A leghíresebb Annák a magyar és a világirodalomban
Közeleg az Anna-nap, és összegyűjtöttünk nektek néhány nagyon híres Annát a világirodalomból, Édes Annától Szabó T. Annáig.
Sárvári Anna
Az irodalom számára minden idők leghíresebb Annájává tette Juhász Gyula Sárvári Annát. A színésznő, aki szakmájában egyáltalán nem bizonyult különösebb tehetségnek, kritikákban és leírásokban alig említették – Múzsaként örökre fenn maradt: közel 30 évnyi rajongást kapott a költőtől, tele vágyakozó, szerelmes, gyönyörű versekkel. Anna 21 éves volt, amikor Nagyváradon megpillantotta őt Juhász Gyula. Ezután fél évvel, 1909-ben megszületett a Vigasztalásul, az első Anna-versek egyike, benne vallomással:
"De a haja szőke, de a bőre bársony,
De egy hajaszála mindörökre átfon,
De tegnap este láttam a bokáját."
Juhász Gyula a színházba figyelte, nézte, majd ablaka alól leste a színésznőt, akivel mindösszesen kétszer-háromszor találkozott. Az első alkalomra Anna így emlékezett vissza:
„Deésy Alfréd elhozta egyszer hozzám Váradon, bemutatta nekem, és ő egész délután csak a kezemet fogta, és a nevemet súgta. A szobában olyan csend volt, mintha vatta fogta volna el a hangokat. Én inkább féltem, mint meglepődtem a költőtől ...
Anna 1909 őszén elhagyta Váradot, így nem találkoztak többet a költővel. A szerelmes versek legnagyobb része így már a nem közeli, de távoli hiányban született, így az 1926-os leghíresebb és talán legszebb Anna vers, az örök szerelemről – az Anna örök.
Juhász Gyula 1937-ben, míg Anna 1938-ban halt meg: épp Anna nap előtt, július 25-én követett el öngyilkosságot: megmérgezte magát az akkor már nehéz körülmények közt élő színésznő.
A korabeli A 8 Órai Újság így írt az esetről: „Az ágy mellett, a földön Juhász Gyula verseskötete feküdt. Ahogy a könyv leesett a földre, éppen az első oldalon nyílott ki: Annának örök szerelemmel, Juhász Gyula - olvasható rajta a költő dedikációja. A szerencsétlen színésznő utolsó pillanataiban is az Anna-verseket olvasta.”
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
(Anna örök)
Anna Karenina
Tolsztoj ikonikus hősnője, aki a 19. századi regények tipikus nőalakja, közeli rokona Flaubert Madam Bovaryjának, mindketten a kisszerű, ám sorsába beletörődni nem akaró nők archetípusai, akik a maguk szerény eszközeivel lázadnak a sorsuk ellen, de épp azért, mert semmi hősies és semmi példamutató nincs bennük, bukásuk elkerülhetetlen, és inkább érezhetjük szükségszerűnek, mintsem tragikusnak. Anna is, Emma Bovaryhoz hasonlóan egy furcsa álomvilágban él, úgy érzik, nekik több adatott annál az életnél, mint amilyen jutott, és azt várják, mikor teszi lehetővé a sors, hogy kitörjenek. A bukott asszony legismertebb alakjává azért válnak, mert az hiszik, a kitörés egy férfi megjelenésével lehetséges, aki történetesen nem a férjük. Anna férje kormánytisztviselő, de ő boldogtalan mellette, és beleszeret egy fiatal huszártisztbe, Vronszkij grófba. És hát persze házasságtörés a vége, amelyet Tolsztoj nagyon-nagyon elítél, és ő maga sem szimpatizál hősnőjével, noha természetesen gyarlóságát emberi tulajdonságnak látja. Mindazonáltal 11-szer írta át a regényt, és a végére eléggé kiborult, ugyanis ezt írta:
Tolsztoj zsenijének köszönhetően az Anna Karenina mégsem csak egy hűtlen asszony szimpla története, hanem a 19. századi orosz társadalom nagyszerű ábrázolása, Anna alakját pedig ambivalens módon egyszerre érezzük roppant vonzónak és roppant taszítónak is.
A regény első mondata (A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.) szinte szlogenné vált, azóta nagyon sokat idézték, Tolsztojé talán a legismertebb kezdőmondat a világirodalomban.
Anna öngyilkossága egyébként nem Tolsztoj fejében született meg, egy valódi esetet ültetett át a regénybe, hiszen saját szemével látta egyszer, amint egy ezredes leánya a vonat elé vetette magát féltékenységi rohamában, mert szeretője megkérte a fia nevelőnőjének kezét.
A 2012-es változat Keira Knightley-val:
Az 1997-es Sophie Marceauval:
Szabó Magda Annuskája
Az idén éppen 100 éve született Szabó Magda költőként indult, s első nagy sikert arató prózai műve, regénye az 1953-ban írt és 1958-ban megjelent Freskó.
Ez a kötet máig az egy legfontosabb és „letehetetlen” kisregénye, melynek főhőse a művész és szabadon gondolkodó, kreatív Annuska.
Szabó Magda sorsfordító kötetéről, annak keletkezéséről így ír:
"1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A könyv váratlan sikert aratott, az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat."
A címben megjelenő Freskó: falfestmény, melyet Annuska, a tarbai református pap kisebbik lánya festette gyermekkorában, családtagjai örökítve meg rajta. Annuskát már apró gyermekként elbűvölték a formák és színek, szinte transzba esve csapkodott-visított egy-egy kép, festmény láttán, konok kitartással igyekezett megkaparintani minden papírfecnit, minden színes ceruzát, hogy rajzolhasson. Hogy alkothasson. Mert Annuska alakjában a kreativitást, az ösztönös tehetséget testesíti meg Szabó Magda. Az alkotás leküzdhetetlen vágyát. Felnőve ezért szökik meg Annuska botrányos körülmények között a nyomasztó levegőjű szülői házból, ahol a zsarnok apa uralkodik a család tagjai felett, ahol az őszintétlenség, a képmutatás dívik. "Kisebbik lányom, Annuska, nem tartozik családom körébe többé. Az Úr kifürkészhetetlen akaratából elvette tőlünk, olybávesszük mint a halottat" - írta az egyik rokonhoz kenetteljesen az apa. Annuska nem akar és nem tud a régi hagyományok, a nyűggé vált hazug magatartásformák bilincsében élni, fellázad, bátran vállalva lázadása következményeit. Emberi és művészi szabadságot akar. Annuska alakja a regényben a szabadság, a függetlenség, a meg nem alkuvó öntörvényűség, a képmutatás nélküli, őszinte élet jelképévé magasodik, a többi szereplő hozzá viszonyítva méretik meg.
Anne Hathaway
Shakespeare feleségéről épp oly keveset tudunk, és azt sem biztosan, amennyit a valaha élt legnagyobb drámaíróról. Amit lehet tudni, hogy (ha igaz), Shakespeare 18 éves volt, amikor elvette Anne-t, aki viszont nyolc évvel volt nála idősebb. Amikor apja meghalt, meghagyta, hogy Anne-t leendő férje 6 font, 13 shilling és 4 penny kifizetése után viheti csak el a háztól.
A krónikák szerint Shotteryben, a családi farmon nőtt fel, Stratfordtól nem messze, a házassági engedélyt viszont Temple Graftonban tartották 1582-ben, az engedélyt Wm Shaxpere és Annam Whateley nevére állították ki november 27-én. A házasság egyéb dokumentumaiban azonban már William Shagspere és Anne Hathewey szerepel. Van, aki szerint két különböző nőről van szó, és Hathawayt azért kellett elvennie, mert terhes lett... ("E kies hazában mutass nekem egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William" - mondhatnánk Cseh Tamással...) Mások szerint elírásról van csupán szó.
Így vagy úgy, abban elég sok történész megegyezik, hogy a házasság nem volt ínyére túlzottan Shakespeare-nek, hiszen rögtön tovább is állt színházat csinálni, és az első hét évet bizony külön töltötték.
A színházi évek alatt aztán William többször hazatért, ennek konkrét bizonyítékai először egy lánygyermekük, majd később egy ikerpár, akiknek a kereszteléséről maradtak fenn iratok.
Az bizonyos, hogy ezzel együtt Shakespeare nem különösebben törődött a feleségével, még végrendeletében is csak a második helyre sorolta, a gyerekek kapták a vagyon nagy részét.
Anne Hathawayt végül azért férje mellé temették a stratfordi Szentháromság templomban, hét évvel élte túl a drámaírót.
A síron ez áll:

Anna Hathaway
Szabó T. Anna
„Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsergessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó
mágnesesség
két kíméletlen pólusa között…” (Szabó T. Anna: Lenni a mindent)
Kortárs irodalmunk egyik legkiemelkedőbb költője, legsokoldalúbb egyénisége Szabó T. Anna. A mindig mosolygó, Kolozsvárról származó író-költő 1987-ben települt át Magyarországra, egyetemi évei alatt kezdett publikálni. Házasságban, szerelemben, alkotói közösségben él férjével, az író Dragomán Györggyel több mint huszonöt éve, akivel kölcsönösen segítik, ihletik is egymást. Erre példa Dragomán legutóbb megjelent kötete, a Máglya, melynek főszereplője egy 13 éves kamaszlány, akinek „megszületésében” és a karakter megformálásában sokat segített felesége kamaszkori naplója: az író ugyanis beleolvashatott Anna írásába és innen merített regénybeli anya alakjához is. Szerelmük kezdetén is már versekkel, szövegekkel hódították egymást.
"és ez segített abban is, hogy sorssá álljon össze olyan véletlenek sorozata, mint a találkozásunk, a tengerbe veszett és másnap megkerült jegygyűrűnk története (egy angol költőnő verset is írt az esetből), a lakásválasztásaink, vagy a gyermekeink születése.” – emlékszik Anna.
Szabó T. Anna első kötete 1995-ben jelent meg, A madárlépte hó címmel. Négy további köny: Nehézkedés 1998, Fény 2002, Rögzített mozgás 2004, Elhagy, 2006, Villany (2010), Kerített tér (2014), Senki madara (2015), A Fűszermadár (2015) illetve számos gyermekvers-kötet szerzője. 2016-ban jelent meg novelláskötete, A törésteszt.
Édes Anna
Kosztolányi, mint az eléggé köztudott, felesége ötlete nyomán írta meg az először novellának szánt, aztán regénnyé terebélyesedő Édes Annát.
"Te, egy novellatéma jutott eszembe – szóltam. – Egy tökéletes cselédlány, aki végül is meggyilkolja a gazdáit. Nagyszerű – mondta rá Dide azon nyomban." - emlékezett vissza Harmos Ilona.
Mivel sok osztályban kötelező olvasmány, talán róla tud a legtöbbet mindenki. A szegény sorból származó, hallgatag cseléd a közepesen jómódú Vizyékhez kerül, ahol nem igazán veszik emberszámba. Gépként dolgozik, és a megaláztatások, a rideg bánásmód, valamint a Jancsival való vizsony tragikus végkifejletét követően valami elpattan benne.
"Vizyné felébredt. Elküldte aludni, de Anna csak fogta a kezét. El akarta magától taszítani Annát, de nem ment, Anna ekkor beledöfte a kést. Vizy is felugrott, kiabált, Anna őt is megölte. Anna megmosta a kezét, majd lefeküdt a hencserre aludni."
Kosztolányi írásában az a leghatásosabb, hogy a magyar irodalom egyik leginkább horrorisztikus jelenetét úgy írta meg, mintha teljesen hétköznapi esemény volna, és szépen beleilleszkedne család történetébe.
A legtöbb irodalomtörténész a lélektani regény egyik első magyar remekének tartja az Édes Annát. A kor nagy pszichológusai Freudtól Jungon át Ferencziig sok írót megihlettek, maga Kosztolányit is foglalkoztatta, mi játszódik le az emberi lélek mélyén, bár erről unokatestvére, az orvos-író Csáth Géza talán valamivel többet tudott.
Fábri Zoltán és Esztergályos Károly is rendezett belőle filmet, hisz a regény annyira filmért kiált, hogy ezt a ziccert nehéz lett volna kihagyni.
ANNÁK / Beszélgetés és Irodalmi Est
Ráckevei Anna színművész, Götz Anna színművész és Trokán Anna színművész szereplésével
2017. július 26. 19.00
Anna Grand Hotel / Mediterrán udvar / Balatonfüred
A szervezők 2017-ben minden korábbinál gazdagabb kulturális kínálattal várják Balatonfüreden mind az Anna-bálra érkező közönséget, mind július-augusztusban A kultúra városába, Balatonfüredre látogatókat. Prímásverseny, operakoncert, balett, sőt utcabál is a programok közt szerepel, ahogy az Anna Estek is – Füredre érkezik a Juhász Anna Irodalmi Szalonok – azaz irodalom, társművészeti ágak egy jóízű beszélgetős est keretében. Balatonfüred központi, fontos helyszín a magyar művészek számára is, így a tematikus esteken, könnyed hangulatú, tartalmas beszélgetéseken a víz, a vitorlázás, a festészet, az irodalom, a divat, a színpad és a film is a megidézett témák közt van.
A következő Anna estére július 26-án kerül sor - az Anna napon, az Anna örök programra három különleges Anna: Ráckevei Anna színművész, Götz Anna színművész és Trokán Anna színművész ül egy asztalhoz, hogy kiderüljön: mi a közös a három hölgyben, akik eddig még sosem szerepeltek egy színpadon.
Milyen meghatározó szerep és élmény kapcsolódik hazánk egyik legrégibb és legszebb nevéhez, az Annához? Van-e egy névnek misztériuma, és ha igen, számukra mit hordoz magában az Anna név? Előkerül majd a kedvenc balatoni történet, koncert vagy fellépés és kiderül, a meghívott Annák jártak-e már Anna-bálon.
A júliusban és augusztusban rendezendő Anna Estek programsorozatnak az Anna Grand Hotel mediterrán udvara ad majd otthont. Kezdés: 19.00 óra