A hely, ahol gyűlölik a nyulakat – húsvéti szokások a nagyvilágból
Magyarországon számos szokás fűződik a húsvéthoz. Csokinyuszi, tojásfestés, locsolás, mindenki ismeri őket.
A húsvét azonban nem csak nálunk fontos ünnep, és ennek megfelelően más országoknak is vannak egyedi, innen nézve olykor bizarrnak tűnő szokásaik. Ezekből válogattunk.
A firenzei robbanó szekér
Firenzében 350 éves hagyomány a Scoppio del Carro, a "robbanó szekér". Korhű 15. századi öltözéket viselő emberek a dóm elé vontatnak egy tüzijátékkal megrakott, díszes szekeret. A firenzei érsek a mise alatt meggyújt egy kanócot, amely kivezet a szekérhez, és ezzel látványos tüzijátékot idnít el. A szokás az első keresztes hadjáratra nyúlik vissza, és célja, hogy jó legyen a termés.

A csoki bilby
Ausztrália azon kevés országok egyike, ahol a kedves tapsifüleseket közutálat övezi. A nyuszi ugyanis nem őshonos náluk, viszont körülbelül 140 éve a telepesek magukkal vittek vagy két tucatot belőlük. Az üregi nyulak remekül érezték magukat, ennek megfelelően szaporodtak is – nos, mint a nyulak, óriás károkat okozva közben.
Sem az őshonos ragadozók, sem a vadászok nem voltak képesek kordában tartani őket. Épp ezért nem csoda, hogy 1991-ben kampány indult, és a húsvéti csokinyuszit csoki bilbyre cserélték, ami egy helyi, nagyfülű jószág.
A finn boszorkák
A skandináv országban a gyerekek (a fiúk is) boszorkánynak öltözve gyűjtenek csokitojást házról házra járva. Nyugat-Finnországban egyesek máglyát raknak húsvét vasárnap. Az északi hagyomány szerint a lángok elűzik a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között a seprűiken repkednek.

Locsolás, kicsit másképp
Húsvét hétfőn a lengyel fiúk is locsolnak, de nem egészen úgy, mint nálunk. Vizes vödrökkel, vízipuskákkal felfegyverkezve járnak, és nem csak a lányokat öntik le, hanem bárkit. A hiedelem szerint az a lány, aki elázik, egy éven belül férjhez megy. A Śmigus-dyngus nevű szokás onnan ered, hogy I. Mieszko lengyel fejedelmet 966-ban, húsvét hétfőn keresztelték meg.
Az óriás omlett
A dél-franciaországi Haux főterén óriási omlettet szolgálnak fel húsvét hétfőn.
Az óriás szó szerint értendő: 4500 tojást használnak hozzá és 1000 ember lakik jól belőle.
És hogy miért? A hagyomány szerint amikor Napóleon a seregével Dél-Franciaországban járt, megállt egy kis városban és omlettet evett. Annyira ízlett neki, hogy megparancsolta a városiaknak, gyűjtsék össze az összes tojásukat, és másnapra készítsenek óriási omlettet a seregének.
Bazi nagy görög edénydobálás
Korfu szigetén nagyszombat reggelén edényeket és mindenféle cserépárút dobálnak az utcára. Egyesek szerint a szokás a velenceiektől ered, akik újévkor minden régi holmijukat kidobták. Másik verzió szerint az edénydobálással a tavaszt köszöntik, és az új termést szimbolizálják, amit az új edényekbe gyűjtenek majd.

Haláltánc
A spanyolországi Verges-ben nagycsütörtökön haláltáncot mutatnak be. Az emberek csontváznak öltözve vonulnak az utcákon. Mindezzel a passióra emlékeznek. A haláltánc éjfélkor kezdődik, és három órán keresztül tart.
Tojásfestés: A hagyomány szerint Mária Magdolna Krisztus mennybemenetele után Rómába ment, ahol Tiberius császár színe elé járult. Akkoriban mindenkinek ajándékot kellett vinnie a császárnak, aki megjelent előtte. Mária Magdolna szegény volt, csak néhány tojást vitt magával. A császár előtt tanúságot tett Krisztus feltámadásáról.
A császár erre gúnyosan azt válaszolta, nagyobb esély van rá, hogy a kezében lévő tojás pirosra váljon, mint hogy valaki feltámadjon a sírból. Mária Magdolna kezében a tojás azon nyomban pirosra változott.
A tojás piros színe Krisztus emberekért kiontatott vérét jelképezi.
Locsolkodás: Egyes vélekedések szerint a víz megtisztító erejébe vetett ősi hit áll a népszokás hátterében. Az egyházi magyarázat ugyanakkor a keresztelésre utal, másrészt a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Húsvéti nyúl: Állítólag egy félreértés miatt került a nyúl a húsvét jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.