HÍREK
A Rovatból

A Munkácsy-díjjal kitüntetett Vészabó azt állítja, a Louvre-ban állított ki, de valójában a mellette lévő bevásárlóközpontban

A művész nevét rangos helyeken emlegetik, de kiderült, hogy sok kiállítása és díja mögött fizetős lehetőség állt. Mégis megkapta az állami Munkácsy-díjat.
F. O. - szmo.hu
2025. április 01.



Megyeri János szobrászművész a Népszavának adott interjúban beszélt Vészabó Noémiről, aki az idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A szobrász úgy fogalmazott: „Nagyon óvatosan fogalmaznék azzal kapcsolatban, hogy ki giccsfestő és ki zseni”. Hozzátette azt is: „...nem az én véleményem a lényeg, hanem az, hogy Firenzében a Biennálén és Barcelonában, a Modern Művészetek Múzeuma is kiállította egy képét, ahogyan a Louvre is – utóbbi nem is sikerült egyetlen más kortárs magyar művésznek”.

A cikk szerint Vészabó Noémi számos nemzetközi helyszínt és díjat említ művészi pályájának bemutatásakor, de ezek hátterét érdemes közelebbről is megnézni. Barcelonában például nem a MACBA-ban, a helyi kortárs művészeti múzeumban állított ki, hanem a MEAM-ban (Museu Europeu d'Art Modern), amely nem állami fenntartású intézmény. A firenzei biennálé pedig nem azonos a világhírű Velencei Biennáléval.

A Louvre-ban való szereplése sem a legismertebb kiállítótérhez kapcsolódik. A Carrousel du Louvre nevű föld alatti bevásárlóközpont egyik szegletében volt látható a festménye,

a Modern Művészetek Mesterei című kiállítás keretében. Ezt a programot a PAKS nevű nemzetközi galériahálózat szervezte. A részvétel díjköteles: egy kép méretétől függően 900 és 2850 euró közötti összeget kell fizetni, vagyis jelenlegi árfolyamon 360 ezer és 1,1 millió forint között mozog a részvétel díja.

A részvételi díjért cserébe a művészek szerepelnek a katalógusban, megjelennek a kiállítás honlapján, és ha eladják a munkát, a szervezők 10 százalék jutalékot tartanak meg.

Külön díj ellenében pluszszolgáltatások is elérhetők. 150 euróért például név szerint is megemlítik a művészt egy promóvideóban, 1000 euróért két külön oldalt kap a katalógusban. A PAKS több városban is szervez kiállításokat, például Bécsben, Münchenben, Cannes-ban és Baselben. Ezek a helyszínek név alapján könnyen összetéveszthetők a neves nemzetközi művészeti eseményekkel, mint a cannes-i filmfesztivál vagy az Art Basel.

A cikk szerint Vészabó több díjat is feltüntet az életrajzában, köztük az International Prize Michelangelo-t, a Leonardo da Vinci-díjat, a Donatello-díjat és az Italy: The Genius of Art elnevezésű elismerést. Ezek mindegyike kapcsolatba hozható két olasz névvel, Francesco Saverio Russóval és Salvatore Russóval, akik egy több elemből álló díjrendszert működtetnek. Egy művész 2019-ben arról számolt be a Facebookon, hogy e-mailben gratuláltak neki az elismeréshez, amit 190 euró befizetése után vehetett volna át. A Donatello-díj átadásáról készült videón több díj is látható az asztalon.

Fenyvesi Áron, az ACB Galéria főkurátora szerint

„Ennek az egésznek a lélektanában az van, hogy kell valami objektívnek tűnő visszaigazolás, hogy ne csak te mondd magadnak, hogy te vagy jó és világszínvonalú, hanem elhitetheted másokkal”.

Szerinte a neves művészeti vásárok nem közvetlenül a művészeket, hanem a galériákat keresik meg, és szigorú kiválasztási folyamat előzi meg a részvételt. A hasonló nevű rendezvények a megtévesztés lehetőségét hordozzák, főleg ha egy időben zajlanak az ismert eseményekkel.

Vészabó Noémi több könyvet is írt, amelyeket a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kiadó a Magyar Gyógyszerészi Kamara felügyelete alatt működik, amelynek elnöke Hankó Zoltán, a jelenlegi kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs édesapja.

Ahogy már beszámoltunk róla, a Munkácsy-díj átadása után több kritika érte Vészabó Noémit, petíció indult, amelyben a díj visszaadását kérték.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.


Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.

Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:

"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".

Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.

A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.


A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.

A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.

A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.

Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.

Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.

A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.

Frissítés:

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.

Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”

Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.

Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:

„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az USA alelnöke húsvétkor a Sixtus-kápolnában is járt, az itt készült fotó nagy vihart kavart
JD Vance a húsvéti hétvégén látogatott a Vatikánba, ahol szigorúan tiltott dolgot tett a fiával közösen, miközben Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.


JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.

Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont

egy róla készült fotó is elterjedt a neten, amelyet a Sixtus-kápolnában készítettek, miközben fiával Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.

Sokan dicsérték a képet a közösségi oldalakon. Egy hozzászóló például így fogalmazott: „epikus pillanat”, majd hozzátette: „Micsoda különleges módja ez a húsvéti hétvége eltöltésének.”

Többen viszont élesen kritizálták. Valaki azt írta: „Ez a fotó olyan, mintha bemutatnál Istennek.” Egy másik komment szerint Vance-nek „nincs tisztelete”.

A Vatikán hivatalos szabályzata szerint a Sixtus-kápolnában tilos bármilyen formában fotót vagy videót készíteni. A weboldalukon ez szerepel: „A Sixtus-kápolnában tilos bármilyen elektronikus eszközzel fényképezni vagy filmezni. A biztonsági személyzet jogosult arra, hogy jelenlétükben azonnal töröltessék a szabályszegő módon készült felvételeket.”

A múzeumok más részein a mobiltelefon használata megengedett, ha le van némítva, de a kápolnában még ez is tilos. A látogatóknak teljes csendben kell maradniuk, „a hely szentsége iránti tiszteletből”.

A szigorú szabályok célja Michelangelo lenyűgöző festményének megóvása. A freskót a művész 1512-ben, 36 évesen fejezte be. A több mint 300 alakot ábrázoló mű bibliai történeteket jelenít meg a Teremtés könyvéből – például Ádám teremtését, az özönvíz utáni bukást és az Utolsó ítéletet. A mennyezeten próféták és szibillák is láthatók, akik a Messiás eljövetelét hirdetik.

A Sixtus-kápolna emellett a konklávé színhelye is, ahol a bíborosok titkos ülésen választják meg az új pápát.

A képet valószínűleg egy hivatalos Fehér Házi fotós készítette, ami arra utal, hogy előzetesen engedélyezték. Hasonló fotók már más amerikai vezetőkről is készültek, például Michelle Obamáról 2009-ben, amikor a kápolnát látogatta.

Russell Crowe és Jason Momoa is osztott meg képet a Sixtus-kápolnából.

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: