terjedtek szét politikai deepfake-ek, jellemzően a választásokat megelőző időszakokban.

A tajvani voksolás napján például egy vélhetően a Kínai Kommunista Párthoz köthető csoport tett közzé mesterséges intelligencia által generált, félrevezető hangfelvételt, amelyben egy helyi politikus támogatását fejezte ki ellenfele, a Kína-barát jelölt mellett. Moldovában szintén a kampány alatt jelentek meg deepfake videók az ország elnökéről, Maia Sandutról, amint éppen lemond a tisztségéről, míg Dél-Afrikában maga Eminem „biztosította támogatásáról” az egyik ellenzéki pártot a választások előtt.

A deepfake-ek ennél is gyakrabban válnak pénzügyi bűncselekmények eszközévé. A fogyasztókat hírességek hamisított videóival verik át úgy, hogy megtévesztő befektetési lehetőségeket ajánlanak, de bizonyos vállalatokat is dollármilliós károk érhetnek deepfake csalások miatt. A Deloitte szerint a generatív AI segítségével végrehajtott csalások 2023-ban több mint 12 milliárd dolláros kárt okoztak, csak az Egyesült Államokban, és ez az összeg 2027-re elérheti a 40 milliárd dollárt.

Elon Musktól minden hihető

Az OmniHuman ugyan nem az első AI-eszköz, amely egyetlen fotóból képes videókat generálni, de az mindenképpen megkülönbözteti a többitől, hogy a mögötte álló csapat hatalmas mennyiségű adathoz fér hozzá – jelentette ki Nager.

„Ha valaha készítettél TikTok-videót, jó esély van rá, hogy már egy olyan adatbázisban vagy, amelyet virtuális emberek létrehozására fognak használni.”

A tudós állítására reagálva a ByteDance szóvivője azt írta a Forbesnak, hogy a modellt nem a vállalat termékeiből származó adatokból képezték ki. Hozzátette: ha az OmniHuman nyilvánosan elérhetővé válik, tartalmazni fog olyan védelmi mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák a káros vagy félrevezető tartalmak létrehozását, de olyan átláthatósági intézkedéseket is bevezetnek hozzá, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adott tartalmat AI generálta.

Nem túl megnyugtató belegondolni, de úgy fest, igaz, hogy egyelőre az AI-kat üzemeltető cégek adott szavára vagyunk kénytelenek hagyatkozni, ha a káros hamisítványok megfékezéséről van szó. A deepfake-eket egyre nehezebb felismerni, és bár egyes közösségi médiumok és keresőmotorok tettek lépéseket a terjedésük korlátozására, az interneten elérhető hamis tartalmak mennyisége riasztó ütemben növekszik.

A Jumio ID-ellenőrző cég 2024 májusában végzett felmérése szerint az emberek 60 százaléka találkozott deepfake tartalommal az elmúlt évben, és a válaszadók 72 százaléka aggódik amiatt, hogy bármikor félrevezethetik őket. A kutatásban résztvevők többsége éppen ezért teljes mellszélességgel támogatja a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak szabályozását célzó jogszabályokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: