HÍREK
A Rovatból

A fizikai Nobel-díjakkal a klímaválságra is reflektáltak

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják meg idén a fizikai Nobel-díjat.


A kedden, pár perccel dél előtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia és az akadémia Nobel-bizottságának képviselői bejelentették, hogy 2021-ben kinek ítélték meg a fizikai Nobel-díjat – írja a telex.hu. Ezúttal három tudós megosztva kapta a díjat: az egyik felén a japán születésű, amerikai Syukoro Manabe és német Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapta. A döntést azzal indokolták, hogy mindhárman hozzájárultak a komplex fizikai rendszerek működésének megértéséhez.

A díjazottak kutatása

A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság. De ez közel sem így van, a három tudós kutatási ugyanis nagyon is összefüggnek. Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket véletlenszerűség és rendezetlenség jellemzi, nehéz őket megérteni. A három tudós új módszereket dolgozott ki e rendszerek leírására és hosszú távú viselkedésének kiszámítására – írja az MTI.

Az egyik ilyen, az emberiség számára létfontosságú komplex rendszer a Föld éghajlata – mutattak rá. Syukuro Manabe kimutatta, hogy a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége miként növeli a hőmérsékletet a Föld felszínén. Az 1960-as években az ő vezetésével dolgozták ki a Föld éghajlatának fizikai modelljeit, és ő volt az első, aki kutatta a sugárzásegyenleg és a légtömegek függőleges mozgása közötti kölcsönhatást.

Munkássága megalapozta a jelenlegi éghajlati modellek kifejlesztését

– hangsúlyozták.

Mintegy tíz évvel később Klauss Hasselmann kidolgozott egy modellt, amely összekapcsolta az időjárást és az éghajlatot, ezzel megválaszolta a kérdést, hogy miért lehetnek megbízhatók az éghajlati modellek annak ellenére, hogy az időjárás változékony és kaotikus. Módszereket fejlesztett ki arra is, hogy miként lehet megkülönböztetni a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hatásait az éghajlatra. Ezeket a módszereket alkalmazták annak bizonyítására, hogy a megnövekedett légköri hőmérséklet az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid következménye.

1980 körül Giorgio Parisi rejtett mintákat azonosított rendezetlen komplex anyagokban. Felfedezései a legjelentősebb hozzájárulást jelentették a komplex rendszerekről szóló elméletben, és lehetővé tették sok különböző és látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség megértését és leírását nemcsak a fizikában, hanem más területeken, így a matematikában, a biológiában és az idegtudományban is – emelték ki.

„Az idén elismert felfedezések alátámasztják, hogy az éghajlatról szóló ismereteink szilárd - alapos elemzéseken és megfigyeléseken nyugvó - tudományos alapokon állnak” – fogalmazott Thors Hans Hansson, az illetékes bizottság elnöke.

A díj

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak, a pénz egyik felét Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann, a másikat Giorgio Parisi kapja. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

Magyar esélyes

Az idei Nobel-díjakat bejelentése egyébként hétfőn kezdődött az orvostudományi díjazottak közzétételével. Ezt az amerikai David Juliusnak és a libanoni születésű, szintén amerikai Ardem Patapoutiannek ítélték meg, a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Jó eséllyel indult a díjért Karikó Katalin is, ahogyan arról itt is írtunk. És bár végül nem ő nyert, van még egy kategória, amiben a magyar biokémikus sikert arathat: a szerdán bejelentésre kerülő kémiai Nobel-díj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ferenc pápa temetésének napja nemzeti gyásznap lesz Magyarországon
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a Szentatyát méltán nevezték a béke emberének, hiszen ha valaki mindent megtett a békéért, akkor az a pápa volt.


"A kormány döntést hoz arról, hogy

Ferenc pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja"

- mondta a kormány.hu-nak a pápa halálhíre kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez megfelel a hagyományoknak és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt és a nemzet gyászát - közölte.

A KDNP elnöke azt közölte, hogy megrendülten értesült a Szentatya halálhíréről. "Magyarország hálás lehet a Szentatyának, nemcsak a katolikusok, hanem minden magyar, hiszen háromszor is fölkereste a magyarságot. Nemzeti kegyhelyünkre, Csíksomlyóra jött el erdélyi látogatása során, majd Budapestre, az Eucharisztikus Kongresszusra, később pedig egy apostoli látogatásra Magyarországra" - idézte fel.

Amikor értesült a halálhírről, mind a magyar köztársasági elnök, mind a miniszterelnök kondoleáló levelet küldött a camerlengónak, Kevin Joseph Farrell bíborosnak a protokolláris hagyományoknak megfelelően.

Semjén Zsolt szerint a Szentatyát méltán nevezték a béke emberének, hiszen ha valaki mindent megtett a békéért, akkor az a pápa volt.

"Magyarország kormányának elkötelezettsége a béke iránt találkozott az ő béketörekvéseivel, mindenben támogatta azt, hogy végre béke legyen, és a fegyverek helyett a diplomácia vegye át az események irányítását" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt arról is beszélt, milyen kiváló kapcsolatot ápolt a pápa a magyarsággal. "Ferenc pápát mély kapcsolat kötötte a magyarsághoz. Argentínában magyar apácák között dolgozott, ezért amikor találkozott egy magyarral, akkor mindig magyarul mondta, hogy "Isten éltesse!" Mindig nagy szeretettel volt a magyarság iránt, ami kifejezésre jutott az apostoli látogatása során is. Ő maga mondta: nagyon mélyen megérintette az a szeretet, ahogy a nemzet fogadta" - mondta a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hogyan halhatott meg Ferenc pápa?
A Blikk egy vatikáni forrásból úgy tudja, hogy Ferenc pápa hétfő reggel lett rosszul otthonában, a Szent Márta házban, ezért kórházba akarták szállítani. Hivatalos információ továbbra sincs.


Ferenc pápa egészségi állapotáról tudni lehetett, hogy az elmúlt időszakban súlyos tüdőgyulladással küzdött, és öt hetet töltött a római Gemelli kórházban, ahonnan március 23-án távozhatott. Orvosi tanácsra két hónapos lábadozási és légzőterápiás időszakon ment volna keresztül. Halálának körülményei azonban egyelőre ismeretlenek.

A Blikk egy vatikáni forrásból úgy tudja, hogy Ferenc pápa ma reggel lett rosszul otthonában, a Szent Márta házban, ezért kórházba akarták szállítani. A szentatya azonban még a liftben elhunyt – közölte a hitelesnek tűnő informátor, ám ezt az információt más forrásból még nem tudtuk megerősíteni, a Vatikán pedig hivatalosan egyelőre még nem közölte a pápa halálának részleteit.

A hvg.hu az olasz Ansa hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy agyvérzés lehet az egyik oka Ferenc pápa reggeli váratlan halálának. Jól értesült forrásokra hivatkozva azt közölték, hogy a pápa halála nincs összefüggésben a kétoldali tüdőgyulladással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Vatikán hivatalos közleményt adott ki Ferenc pápa halálának okáról
A közlemény szerint a pápa halálát nem a korábban kezelt súlyos tüdőgyulladás okozta. A váratlan halálát az agyi stroke és szívelégtelenség okozta.


Ferenc pápa halála után 12 órával hivatalos közleményt adott ki a Vatikán a pápa halálának okáról - írja a Sky News.

Ferenc pápa agyvérzésben és szívelégtelenségben halt meg

- közölték.

A Vatikán által közzétett halotti anyakönyvi kivonat szerint az agyi stroke kómához és visszafordíthatatlan szívelégtelenséghez vezetett. Halálának nincs köze a korábbi tüdőgyulladásához - közölték.

Ferenc pápa krónikus tüdőbetegségben szenvedett, fiatal volt, mikor az egyik tüdejét eltávolították. Egészségügyi problémák gyötörték élete utolsó éveiben. Február 14-én a Gemelli kórházba került légúti krízis miatt, súlyos tüdőgyulladással ápolták. Emiatt 38 napig kórházban tartózkodott, de nemrég elhagyhatta az intézményt. Húsvét vasárnapján, egy nappal halála előtt azonban még megjelent, hogy ezreket áldjon meg a Szent Péter téren.

A pápa 88 éves korában bekövetkezett halála után a világ minden tájáról érkeznek a részvétnyilvánítások.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Eldőlt, mikor lehet a konklávé, ahol megválasztják majd Ferenc pápa utódját
A pápaválasztás május 5. és 10. között kezdődhet, a temetés után tűzik ki a pontos dátumot. Csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak az utód személyéről a titkos konklávén.


Megvan az új pápa megválasztásának várható időpontja.

Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról

– írja a La Repubblica. A pontos dátumot a temetés után jelölik ki, amire péntek és vasárnap között kerül sor.

A titkos szavazást a vatikáni Sixtus-kápolnában rendezik meg, ahol csak azok a bíborosok vehetnek részt, akik még nem töltötték be 80. életévüket. A több mint 250 bíboros közül körülbelül 135-en jogosultak szavazni, közülük 110-et Ferenc pápa nevezett ki az elmúlt tíz évben. Az ő személyük visszatükrözi Ferenc felfogását a nyitottabb és befogadóbb katolikus egyházról.

A La Repubblica az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis alapján következtette ki a konklávé időpontját.

A liturgikus szabályozás szerint a pápaválasztásnak a hivatalban lévő egyházfő halálát követő 15. és 20. nap között kell elindulnia. Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el.

A vatikáni Szent Péter téren hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy búcsút vegyen az elhunyt egyházfőtől. Sokan gyerekekkel érkeztek, több zászló is feltűnt a téren – köztük a palesztin és a brazil lobogó is. Zarándokcsoportok együtt imádkozták a rózsafüzért.

A közös ima végén, amit Mauro Gambetti bíboros vezetett, nagy taps tört ki a téren. A szertartáson jelen volt Raffaella Petrini nővér, a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának főtitkára és Alessandra Smerilli nővér is.

A pápa halálhírére különszámot adott ki az Osservatore Romano. Több mint ezer példányt nyomtattak, ezek pillanatok alatt elfogytak. A Szent Péter téren egy utcai lámpa köré gyűltek az emberek, ahol az ingyenes kiadványt osztották. Sokan vártak még további 200 példányra, amit fél órán belül ígértek.

A nemzetközi sajtó már találgatja, ki lehet Ferenc pápa utódja.

A lehetséges jelöltek között említik Erdő Péter budapest-esztergomi érseket is, ugyanakkor többen Luis Antonio Tagle bíboros, „az ázsiai Ferenc” megválasztását tartják valószínűbbnek.

Forrás: hvg.hu, La Repubblica


Link másolása
KÖVESS MINKET: