„Velünk élő sztálinizmus” – durván nekiment az MTA-nak Schmidt Mária
Schmidt Mária történész a Látószög blogon élesen bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Azt írja, az akadémikusok gyakran nyilvánulnak meg olyan kérdésekben, amelyekhez szerinte nincs közük, és intézményi hátterüket használják véleményük alátámasztására.
Szerinte az akadémikusok testületként nem illetékesek ezekben az ügyekben, magánemberként azonban joguk van véleményt nyilvánítani. Úgy fogalmazott, hogy a véleményszabadság Magyarországon adott, de a személyes bátorság helyett sokszor inkább az Akadémia tekintélye mögé bújnak.
Schmidt Mária az MTA alapításáról is megemlékezett. Felidézte, hogy Széchenyi István nem a teljes évi jövedelmét ajánlotta fel, hanem annak kamatait, évente befizetendő összegként. A történész szerint az Akadémia már alapításának körülményeit is félreértelmezi.
A történész írása egy közéleti vita kapcsán született. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya közleményt adott ki, amely szerint többen kivonulnának az ünnepi rendezvényről, ha a miniszterelnök megjelenne. A közlemény Orbán Viktor március 15-i beszédére reagált.
„A miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl” – idézi Schmidt Mária a közleményüket.
– jelenti ki.
Az Akadémia működésével kapcsolatban úgy fogalmazott: az intézmény számos kiváltságot biztosít tagjai számára, miközben nem vár el tőlük teljesítményt. A humán tudományokkal foglalkozó intézetekről azt írja, azokban szerinte érdemi munka nem folyik, és a dolgozók mellékállásokon keresztül kapcsolódnak a felsőoktatáshoz.
– közölte Schmidt.
A történész szerint szükség lenne az egyetemek és az akadémiai intézetek szétválasztásának megszüntetésére, a tudományos minősítések jogát pedig vissza kellene adni az egyetemeknek.
– mondta a történész.
A természettudományos kutatóintézetek önállóságát viszont indokoltnak tartja, mivel ezekben szerinte fontos kutatások folynak. Ugyanakkor azt javasolja, hogy az MTA-tagság a jövőben ne járjon kiváltságokkal, csupán a cím erkölcsi súlyát képviselje.
Schmidt Mária azt is felvetette, hogy az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából, és vegye vissza az intézményhez juttatott vagyont, kivéve a székházat. Úgy véli, ez lenne összhangban a magyar tudományos élet érdekeivel.