Vitalij Klicsko: Lehet, hogy területeket kell feladni a békéért
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna kénytelen lehet területet feladni Oroszországnak egy békemegállapodás részeként, mivel Donald Trump elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy fogadjanak el területi engedményeket.
– mondta a BBC-nek.
A Kijevet 11 éve polgármesterként vezető, egykori bokszvilágbajnok politikus azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán nép „soha nem fogja elfogadni az orosz megszállást”.
Klicsko nyilatkozata órákkal azután hangzott el, hogy egy orosz rakéta- és dróntámadás miatt 12 ember halt meg Kijevben, és több mint 80-an megsérültek. Ez volt az egyik leghalálosabb orosz támadás az ukrán főváros ellen az elmúlt hónapokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben indította el Ukrajna teljes körű invázióját, Moszkva jelenleg az ukrán terület körülbelül 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
Egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban reagált az amerikai sajtóban felmerült washingtoni kezdeményezésre, jelezve, hogy Oroszország más részeket is sajátjának tekint elvégre alkotmányában rögzítette, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyéket is sajátjának tekinti – bár két utóbbi megyét nem is sikerült teljes egészében elfoglalnia.
„Zelenszkij elnök saját maga intézi ezt. Ez nem az én feladatom” – jegyezte meg.
A kijevi polgármester és Volodimir Zelenszkij elnök egyéébként politikai ellenfelek. Klicsko többször is azzal vádolta az elnököt és csapatát, hogy megpróbálják aláásni az ő tekintélyét.
Csütörtökön, a BBC Radio 4 Today című műsorának nyilatkozva, kijevi irodájából, Klicsko elmondta, hogy ő „Ukrajna fővárosáért felel”, amit a háború sújtotta ország „szívének” nevezett.
Volodimir Zelenszkij elnök a héten épp arról beszélt, hogy Ukrajna nem tárgyal területei feladásáról – épp ezért marad el a jövő szerdára Londonba tervezett találkozó is, miután az ukrán vezetés szerint elfogadhatatlan az a felvetés, hogy az ország mondjon le a Krím félszigetről.
A héten korábban Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy akadályozza a béketárgyalásokat, miután az ukrán elnök ismét kizárta, hogy elismerje Oroszország fennhatóságát a Krím fölött. Moszkva 2014-ben törvénytelenül annektálta ezt a területet.
Trump úgy fogalmazott: „a Krím már évekkel ezelőtt elveszett”, és jelenleg „nem is része a vitának”. Zelenszkij azonban Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter 2018-as „Krím-nyilatkozatára” hivatkozott, amely szerint az Egyesült Államok „elutasítja Oroszország kísérletét az annektálásra”.
Az Egyesült Államok elnöki székébe januárban visszajutott Trump több alkalommal gyakorolt gesztust Oroszország felé az elmúlt két hónapban, közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával, kihagyva Ukrajnát és az EU-t is, ideiglenesen felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és egyre nyíltabban vetette fel, hogy Ukrajnának területeket kellene feladnia Oroszország javára. Eközben Moszkva lényegében semmit nem adott fel törekvéseiből Ukrajnával szemben.
Ukrajna pedig egy területi veszteséggel járó megállapodás esetére még elméletben sem kapott az Egyesült Államoktól ígéretet külső biztonsági garanciákra, amelyek megakadályoznák, hogy Oroszország később folytassa háborúját az ország ellen. A kijevi vezetés elsősorban a NATO-tagságot tekintené ilyen garanciának, ám egyértelmű meghívást nem kapott a katonai szövetségbe.
(via Telex)
