HÍREK
A Rovatból

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.



Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: