Finnországban minden feltétel nélkül adtak 200 ezer forint alapjövedelmet, és sikeres volt a kísérlet
Az északi országban 2017-2018 során
kétezer 25 és 58 év közötti munkanélkülinek fizetett az állam havonta 560 eurót (kb. 200 ezer forintot) minden feltétel nélkül.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az összeget akkor sem vonták vissza, ha az illető időközben munkához jutott, és akkor sem, ha fizetése meghaladta ezt. A felmérést az egész országra kiterjesztették, és a kiválasztottaknak nem volt lehetőségük nemet mondani a részvételre, mert azt törvénybe iktatták – emlékeztet a New Scientist.
Bár voltak már korábban másutt is kísérletek általános alapjövedelem bevezetésére – többek között Indiában, Iránban, Kanadában vagy a franciaországi Aquitaine régióban - ez volt eddig a világon a legnagyobb ilyen program, és az eredményekből kiderült, hogy a résztvevőknek nemcsak az anyagi, hanem a mentális közérzetét is erősítette, és nem csökkentette az emberek munkakedvét sem. Az alapjövedelmet kapók adatait összehasonlították egy 5000 fős kontrollcsoporttal, amelynek tagjai munkanélküli segélyen voltak.
2017 novembere és 2018 októbere között az alapjövedelemhez juttatottak átlagosan 78 napot dolgoztak, ami hat nappal több volt, mint azoknál, akik munkanélküli segélyt kaptak.
Az előbbiek között nagyobb mértékben nőtt a munkába állás a gyermekes családokban, valamint azoknál, akik nem finn vagy svéd anyanyelvűek, tehát minden valószínűség szerint bevándorlók.
A kísérleti időszakban a kutatók 81 mélyinterjút készítettek a résztvevőkkel, és ezek kimutatták, hogy azoknak, akik alapjövedelmet kaptak a rendszeres munkanélküli segély helyett, még a kognitív funkcióik is javultak, jobban bíztak a jövőben, és kevésbé lett rajtuk úrrá a depresszió, a magányosság érzése, mint a kontrollcsoport tagjain.
Különösen pozitívan fogadták az alapjövedelmet szabadúszók, művészek, és csődbe jutott vállalkozók. Voltak olyanok is, akiket ez a lehetőség arra biztatott, hogy jobban részt vegyenek a közösségi életben és önkéntes munkát végezzenek, például idősgondozást.
Az eredményekről Minna Ylikännö, a finn társadalombiztosítási intézet kutatási csoportjának vezetője számolt be. Véleménye szerint az alapjövedelem által könnyebben tudnának az emberek olyan helyzeteket kezelni, mint a koronavírus okozta gazdasági válság, mert csökkentené a bizonytalanság okozta stresszt és némi biztonságot adna, amikor nem tudják, miből fognak megélni.
Helena Blomberg-Kroll professzornő, a kísérletről született tanulmány koordinátora is úgy vélekedett, hogy bár az alapjövedelem nem oldhat meg minden társadalmi problémát, de a megoldás része lehet gazdasági válságidőkben.
Az alapjövedelem témája a 2000-es évek elejétől szinte a világon mindenütt foglalkoztatja a közéletet, politikai pártokat és civil szervezeteket egyaránt.
Az elmúlt hetekben több országban is fontolóra vették az általános alapjövedelem bevezetését.
Áprilisban a spanyol kormány jelentette be, hogy szeretnék minél előbb bevezetni az ország egymillió legszegényebb családjának. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírusjárvány és annak gazdasági következményei miatt előbb-utóbb eljön az alapjövedelem ideje.
Az Egyesült Államokban ugyancsak a járvány okozta krízis kezelésére vezették be a havi 1200 dolláros válságkezelő alapjövedelmet, Olaszországban, Dániában, Nagy-Britanniában és Írországban pedig a legjobban sújtott szektorokban dolgozókat segíti ki az állam. Az Unconditional Basic Income Europe már márciusban kampányt indított egy vészhelyzeti uniós alapjövedelem érdekében.
Május elején került nyilvánosságra az oxfordi egyetem felmérése, amelyet a Bertelsmann Alapítvány rendszeres eupinions közvélemény-kutatásainak keretében végeztek az Unió valamennyi országában a neves brit történész Timothy Garton Ash vezetésével. A megkérdezett fiatalok és középkorúak 71%-a, az 50 év felettiek 70%-a támogatja, hogy minden EU-polgárnak járjon az alapjövedelem. Még ennél is magasabb a kötelező európai minimálbér helyeslése: ezt az 50 alattiak 84, az 50 felettiek 86%-a támogatja.
Magyarországon a 2014-es parlamenti választások előtt a LÉT csoport vetette fel az alapjövedelem elképzelését. A Párbeszéd Magyarországért már 2015-ben politikai vitairatot tett közzé az alapjövedelemről. Erre tett kísérlet volt a „zuglói modell” Karácsony Gergely polgármestersége idején, amely úgynevezett „garantált minimumot” adott a rászorulóknak.
A koronavírus-járvány milliókat érő gazdasági hatásai miatt a Párbeszéd Magyarországért kampányt indított annak érdekében, hogy azonnal vezessék be a válságkezelő alapjövedelmet, amely minden nagykorú lakosnak legalább havi százezer, kiskorúak után pedig további ötvenezer forint jövedelmet garantál.
Erről a párt képviselői április 15-én törvényjavaslatot is benyújtottak. A Momentum válságtervében azt javasolta, hogy minden felnőtt jövedelmét legalább három hónapig egészítsék ki 100 ezer forintra – azon otthon maradó szülőkét is, akiknél az 50%-os bérpótlék összege ezt nem éri el, illetve azokét is, akik közmunkából vagy segélyből tudják csak a családjuk mindennapi megélhetését biztosítani.
Botka László szegedi polgármester szerint minden magyar állampolgárnak (minden munkavállalónak, álláskeresőnek, nyugdíjasnak és gyermeknek) alanyi jogon annyi támogatást kell adni, hogy válság ideje alatt a havi jövedelme elérje a nettó 110 ezer forintot.
Tekintélyes pénzügyi szakemberek is ezt az utat látják járhatónak. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szerint a várható gazdasági károk következményeinek mérséklésére négy vagy öt hónapig mindenkinek alapjövedelmet kell biztosítani, míg Surányi György volt jegybankelnök azt javasolta, hogy legalább három hónapig havonta és fejenként a munkájukat elvesztőknek 100 ezer forintot, plusz gyermekenként 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből.
Az Orbán-kormány viszont kezdettől fogva elvetette az alapjövedelem gondolatát és a válsághelyzetben is kitart a „segély helyett munka”, a „munkaalapú társadalom” víziója mellett.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisban egy parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: a kormány csak tényleges elvégzett munkáért fizet bért. Május elején Matolcsy György, az MNB elnöke a növekedés.hu oldalon írt cikkében a mindenki rendelkezésére álló „alapvető hitelkeret” elképzelését szorgalmazta, amelyet a várható életpálya-jövedelem alapján számolnak ki.
