HÍREK
A Rovatból

Uniós jóváhagyás nélkül is elkezdi fizetni a helyreállítási támogatásokat a kormány

Körülbelül 1000 milliárdnyi előfinanszírozásról lehet szó. Arra számítanak, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is.


A kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozza a magyar helyreállítási alapot, és elindítja azokat a programokat, amelyeket az európai helyreállítási alap finanszírozna - jelentette be a miniszterelnök nemrég.

Az Európai Unió még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet, az Európai Bizottság szeptember végéig tartó hosszabbítást javasolt a a tárgyalásokra, és a kormány arra számít, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is.

A bizottság vezetői a korrupcióellenes reformok hiányát említették a halasztás okaként, a magyar kormány tagjai viszont azt, hogy Brüsszelben a gyermekvédelmiként emlegetett homofóbtörvény miatt állították le a jóváhagyási folyamatot.

Csütörtök este meg is jelent egy kormányhatározat a költségvetési sor átnevezéséről, így lehet kifizetéseket végrehajtani a hazai költségvetés terhére akkor is, ha nem ismert, mikor és mennyit lehet majd ebből az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) terhére elszámolni.

A kormányhatározat szerint, ahogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elfogadja a magyar tervet, azonnal át kell térni az abból történő elszámolásra.

A költségvetés maradéktalanul finanszírozni fogja a helyreállítási tervben szereplő programokat, a brüsszeli jóváhagyás után visszatöltik a beérkező uniós támogatással a költségvetést. Ha szükséges - amennyiben ezek a viták nem zárulnak le 2022-re - akkor jövőre is finanszírozni fogják azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztek, erről már megszületett a kormánydöntés - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter is.

Az idei költségvetésben 450 milliárd forintot terveznek felhasználni a Helyreállítási és Ellenállóképesség Terv (HET) forrásaiból, a keret azonban felülről nyitott - mondta a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára Portfolio.hu-nak adott, pénteken megjelent interjúban.

Ágostházy Szabolcs megerősítette, a HET mellett az új operatív programokból is mintegy 450 milliárd forint körüli idei kifizetéssel számolnak, tehát ezermilliárd forinthoz közelítő előfinanszírozásról van szó, ha Brüsszelből idén nem érkezik folyósítás.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét
A Tisza Párt elnöke nagypéntek alkalmából gondolkozott el Orbán Viktor kormányzásának elmúlt 15 évéről.


Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”

Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:

„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”

Idézte a Tízparancsolatot is:

„Vajon eszébe jut-e?

- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy

- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy

- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”

Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.

Magyar Péter szerint

„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jéggel, villámokkal és a fekete felhőkkel érkezett meg a zivatar Budapestre
A főváros sem úszta meg az égi háborút. Látványos galéria az Időkép fotóiból.


Péntek délután zivatarok érték el a fővárost és környékét, néhol villámcsapás és jégeső kísérte a viharokat – írja az Időkép.

Az ország más területén is lecsapó vihar délután érte el Budapestet:

villámokkal, jégesővel és sötét fellegekkel érkezett meg a fővárosba.

Az Időkép egyik kamerája látványos villámlást kapott el:

Vác-Nyulasról is látványos volt a vihar:

Képeken a budapesti és környéki zivatar (a fotóra kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: