HÍREK
A Rovatból

Zsetonokkal magyarázta el a székesfehérvári polgármester, mire megy el a város pénze idén

104 milliárd forintból gazdálkodhat idén Székesfehérvár. Rekordot döntött a helyi iparűzési adóból származó bevétel.


Zsetonok segítségével magyarázta el egy Facebookra posztolt videóban a székesfehérvári polgármester, mire megy el 2023-ban a város pénze. Cser-Palkovics András posztjából kiderül, hogy Fehérvár idén 104 milliárd forintból gazdálkodhat, melyből 65 milliárd az államtól származik, 32 milliárd a város saját bevétele, 7 milliárdot pedig az Európai Unió folyósít.

A költségvetést február 10-én tárgyalja majd a város közgyűlése, derül ki a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK) közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezet közel 104 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol. A legfontosabb tétel a 31.75 milliárdos saját önkormányzati bevétel, ennek nagy részét a 23 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű helyi iparűzési adó teszi ki. Az önkormányzati bevételekhez tartozik továbbá a 4,05 milliárd forint építményadó és a 60 milliós idegenforgalmi adó is. Állami forrásból közel 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki. A magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük Székesfehérváron.

A kiadások legnagyobb tételeként működtetésre közel 44 milliárdot költ idén a város, ami jelentős emelkedés az előző évekhez képest, az energiaárak alakulása és az infláció miatt. Ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 50,7 milliárddal számol a költségvetés – ez tartalmazza a már folyamatban lévő és idén is zajló, valamint az idén újként elkezdődő és a későbbiekben befejeződő beruházásokat is, mint például a multicsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezeteben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.

Az energia valamennyi tétele – a gáz, a villamos energia és a távhő – a többszörösébe kerül a korábbiakhoz képest. Azonban a dologi kiadások ezen részét, a szolgáltatások biztonságos működését minden körülmények között finanszírozza az önkormányzat – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Kiemelte, hogy a takarékossági intézkedések nélkül a költségnövekedés meghaladta volna a 4 milliárd forintot, azonban az energetikai kiadások így is jelentősen, 3 milliárd forinttal növekedtek.

A gazdasági társaságoknál az energiár-emelkedésből fakadó többletköltség a változtatások nélkül 3 milliárd lett volna, a takarékosságnak köszönhetően ez a tétel 2 milliárd forint lesz idén. A székesfehérvári közszolgáltatóknál 39 milliárdos többletköltséget prognosztizáltak, ez várhatóan 27,3 milliárd lesz – ennek túlnyomó része a SZÉPHŐ Zrt-nél és a Fejérvíz Zrt-nél jelentkezik.

A gazdálkodási és céltartalék igen nagy mértékű, 9.2 milliárd forint lesz. Erre azért van szükség, mert az energiahelyzet okán a működési költségek nehezen számíthatóak ki az egész évre, és főként 2024-re vonatkozóan. Ebből a tételből mintegy 2,5 milliárd a szabadon felhasználható, feladathoz jelenleg nem rendelt, biztonsági tartalék. Hitelt sem működtetésre, sem fejlesztésekre nem vesz fel a város 2023-ban, mondta a városvezető.

A zsetonos magyarázatot mindehhez itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: