"Megkezdődött a hatodik kihalás kora" – az emberiség az állatok 60%-át kiirtotta 1970 óta
Egy friss jelentés szerint az emberiség az emlősök, a madarak, a halak és a hüllők 60%-át eltüntette az 1970-es évek óta, ez pedig arra ösztönzi a szakértőket, hogy megkongassák a vészharangot: az élővilág kiirtása vészhelyzetet eredményez, ami egész civilizációnkat fenyegeti.
Az élővilág lemészárlásáról szóló nagyszabású jelentést a WWF közölte, elkészítéséhez 59 tudóst vontak be a világ minden tájáról. Megállapították, hogy a globális lakosság hatalmas és növekvő fogyasztása az élelem és az egyéb források tekintetében lerombolja az élet évek milliárdjai alatt kialakult "hálóját". Márpedig végső soron ez a háló felel az emberi társadalom számára nélkülözhetetlen tiszta levegőért, vízért és minden másért is.
"Mintha alvajárás közben egy szikla peremén sétálnánk" - mondja Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi igazgatója a kialakult helyzetről. "Ha az emberi populációban lenne 60%-os csökkenés, az egyenlő lenne Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Kína és Óceánia kiürülésével. Ehhez hasonlíthatjuk, amit tettünk."
"Bármennyire is borzalmas, ez túlmutat a természet csodáinak elvesztésén. Valójában az emberiség jövője került veszélybe. A természet nem csupán a gyönyörködtetésünkre született, hanem az életfenntartó rendszerünk."
"Vészesen futunk ki az időből," nyilatkozta Johan Rockström professzor, a potsdami Klímaváltozást Kutató Intézet globális fenntarthatósági szakértője. "Csakis akkor van esélyünk az emberiség stabil földi jövőjének megőrzésére, ha kézbe vesszük az ökoszisztémák és az éghajlat sorsát."
Sok tudós szerint megkezdődött a hatodik kihalás kora. Az első olyan kihalásé, melyet egy faj okozott - a homo sapiens. Más kutatások szerint az emberiség a civilizáció hajnala óta az emlősök 83%-ával és a növények felével végzett, és még ha véget is vetnénk ennek a folyamatnak, úgy is 5-7 millió évre lenne szükség a természet újjászületéséhez. Márpedig számtalan szakértő szerint az élővilág pusztulása ugyanannyira veszélyes, mint az éghajlatváltozás.

A természet márpedig hozzájárul az emberi jóléthez nemcsak kulturális és spirituális értelemben, hanem a táplálék, a tiszta víz és valamennyi természetes energia termelésével, valamint az éghajlat, a légszennyezés, a beporzási folyamatok és az árvizek szabályozásával is.
Az élővilág veszteségének első számú oka a természetes élőhelyek eltűnése - nagy részük a mezőgazdasági területek térnyerésének esik áldozatul. Jelenleg a Föld területeinek háromnegyedét érinti emberi tevékenység. A második legpusztítóbb ok az élelemszerzés - 300 emlős halt ki az emberiség táplálék utáni hajszájában, az óceánokon pedig tombol a végzetes ipari halászat. A harmadik kritikus krízis pedig a vízi és szárazföldi, vadon élő állatokat egyaránt sújtó kémiai szennyezés.

Ugyanakkor a védelmi erőfeszítések működhetnek, hiszen például Indiában a tigrisek száma 6 év alatt 20%-kal emelkedett, hála élőhelyük védelmének. A kínai óriáspandák és az Egyesült Királyság vidráinak helyzete is javuló tendenciát mutat. Ennek ellenére korántsem bízhatjuk el magunkat.
Marco Lambertini, a WWF International igazgatója szerint az alapvető kérdés a fogyasztás: "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi fenntarthatatlan termelési modellek és a pazarló életmód hatását". A világ nemzetei már dolgoznak az ENSZ biológiai sokféleségről szóló, 2020-as egyezményén, mely Mike Barrett szerint az utolsó esélyünk, amit mindenképp meg kell, hogy ragadjunk.
Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója elmondta: "Mi vagyunk az első nemzedék, aki tisztában van vele, hogy megsemmisíti a bolygóját, és az utolsó, aki bármit is tehet ez ellen."
Forrás: theguardian.com