Végre megtudhattuk, hogy Magyar Péternél merre áll a wc-papír, és melyik végén bontja a banánt

Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.

Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”

A bejegyzésében Pottyondy cáfolta ezeket az állításokat. Azt írta: „Nem zavart el senki Erdélyből, ugyanis megyek, pénteken indulok.” Hozzátette, hogy több városban is fellép, köztük Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.

Köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt napokban támogató üzeneteket küldtek neki, külön kiemelve a sepsiszentgyörgyieket és a székelyudvarhelyieket, és megjegyezte: közel tízezer néző követi heti rendszerességgel a videóit Erdélyből.

A posztban kitért arra is, hogy az előző választáson 170 ezer levélszavazat érkezett a Fideszre Erdélyből, ami szerinte „nincs a 20%-a sem az ott élő magyaroknak. (...) Nem a székelyek, hanem egy agresszív, gonosz, megátalkodott kisebbség terrorizál engem, és az ott élőket” - fűzte hozzá.

Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.

Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.

A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.

Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.

A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.

Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:

Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.

A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergely szerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.

A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.

Hétfő reggel komoly eséssel indult a kereskedés a világ tőzsdéin. Ázsiában a hongkongi tőzsde már 11 százalékos mínuszban járt, és Európa sem úszta meg a negatív hangulatot. Az Egyesült Államokban is folytatódhat az esés: a határidős indexek alapján a Nasdaq 5,6, az S&P 500 4,9, a Dow Jones 4,4 százalékos mínuszban nyithat - sorolja a Portfolio.

A budapesti tőzsdén több mint 10 százalékos eséssel indult a nap, az OTP részvényeinek árfolyama pedig több mint 15 százalékkal csökkent a nyitás után. A részvény 15,4 százalékos mínuszt is elért, így árfolyama egészen a tavaly november eleji szintre süllyedt. A március 26-án elért 27 ezer forintos történelmi csúcshoz képest az OTP jelenleg körülbelül 25 százalékkal van lejjebb. A forgalom is kiemelkedő volt: 10 óra 30 percig több mint 14,1 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a bank papírjai, ami már most meghaladta az elmúlt 30 nap átlagát.

A Gránit Bank árfolyama 6,8, a Graphisoft Park pedig 6,1 százalékos pluszban volt. A BUX index ettől függetlenül 7,1 százalékos esést mutatott, de a régió többi tőzsdéjén is komoly mínuszok voltak érzékelhetők. Az osztrák ATX 6, a cseh CTX 5,5, a lengyel WIG pedig 5,2 százalékos csökkenést jelzett.

A világ részvénypiacai is pánikolnak

A nemzetközi részvénypiaci hangulatromlás az autóipari részvényeket is érintette, de ezek az esések mérsékeltebbek voltak. A német DAX 6,5 százalékot, a francia CAC pedig 5,8 százalékot esett. A háttérben az is állhat, hogy ezek a papírok az utóbbi időszakban nem teljesítettek kiemelkedően.

Az európai védelmi ipari részvények is gyengélkedtek. A Rheinmetall 17 százalékos mínuszban volt, sőt a nap folyamán már 27 százalékos esést is elkönyvelt. A Leonardo 13,2, a Thales 13, a Safran 12,6, az Airbus 10,8, a BAE Systems pedig 8 százalékkal került lejjebb.

A Stoxx 600 index 6 százalékos eséssel nyitott, majd némileg korrigált. A múlt héten ez az index 8,4 százalékot veszített értékéből, ami az elmúlt öt év legrosszabb heti teljesítménye volt. Ennél nagyobb visszaesés legutóbb a Covid-járvány kezdetekor történt.

Az egyes országos indexek még komolyabb csökkenést mutattak: a német DAX 8,1, a francia CAC 6,4, a brit FTSE 100 5,7, a spanyol IBEX 4,6, az olasz FTSE MIB pedig 2,2 százalékot esett.

A világ tőzsdéi összességében jelentős visszaesést tapasztaltak 2025. április 7-én, miután Donald Trump amerikai elnök átfogó vámokat vezetett be, ami fokozta a globális recessziótól való félelmeket. Az AP tudósítása szerint az FTSE 100 index 6%-ot esett, elérve egyéves mélypontját. Európában a német DAX és a francia CAC 40 indexek is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Ázsiában Japán Nikkei 225 indexe majdnem 8%-os zuhanást mutatott. Trump elnök a vámok bevezetését azzal indokolta, hogy „néha be kell venni a gyógyszert, hogy meggyógyuljunk”.

Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.

Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:

Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.

A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.

A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.

Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.

Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.