Az igazságügyi miniszter szerint zsarolják azokat az országokat, amelyek nem követik a többségi trendet az olyan területeken, mint például a migráció vagy a családügy.
A jogállamiság magyarországi helyzetéről szólva leszögezte, hogy "Magyarország jogállam", amit az ügyészségek tagállamok közötti összehasonlítása egyértelműen ki is mutatna, de az Európai Bizottság elmulasztotta ezt az összehasonlítást a jogállamiságról szóló jelentésében.
Egy sor tagállami példát ismertetve felvetette, hogy
vajon "miért mindig csak a magyar rendszerrel van probléma", amikor "Magyarországon az ügyészség teljesen független és csak a parlamentnek tartozik felelősséggel", a bíróságok pedig "szervezetileg teljesen függetlenek és saját maguk döntenek a bírósági elnökökről".
Hozzátette, hogy Magyarországon "a vádakat mindig kivizsgálják, még magas rangú politikusok esetében is, függetlenül a párthovatartozásuktól", a kormány és az ügyészség pedig "szorosan együttműködik az OLAF európai csalásellenes ügynökséggel".
Ezt mutatja a többi között, hogy az OLAF jelentésében szereplő ügyek 47 százaléka vádemeléshez vezet Magyarországon, holott az uniós átlag csupán 39 százalék - mondta Varga Judit, felvetve:
"miért csak a magyarok és a lengyelek vannak állandóan a vádlottak padján?"
A sajtó helyzetéről elmondta, hogy a jogállamiság állítólagos hiányának bizonyítékául az újságírók által az Európa Tanácshoz intézett panaszok száma szolgál, míg egy másik, pontosan ugyanannyi panasszal rendelkező ország esetében az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ez viszonylag kevés.
Így "tehát van bizonyítékom, amikor megállapítom, hogy a jogállamisági jelentés állításai egyenlőtlenségen alapulnak, és pusztán ideológiai zsarolások. Ilyen alapra egyetlen szankciós mechanizmus sem épülhet fel" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judit igazságügyi miniszterrel.
A politikus az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva aláhúzta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktornak nem egy zebrát kéne örökbe fogadnia, hanem legalább egy nyugdíjasnak kellene segítenie a fizetéséből
A miniszterelnök hétfő délután jelezte, hogy örökbe akar fogadni egy zebrát. Mindezt azután, hogy Magyar korábban arról írt: zebrák élnek Hatvanpusztán.
Nem egy újabb zebrát kéne örökbe fogadnia, hanem legalább egy nyugdíjasnak kellene segítenie a fizetéséből – így reagált Magyar Péter a miniszterelnök különös hétfői bejelentésére.
Orbán hétfőn délután tett közzé egy levelet a Facebook-oldalán, amit a fővárosi állatkertnek címzett.
Ebben Orbán azt írja:
Tisztelt Állatkert! Szeretnék örökbe fogadni egy zebrát. Úgy tudom, Önöknél ez lehetséges. Kérem, segítsenek.
A miniszterelnök hétfői levele előtt egy nappal, Magyar Péter egy bejegyzésben arról írt, hogy Lévai Anikó mesélt neki a hatvanpusztai birtokról, ahol – elmondása szerint – darabonként 30 millió forintért vásárolt előnevelt fákat ültettek, és zebrák is élnek a házi szafariban.
Magyar most sem hagyta szó nélkül Orbán zebrás bejelentését. Hétfő este a Facebook-oldalán azt írta:
„Orbán Viktornak nem egy újabb zebrát kéne örökbe fogadnia a meglévő csordája mellé, hanem legalább egy nyugdíjasnak kellene segítenie a havi 7,2 milliós fizetéséből. Ha már több millió idős honfitársunkat magára hagyta, miközben a saját fizetését 750 ezer forinttal emelte. Azonnali nyugdíjkompenzációt, most!”
A TISZA Párt elnöke azt is hozzátette: Értjük mi a milliárdokért felbérelt amerikai kampánytanácsadók vicceit, csak nem szeretjük!
Közben a miniszterelnök is újabb zebrás bejegyzéssel jelentkezett. Este ugyanis egy gyalogátkelő előtt készült fotót tett közzé, amihez azt írta:
„Az első zebrám. Az állatkerttel már tárgyalásban vagyok a másodikról.”
Nem egy újabb zebrát kéne örökbe fogadnia, hanem legalább egy nyugdíjasnak kellene segítenie a fizetéséből – így reagált Magyar Péter a miniszterelnök különös hétfői bejelentésére.
Orbán hétfőn délután tett közzé egy levelet a Facebook-oldalán, amit a fővárosi állatkertnek címzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képes lesz-e méltósággal átadni a hatalmát? - erről is kérdezték Orbán Viktort hétfőn a Parlamentben az azonnali kérdések órájában.
A párbeszédes Tordai Bence arról beszélt a felszólalásában, hogy a TISZA már nemcsak a pártversenyben előzi a Fideszt, hanem Magyar Pétert is sokkal többen szeretnék miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort. A képviselő azt kérdezte, hogy mire lehet még számítani a jövőben: lesz-e könyvégetés, ablakon kieső ellenzékiek, novicsokos teák, bebörtönzött politikusok?
„Képesnek érzi-e magát arra, hogy méltósággal vesszen és békében adja át a hatalmat?”
- kérdezte Tordai Orbántól.
A miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy mindenkitől szívesen hallgat jótanácsot, de népszerűség ügyében, különösen a Párbeszédtől, pont nem annyira. Tordai viszontválaszában azt mondta, hogy ő a körzetében több mint 50 százalékkal nyert, míg fideszes ellenfele 40-et.
„Nincs okuk aggódni, lesznek szabad választások Magyarországon”
- mondta Orbán Viktor válaszában.
Az idézetrész a parlamenti tudósításban 3:32:50-től hallható.
Képes lesz-e méltósággal átadni a hatalmát? - erről is kérdezték Orbán Viktort hétfőn a Parlamentben az azonnali kérdések órájában.
A párbeszédes Tordai Bence arról beszélt a felszólalásában, hogy a TISZA már nemcsak a pártversenyben előzi a Fideszt, hanem Magyar Pétert is sokkal többen szeretnék miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort. A képviselő azt kérdezte, hogy mire lehet még számítani a jövőben: lesz-e könyvégetés, ablakon kieső ellenzékiek, novicsokos teák, bebörtönzött politikusok?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt Vogel Evelin a dűnés statisztaszerepről: A végén jó amerikai módjára mindenkinek meg lett adva a hála
Magyar Péter volt barátnője elárulta, hogy tényleg ő láható a sorozatban. Arról is mesélt, hogy nagyon élvezte a forgatást, ahol barátságokat is kötött.
Ahogy arról korábban írtunk, a hvg.hu kiszúrta Gróf Balázs posztját, amelyben a képregényrajzoló-karikatúrista arról ír: Magyar Péter exbarátnőjét vélte felfedezni a Dűne: Prófécia című amerikai sorozat néhány képkockáján.
Bár a néhány jelenetből nem volt teljesen bizonyos, hogy valóban Vogel Evelin csatlakozott a fantasysorozat szereplőgárdájához, végül ő maga tett pontot az ügy végére, mikor válaszolt a 444 kérdéseire. Azt írta:
„Igen, szerepeltem statisztakent. Nem sokkal azelőtt volt az utolsó forgatási napom, hogy Péterrel belecsaptunk ebbe a – mostanra felforrt – lecsóba. Izgalmas volt nagyon. A hangulat, a díszletek, a jelenetek nagyon jól ki voltak találva. A díszlet tényleg 10/10-es volt, varázslatos tereket alkottak, amelyekbe szívesen be is költöztünk volna.
„A rendezők sík idegek voltak végig, de azért a végén jó amerikai módjára mindenkinek meg lett adva a hála.”
Olyan szempontból is kifejezetten jó tapasztalat volt, hogy sok érdekes és értékes nőt megismerhettem a statiszták között. Ki is alakult egy valódi háttér sisterhood a forgatások alatt. Jelenleg két jó barátnőm is van a közvetlen környezetemben, akikkel ott hozott minket össze a sors. Szóval összességében kifejezetten jó élmény volt számomra.”
Vogel Evelin, aki sokáig a Tisza rendezvényein Magyar Péter mellett jelent meg, tavaly szeptemberben az Indexnek adott „leleplező” interjút az ellenzéki vezetőjéről. Ezután kiderült, hogy Vogel többször lehallgatta Magyart és más tiszásokat is. A hangfelvételeket ki is szivárogtatták a sajtónak.
Ahogy arról korábban írtunk, a hvg.hu kiszúrta Gróf Balázs posztját, amelyben a képregényrajzoló-karikatúrista arról ír: Magyar Péter exbarátnőjét vélte felfedezni a Dűne: Prófécia című amerikai sorozat néhány képkockáján.
Trump azt állította, semmit sem tudott arról, hogy az emberei véletlenül elküldték a háborús terveiket egy újságírónak
Az Atlantic újságíróját tévedésből hozzáadták egy Signal-csoporthoz, amiben a Trump-kormány vezető tisztségviselői a jemeni légicsapás részleteit tárgyalták meg. Az ügyben a Fehér Ház vizsgálatot indított.
A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben az érintett zsurnaliszta állítása szerint vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.
Az esetről az érintett újságíró, Jeffrey Goldberg, a The Atlantic lap főszerkesztője számolt be. Állítása szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltz felől érkezett meghívás a Signal üzenetküldő alkalmazás zárt csoportjába, amit elfogadott. Az újságíró így részesévé vált annak az online üzenetváltásnak, amelynek összesen 18 tagja volt, köztük J.D Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Mike Waltz, nemzetbiztonsági tanácsadó és John Ratcliffe, a CIA igazgatója.
Az újságíró elmondása szerint a csoport tagjaként nyomon tudta követni a jemeni húszik elleni amerikai légicsapásról zajló belső kormányzati eszmecserét, aminek révén előre értesült a március 15-én végrehajtott amerikai csapásról a húszik több célpontja ellen.
A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyan illetéktelenül vált a csoport tagjává egy személy, ugyanakkor, ami nyilvánosságra került bemutatja, hogy az adminisztráció vezető tisztségviselői között mély és átgondolt koordináció van szakpolitikai kérdésekben. Brian Hughes megjegyezte, a húszik elleni katonai akció sikere demonstrálta, hogy az nem jelentett kockázatot sem amerikai katonákra, sem a nemzetbiztonságra.
Az estről Donald Trump amerikai elnököt is kérdezték újságírók a Fehér Házban. Az amerikai elnök ugyanakkor azt mondta, nem tud semmit az ügyről.
„Erről nem tudok semmit. Nem vagyok nagy rajongója az Atlanticnek. Ez egy csőd felé tartó magazin. De semmit se tudok az ügyről”
– mondta Trump, aki aztán vissza is kérdezett, hogy pontosan mi történt, mire az újságíró röviden felvázolta a helyzetet.
„Mihez van köze? A húszikhoz? Úgy érti a húszik elleni támadáshoz? Nos, nem lehetett túl hatékony [az üzenet kiszivárgása], mert a támadás nagyon hatékony volt, ezt elmondhatom. Nem tudok róla semmit. Most hallok róla először”
- fogalmazott az amerikai elnök.
Trump on his cabinet members using Signal to text war plans to a reporter: "I don't know anything about it. I'm not a big fan of The Atlantic. To be it's a magazine that's going out of business. But I know nothing about it. You're saying that they had what?" pic.twitter.com/cBl0g40tsm
Később a Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta, hogy vizsgálat van folyamatban, és Trumpot is tájékoztatták róla.
Hegseth viszont tagadta, hogy háborús terveket osztott volna meg a csevegésben.
„Senki nem küldött SMS-ben háborús terveket, ez minden, amit erről mondani tudok”
– mondta újságíróknak a védelmi miniszter, aki hétfőn egy hivatalos Hawaii-utazáson tartózkodott.
Goldberg a CNN-nek adott interjúban reagált Hegseth tagadására.
„Nem, ez hazugság. Háborús terveket írt SMS-ben”
- fogalmazott.
Az ügy szóba került a Kongresszus felsőházában is, ahol Chuck Schumer demokrata szenátor bírálta, hogy vezető tisztségviselők érzékeny kormányzati információkat osztottak meg egymással egy külső internetes platformon.
A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben az érintett zsurnaliszta állítása szerint vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
