Annyira hozzászoktunk a képernyőkhöz, hogy emlékeztetni kell magunkat: létezik más is – Tiffany Shlain a Brain Baron
Tiffany Shlain előadását az Oscar-díjas Deák Kristóf és az ő rövidfilmje, A legjobb játék vezette be, amelyben egy videójátékfüggő biztonsági őr kerül szenvedélye révén szürreális helyzetbe. Éppen ezért beszélgetésünket az internet-addikció elleni védekezéssel kezdtük.
-Ön valamikor az internet lelkes híve volt. Most pedig új könyvében, a 24/6-ban arra biztatja olvasóit, hogy legalább heti egy napra szakadjanak el a digitális világtól.
-Az internet nagyon sok szép élményt, erőt, tudást ad az embereknek az egész bolygón, de úgy érzem, hogy már túl nagy teret foglal el az életünkben.
Éppen azért szükségünk van arra, hogy néha megálljunk, körülnézzünk a magunk valós világában, hogy jól élünk-e, min lehetne javítani, és hogy ehhez fel tudjuk tenni a szükséges kérdéseket.
Láthatjuk, hogy mennyi problémát okoz egyénileg és társadalmi szinten is a hét minden napján a 24 órás csatlakozás.
-Az Ön családja példát mutat azzal is, hogy immár tíz éve bevezették a „technológiai sábbátot”, amikor nem nyúlnak a digitális eszközökhöz. Mit tanultak ezekből a „csendes napokból”?
-Mindenekelőtt azt, hogy mennyi fontosak a mély emberi kapcsolatok, a két lábbal való földön járás. Jobban figyelünk azóta egymásra, együtt gondolkodunk és nagyon jókat szórakozunk ezeken a napokon.
VIDEÓ: Vodafone x Brain Bar - Tiffany Shlain
-Ijesztő volt számomra, amikor egyetemi tanítványaim közül többen is azt mondták, hogy legfeljebb 12 órát bírnának ki internet, vagy az okostelefonjuk nélkül.
-Annyira hozzászoktunk a képernyőkhöz, hogy emlékeztetni kell magunkat: léteznek más élmények is. Ugyanolyan függőség ez, mint a dohányzás. Húszas éveimben nagyon erős dohányos voltam, de aztán megváltozott körülöttem e téren a közösségi környezet. Először csak a kutatások erősítették meg, hogy a dohányzás káros, aztán jöttek a korlátozások. Ma már gyakorlatilag szinte senki sem dohányzik Amerikában. Mivel az ember társas lény, nem mehet tovább egyedül a maga útján. Ezért lenne jó, ha minél többen próbálnának „kikapcsolni”.
-Ez a függőség azért is veszélyes, mert brutális módon megváltoztatja az emberi értékeket. Mindenki influencer akar lenni.
-Ez az influencerség valóban nagyon furcsa dolog. Jellemző arra a világra, amely országunk elnökével kezdődik. El sem tudja képzelni, mit érzek iránta…Eleve torz ihletet ad, hogy az a fontos, aki a legtöbb lájkot gyűjti be és a valódi értékek, üzenetek elvesznek. Ezért is van az, hogy amikor a barátaimmal beszélgetek, azt kérem tőlük, hogy tegyék el a telefonjukat. Egyébként én már a „felhasználó” (user) kifejezést sem szeretem, mert az is a függőségre utal.
-Ön támogatja a Wait Until 8th (Várj a nyolcadikig) mozgalmat, amely azért harcol, hogy a kisgyerekek ne kapjanak a kezükbe okostelefonokat.
-Nagyon jó gondolatnak tartom, hogy segítsék a szülőket e döntésükben, és hogy a gyerekek helyes irányba fejlődjenek. Néhány évvel ezelőtt a Közép-Nyugaton indult el, és most már egész Amerikában vannak hívei.

-Fenyeget-e mentális zavarokkal, ha egy kisgyerek túl korán jut hozzá a digitális eszközökhöz?
-Úgy gondolom, hogy a modern technológia sok mindenben hasznos a gyermekeknek, például a tanulásban, csak arra kell vigyázni, hogy ne lógjon állandóan rajta és ne férjen hozzá mindenhez. Különben úgy jár, mintha állandóan cukorral tömnék. A családunkban félévenként megbeszéljük, hogy kinek mire van szüksége. Mint szülő, próbálom a gyermekeimet irányítani, hogy koruknak megfelelően jussanak hozzá fokozatosan a modern technológiához, tudják használni, és ne féljenek tőle.
-Ön készített egy filmet 50/50 címmel a nemek egyensúlyáról. Megdöbbentő az eleje: megkérdezi az utca emberétől, hogy hány női vezető van a világban, és lefeljebb 3-5-ről tudnak. Már ez önmagában sokat elárul az uralkodó szemléletről.
-Igen, ez egy nagyon kemény küzdelem. Láttuk legutóbb, hogy hazámban milyen abortusz-törvénnyel próbálkoznak…Manapság nemcsak nagy technológiai fejlődésnek vagyunk tanúi, hanem a nemek közötti hatalom újrafelosztásáért vívott harcnak is. Érvényre kell juttatnunk a nők értékeit, vezetői képességeiket a társadalomban, hogy minél többen kerüljenek be a kormányokba, a különböző nagyvállalatok élére.
Napjaink döntéseihez szükség van azokra a másféle nézőpontokra is, amelyeket a nők képviselnek.

Tiffany Shlain szerint van remény arra, hogy az ember túltegye magát a digitális függőségen, mert fejlődőképes és talán többségbe kerülnek azok, akik a technológiát jó célokra használják fel. A Föld jövőjéért azonban aggódik, mert – miként előadásán nagyon plasztikusan bemutatta – nemcsak azok hajlamosak strucc módjára a homokba dugni a fejüket, akik éjjel-nappal virtuális világban élnek, hanem azok is, akik nem vesznek tudomást a bennünket fenyegető környezeti katasztrófáról.