HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.


Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.

A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.

Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.

A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.

A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”

A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Majdnem 50 milliárdért rendelt autókat a kormány, de nem tudni, kik kapják őket
A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat. A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be.


A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 38,2 milliárd, bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretszerződést új autók beszerzésére. A Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény alapján számolt be az ügyről.

A szerződéseket április 11-én írták alá, de csak most hozták nyilvánosságra. A megállapodások nyolc évre szólnak, de autókat és szervizcsomagokat csak két évig lehet majd rendelni. A megvásárolt járművekre hat év garanciát vállalnak.

A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be, és az sem, hogy kik kapják meg az autókat. Annyi biztos, hogy az alsó-középkategóriás modellekre 1,1 milliárd forintot, míg a felső-középkategóriás, államtitkárok és miniszterek által is használt járművekre 11 milliárd forintot szánnak.

A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat: a Porsche Hungária és a Porsche Lízing 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat, a Magyar Suzuki 10,6 milliárd forintért, míg a Pappas Autó 3,6 milliárd forintért biztosíthat járműveket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET: