HÍREK
A Rovatból

Vannak bírók, akik hetente adnak vérplazmát, hogy így egészítsék ki a fizetésüket: „Elkeserítő, megalázó és méltatlan”

Az elmaradt fizetésemelések és a rekordmagas infláció miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Vannak, akik a gyerekeik iskolai kiadásait is csak nehezen, részletfizetést kérve tudják állni.


Az elmaradt fizetésemelések és a rekordmagas infláció olyan súlyos helyzetet teremtett a bírói karban és az igazságügyi alkalmazottak körében, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésein hónapok óta állandó napirendi pontként szerepel a javadalmazásuk kérdése.

Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettese az OBT május 22-i ülésén rámutatott, hogy egyes bírók jövedelmük kiegészítése érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel.

„Vannak olyan bírók az országban, akik jövedelmük kiegészítése és létfenntartásuk biztosítása érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel”

– idézte egy kollégáját Kovács Gergely, hozzátéve, hogy a bírók nem engedhetik meg maguknak, hogy családjukkal étterembe, színházba járjanak, nyaralni kizárólag a SZÉP-kártyájuk terhére tudnak menni, és gyerekeik iskolai kiadásait is csak nehezen, részletfizetést kérve képesek finanszírozni.

„A sor folytatható, elkeserítő, megalázó és méltatlan. Mi bírók tartunk itt, nem a harmad-, negyedannyi pénzből megélni kénytelen igazságügyi alkalmazottjaink”

– hívta fel a figyelmet.

Kovács Gergely a 24.hu kérdésére annyit mondott: fontosnak tartotta, hogy a kollégája által a megyei összbírói értekezleten elmondottakat szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja, de ő maga nem nyilatkozhat az ügyben.

Vérplazma mint megélhetési forrás

Egy plazmaadásért egyébként 10–20 ezer forint közötti összeget fizetnek a szolgáltatók, és elméletileg akár háromnaponta is lehet vérplazmát adni az arra alkalmas személyeknek. A sűrű plazmaadásnak azonban megvannak a kockázatai is: rosszullét, szédülés, hányinger, ájulás, erős fejfájás, az immunrendszer gyengülése, sőt a vér besűrűsödése miatt akár trombózis is kialakulhat.

„Korábban igazságügyi alkalmazottakról hallottam, hogy vérplazmaadás révén jutnak plusz pénzhez, sajnos erre már egyre több bíró rákényszerülhet, mivel lassan három éve nem történt nálunk illetményemelés”

– mondta Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnöke, aki állandó meghívottként vett részt az OBT ülésén.

A járásbírók kezdőfizetése jelenleg bruttó 821 ezer forint, ami nettó 534 ezer forintnak felel meg, a bírói átlagfizetés nettó 650–700 ezer forint lehet Boros Katalin szerint. Az igazságügyi alkalmazottak még rosszabbul keresnek, egyharmaduk csak a garantált bérminimumot kapja (mert a bértáblájuk alapján még annyi sem járna nekik), de sokan nem keresnek többet nettó 300 ezer forintnál.

„A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem. A kialakult helyzet az Országos Bírói Tanács megítélése szerint a bíróságok működését veszélyezteti”

– mondta Kovács Ildikó, az OBT szóvivője. Szerinte hiába ígérte áprilisban Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, hogy legalább az igazságügyi alkalmazottak bérét rendezhetik egy 8–10 milliárd forintos átcsoportosítással, a kormány egyelőre nem is tárgyalta a kérdést.

„Azt az ígéretet kaptuk, hogy a kormány június 12-i ülésén napirendre kerülhet a bírósági dolgozók bérhelyzete, ám nem is foglalkoztak a kérdéssel. Azonban több minisztérium is komoly plusz pénzeket kapott a személyi juttatásokra”

– mondta egy névtelenséget kérő bírósági vezető.

Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György, akutnak nevezte a helyzetet, az alacsonyabb keresetűeknél pedig egyenesen hiperakutnak. A Mabie főtitkára, Szabó Sándor pedig arról panaszkodott, hogy egy 20 éves vagyonőrt magasabb órabérrel vehet csak fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és a bérhelyzet miatt a működésképtelenség határán állnak a bíróságok.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: