HÍREK
A Rovatból

„Drámai a helyzet a tengerentúli területeken” – aggódnak a negyedik hullám miatt a franciák

Az alacsony átoltottság miatt a kórházak túlterheltek, ezért a kormány a francia Antillákon és Francia Guyanán elhalasztja az iskolakezdést. Franciaország európai részén a helyzet stabilizálódni látszik.


Miközben Franciaország európai részén a koronavírus-járvány delta variáns okozta negyedik hullámának mutatói néhány napja már nem emelkednek, és a helyzet "stabilizálódni látszik", a tengerentúli területeken az alacsony átoltottság miatt a kórházak túlterheltek, ezért a kormány a francia Antillákon és Francia Guyanán az iskolakezdést szeptember 2-ről 13-ra halasztja, az egészségügyi rendkívüli állapotot pedig november 15-ig meghosszabbítja - jelentette be a szerdai kormányülést követően Gabriel Attal kormányszóvivő.

"Franciaország európai részén a helyzet stabilizálódni látszik néhány napja, jóllehet a napi átlagosan 21 ezer új megfertőződés még mindig túl magas szint"

- fogalmazott a kormányszóvivő. "A tengerentúli területeken viszont drámai a helyzet" - tette hozzá.

Gabriel Attal szerint ennek alapvető oka az, hogy míg országosan a teljes lakosság 73 százaléka, a felnőttek 85 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első adagját, a teljes lakosság 63 százaléka, a felnőttek 76 százaléka pedig már mindkét dózist, addig a tengerentúli területeken a lakosság alig 20 százalékát oltották be.

Az iskolai tanévkezdést ezért Guadeloupe, Martinique, Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken, valamint Francia Guyanán a kormány elhalasztja az eddig tervezett szeptember 2-ről 13-ra, s a július 28-án életbe lépett egészségügyi rendkívüli állapotot a francia Antillákon és Francia Polinéziában november 15-ig meghosszabbítja. A rendkívüli állapot keretében ezeken a területeken korlátozható az emberek szabad mozgása, és helyi lezárások is elrendelhetők.

A kormányszóvivő szerint az eddigi korlátozásoknak köszönhetően a járvány már a tengerentúli területeken is elkezdett visszahúzódni, de a helyzet még mindig nagyon súlyos, miután a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma "kolosszális". Francia Polinéziában például 2800, Guyanán pedig 400, a kórházak túlterheltek.

Gabriel Attal megerősítette, hogy a "nemzeti szolidaritás" jegyében több száz egészségügyi dolgozó érkezett Franciaország európai részéről a szigetekre az evakuációk megszervezésére Párizs irányába, illetve az oxigénellátás szavatolására.

Franciaország európai területén kevésbé súlyos a helyzet, Olivier Véran egészségügyi miniszter a kórházakban "néhány napon belül" várja a tetőzést. Az elmúlt napokban átlagosan napi ezer fertőzött került kórházba, a számuk jelenleg 11 ezer, közülük 2239-en vannak intenzív osztályon.

A harmadik védőoltás kampánya szeptember elején kezdődik azon veszélyeztettek és 65 évesnél idősebbek számára, akik legalább hat hónappal ezelőtt kapták meg az oltás második adagját.

Jean-Francois Delfraissy, a kormány mellett működő tudományos tanács elnöke egy szerda reggeli tévéműsorban viszont úgy vélte, hogy "személyes benyomása alapján a harmadik adag beadását a beoltott lakosság nagy többségére ki kell majd terjeszteni".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében
A korábbi vezérkari főnök szerint „lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá”.


Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.

„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.

Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.

„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Egy bíboros már biztosan nem vesz részt a pápaválasztáson: a sikkasztás miatt elítélt kardinális visszalépett
Giovanni Angelo Becciu azt mondja, tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció legalább 300 millió eurós kárt okozott a Szentszéknek.


Giovanni Angelo Becciu bíboros mégsem vesz részt a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávén. Bár a múlt héten még hivatalosan kérte, hogy jelen lehessen, most közleményben jelentette be: tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. Hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát abban az ügyben, amelyben elítélték.

A bíborost 2020-ban Ferenc pápa szólította fel arra, hogy mondjon le bíborosi jogairól és kiváltságairól, miután neve felmerült egy komoly vatikáni pénzügyi botrányban.

A CNN beszámolója szerint Becciu 2023 decemberében első fokon öt év hat hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint többek között sikkasztás, pénzmosás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt mondták ki bűnösnek. A bíboros fellebbezett a döntés ellen.

A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció egy londoni ingatlanügylet során legalább 300 millió euróval okozott kárt a Szentszéknek.

Emellett több száz millió eurót fizettek ki külső munkatársaknak, a vatikáni pénzügyi hatóságok tudta nélkül.

Az ügy másik szereplője, Cecilia Marogna is megszólalt Becciu pápai terveivel kapcsolatban. Azt mondta: „Nunciusként bonyolult helyzetekben szerzett tapasztalatot, az egyház vezető kormányzati embere is volt, és legutóbbi pozíciójában, a szentté avatási kongregációban, nagyon fontos diplomáciai kapcsolatokat épített ki.” Marognát három év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték. A vádak szerint Becciu közbenjárására kapott közel hatszázezer eurót humanitárius célokra, de a pénzből luxuscikkeket vásárolt. Felmerült, hogy különösen közeli kapcsolatban álltak egymással, de ezt mindketten tagadták.

A pápaválasztó konklávé időpontját a bíborosi testület április 28-án határozta meg, a Ferenc pápa halála után tartott ötödik informális találkozón. A Sixtus-kápolna előkészítése már elkezdődött, hogy a szokásosnál több, összesen több mint 180 pápaválasztó bíborosnak biztosítsanak helyet.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor egyik fő ideológusa, Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből
A TISZA Párt elnöke kemény szavakkal reagált Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.


„Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből” - reagált Facebook-posztjában Magyar Péter Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.

„Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel. Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait” - folytatja a TISZA Párt elnöke.

„Ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét (köztük nőkét és gyerekekét)”

- fogalmazott Magyar, aki szerint .

„ezután a legkevesebb, hogy Schmidt Mária haladéktalanul távozik a közéletből és lemond a Terror Háza valamint XX. és XXI. Századi Intézet és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatói posztjáról”.

„Felszólítom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidt Máriát. Továbbá elvárom, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától. Schmidt Máriának felajánlom, hogy személyesen kísérem el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel” - zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megint hosszabbított a parlament: novemberig biztosan marad a veszélyhelyzet Magyarországon
A kormány továbbra is rendkívüli intézkedéseket hozhat, immár több mint 5 éve. Az új szabályok később szigorúbb feltételekhez kötik majd a hosszabbítást.


A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.

A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.

A veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több rendelet is született, amelyek nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak.

Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.

Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.

2026. január 1-jétől a kormány csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük.

Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.

A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: