5 híres magyar művész, akiről nem biztos, hogy tudtad, de költő is volt
Április 11-ét, a magyar irodalom egyik legjelentősebb és legérzékenyebb költőjének, József Attilának születésnapját 1964 óta ünnepeljük hazánkban A magyar költészet napjaként.
– írja a költő, aki kutatások szerint a legtöbbet idézett magyar szerzők listáját is vezeti. József Attila a krisztusi kort sem élte meg, élete tele volt nehézséggel, lemondással, meg-nem értettséggel és egyben vággyal, szerelemmel, értelemmel és hittel. Versei: a XX. századi magyar irodalom alapkövei.
Ma országszerte felolvasásokkal, előadásokkal, zenei estekkel, színházi előadással ünneplik a lírát, a gyönyörű magyar verseket, a költészetet. Mi most öt olyan szerzőt hoztunk nektek, akikről nem biztos, hogy tudjátok, költőként indultak, vagy költőként is működtek, működnek, csak épp más művészeti ágból ismerjük őket.
1) Gulácsy Lajos (1882-1932)
A 49 évet élt, tragikus sorsú, magányos művész, Gulácsy Lajos a századforduló legjelentősebb alkotóinak egyike. Lényegében autodidakta volt, húsz évesen indult Rómába, Firenzébe, kis olasz városokba – hisz azok Raffaello előtti művészete ellenállhatatlanul vonzotta – majd Párizsba megismerkedni a nemzetközi művészettel és élményt gyűjteni.
1908-ban Nagyváradon barátságokat köt Juhász Gyulával és Ady Endrével. Ő volt, akit Juhász Gyula a hozzá legközelebb álló embernek mondott, s Gulácsy Lajosnak című, megrázó versében (1922) eképp köszön el barátjától – utalva Naxonxipánra, a festő által megteremtett álom-otthonra, ahol Gulácsy mindig biztonságban volt, és aminek nyelvét csak ő beszélte:
„Ó csodálatos
Szent, tiszta művész, Giotto jó utóda,
Alázatos, hű, tőled nem kiván
Már e plánéta semmit és a holdba
Nakonxipán vár már, Nakonxipán!”

Gulácsy Lajosról kevesen tudják, hogy nemcsak írt is, de sok esetben művészeti esteken, kiállítás megnyitókon fel is olvasott írásaiból. Hagyatékában szépirodalmi szövegek, kritikák találhatók, s lírai látásmódja, hangja jelentkezik festészetében és a festmények címeiben is - Elhangzott dal régi fényről, szerelemről, Na' Conxypánban hull a hó – azonos címmel Gutai Magda költő írt verset a festő tiszteletére. Gulácsynál a szavak tartalmi kiegészítők, gondolatok, a festmények részei is.
„Zárt kapuk, avult kőkeresztek
Hol a virágzó ének?
A dal hová szállt?
Hová tűnt tőletek
Csöndes kőháza —
esdve sírva kérlek.
És Lorolline? ...
Eltűntél örökre?
Én várlak itt hosszú
tizenöt éve.
Lábaim gyökeret vertek
Belőlem kőszobor lett.
Szemem az útra mered örökkön,
hol először megjelentél nekem!
Hab omló fehér ruhában.
Régen.”
Gulácsy Lajos: Felsíró szobor
2) Jókai Mór (1825-1904)
Jókai Mórt, a márciusi ifjak egyikét, Petőfi és Orlay jó barátját leginkább mint „a nagy mesemondót” ismerjük, pedig ő is versekkel kezdte írói karrierjét. Korszakos prózai művei: Egy magyar nábob, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok csak néhány a magyar irodalom örök klasszikusai közül. Jókai furcsa gyermek volt, állítólag már kiskorában igen erős képzelőerővel bírt és sok félelme például attól, hogy élve eltemetik. Legtöbbször magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni.

Ha szüleivel volt, az irodalom volt a közös, tanulható nyelv – a líra szeretete leginkább édesapjától jött, aki maga is írt.
A kis Jókai Mórnak kilenc éves korában két verse megjelent nyomtatásban
- egy rímes rébusz a Regélő 1834./70. számában, és egy négysoros vers A város bolondjáról a Helmeczy Társalkodójában. Az iskola poétája volt – 1841 novemberében Mi az? című lírai költeményét adták közre. Verseket később, pályája további szakaszában is írt: hazafias és politikai lírát, elbeszélő, humoros és hangulatverseket is. Aktuálisnak érzem A tudománynak nincs háza című, 1859-ben írt versét, ebből következzen egy részlet:
„Hogy még sincs otthona, a hová gondterhes
Homlokát lehajtsa, mind e mai napig.
Mások udvarán él, mint valami jött-ment:
Keserű, keserves zsellérségben lakik.
- Bizony csak ugy lakik.
No de majd máskép lesz! Hozzá fogunk végre
S a mit elmulasztánk, azt most helyre ütjük;
Áldozatfillérek milliókká nőnek:
S tudományunk úri házát felépitjük,
- Bizony felépitjük.”
3) Kondor Béla (1931-1972)
“Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – vallotta a kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus, Kondor Béla. Negyvenegy évesen halt meg, élete és vágyódása örök szimbóluma a repülőgép maradt, mellyel rézkarcain találkozhatunk és saját készítésű modelljei is megmaradtak. Ő volt az uomo universale: a képzőművész elképesztően sokoldalú munkásságában orgonán játszott, fényképezett, verset és prózát is írt. Nehéz természete volt, nagy vihart kavart maga körül, a főiskoláról harmadévesen eltanácsolták.
Verseit költő kortársai, barátai, köztük Nagy László, Jékely Zoltán, Pilinszky János és Csukás István is elismerték. Emberi, gyönyörű, egymást-értő barátságukról Pilinszky és Nagy László lírájában és visszaemlékezéseiben s találkozhatunk. Életében egy kötete jelent meg 1971-ben Boldogságtöredék címmel, majd halála után két kötet is az olvasók elé került, illetve legutóbb 2006-ban, születésének 75. évfordulóján jelent meg a Küszködni lettél – válogatott verseinek gyűjteménye.
"Te vagy a világ legszentebb szentje,
te vagy az én apró boldogságom,
te vagy az én egyetlenségem,
te, mert te vagy egyedül enyém,
és én vagyok neked a te,
és te vagy nekem az én,
szörnyűséges boldog sírásom,
és te vagy, te vagy
az én múló fájdalmam is,
te vagy, aki messze is rajtam van,
te vagy a rémült lehetetlenség,
a rajtakapott szégyen-boldogság,
ágyban a takaró, a földön lepedő,
a zárban kulcs; mind te vagy.
Aki bennem lész és bennem voltál."
Kondor Béla: Himnusz női hangra
4) Hamvas Béla (1897-1968)
120 éve született Hamvas Béla. A felvidéki evangélikus családba született Hamvas majdnem zongoraművész lett: tízéves korától zongorázott és komponált is. Írásai is jelentek meg már gyerekkorában. Tudjuk, műveinek, megnyilatkozásának hátterét filozófiai rendszere adja.
Elsőként Kantot, Schopenhauert és mindenekelőtt Nietzschét egy bombatalálat utáni lábadozás alatt kezdett olvasni. Hamvas Bélát leginkább értekezései, regényei, prózai művei, fordításai, mesteri esszéi, filozofikus írásai által ismerjük – a Karnevál, A bor filozófiája az olvasók kedvencei. Barátsága Czóbel Bélával (szentendrei kertjét ajánlotta fel Hamvasnak, aki itt írta meg a Karnevált) vagy Weöres Sándor költővel legendás, utóbbi Hamvasnak, mint mesterének ajánlotta 1945-ben megjelent A teljesség felé című kötetét, ahogy mondja, „ő teremtett bennem harmóniát”.
Fontos írása a költészetről a Poetica metaphysica – „a költészet maga a látható láthatatlan”, illetve a Poeta sacer – a „szent költő” (1942) esszéjében új költőideált teremt – a költőt nevezi meg az egyetlenként, aki korunkban a szentséget vigyázza. Feladatai nemcsak kultúrateremtés és a líra kifejezése, hanem hagyomány őrzése és aktív újrateremtése a szó (logosz) ereje által. A szent költő az isteni szférát és az emberi világot kapcsolja össze.
De Hamvas Béla nem csak ismerője és értő olvasója volt a költészetnek és a költészet filozófiájának: maga is írt verset, bár keveset. Ezek közé tartozik a Milezoszi leányok, Az elhagyott kert is. Most következzen az 1939-ben írt, feleségének, Kemény Katalinnak címzett LITAI (Imádságok) című verse. Különlegessége, hogy azon kevés kéziratok közé tartozik, melyek „túlélték” a Hamvas otthonát 1945-ben elpusztító bombatalálatot. Hamvas a lapokat összehajtva egy kis könyvet készített belőle, és még borítóval is ellátta.
LITAI
(részlet)
Van a tűznek szüksége borra?
Kell annak ópium, aki mindig álmodik?
Mert a hattyúra már nem fér több fehér.
Mégis mindig, mikor találkoztunk, mindig
külön meg kellett szoknom, hogy idegen vagy.
Nem tudtam soká, hajad milyen s szemed,
nem tudtam látni rajtad semmit.
Megfogni? Ó, – hiszen megfoghatatlan
s amit először láttam, az a láthatatlan.
Az ismerős. De nem tegnapról, nem régről;
ismertelek mindig, mikor találkoztunk,
mindig, egész a legelejéről, mikor még
én voltam te s te én.
5) Lukács Sándor (1947-)
Gondoltátok, hogy a Kossuth- és Jászai Mari díjas magyar színész, a Vígszínház oszlopos tagja már 9 évesen verset írt? Lukács Sándor 1956-ban Zászló címmel írta első versét, mert mint elmondta:
A színművész középiskolás és főiskolás évei alatt is folyamatosan írt, és barátkozott is az alkotókkal. Hatással volt rá Nagy László, Juhász Ferenc, személyesen találkozott Kassák Lajossal, Nemes Nagy Ágnessel, Kálnoky Lászlóval, aki az első mestere volt, és nemcsak bevezetőt, előszót írt a verseihez, de 1985-ös Szökés című kötete szerkesztésében is segített. Öt verseskötete után (a legutóbbi 2006-ban az Elűzött álom című volt) az idei könyvhétre és a 70. születésnapjára új verseivel találkozhatunk A kezdetek utcája címmel.
Felesége négy évtizede hű társa és múzsája, akihez számos vers szól. Az összetartozás jegyében zárjuk a cikket négy sorral Lukács Sándortól:
„Megmaradtál e töredék időben
többnek és szebbnek, mint hittem,
megmaradtál, talán olyannak,
akit nekem képzelt az Isten."
Ha már alkotás és múzsa, íme egy remek program a művészet szerelmeseinek május 8-án. A múzsa csókja címmel a New York Művész Páholyban az alkotás és maguk a művészek kerülnek középpontba - ihlet adó múzsáik, társaik - kapcsolataik tükrében. A vendégek közt lesz Fehér László festőművész és felesége, Geisler Edit, Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író és Tűzkő Péter, a BÁV kereskedelmi üzletág vezetője is.