HÍREK
A Rovatból

Újra 300 ezer fölé emelkedett a napi koronavírusos esetek száma Németországban a korlátozások feloldása után

Nincs kötelező maszkviselés, lassul az oltási kampány, ennek eredményeképp pedig minden eddiginél magasabb fertőzöttségi adatot mértek az országban.


Minden korábbinál magasabbra, 300 ezer fölé emelkedett az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) igazoltan fertőzöttek napi száma Németországban a csütörtökön közölt adatok szerint.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 318 387 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

A napi új esetek száma először lépte át a 300 ezres határt. Egy hete 294 931 fertőződést regisztráltak.

Új csúcsra emelkedett a legfontosabb járványügyi mutatónak számító hétnapi fertőzésgyakoriság is, amely azt mutatja meg, hogy mennyien fertőződnek meg egy hét alatt százezer lakosonként. A mutató 1752-re emelkedett az egy héttel korábbi 1651,4-ről.

A vírus omikron nevű változatának szétterjedésével az év elején megindult ötödik járványhullám több tényező összhatásaként erősödött fel szakértők szerint. A legfontosabb, hogy a járványügyi korlátozások többségét fokozatosan visszavonták, így az alapvető fertőzésvédelmi óvintézkedéseken – közösségi maszkviselés, társas távolságtartás – kívül szinte semmi nem gátolja a vírus terjedését.

Az egyik legismertebb német járványügyi szakértő, Christian Drosten – a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője – szerint a hullám húsvét után, április közepétől enyhülhet.

Nyáron várhatóan viszonylag enyhe korlátozásokkal is ellenőrzés alatt lehet majd tartani a járványt,

ősztől viszont ismét szigorításokra lehet szükség, és évekig tarthat még, mire a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) besimul a megszokott légúti betegségek közé

– fejtette ki a szakember a Die Zeit című hetilap csütörtökön megjelent számában.

Az RKI adatai szerint az új esetekkel együtt 19 596 530 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány 2020-as kezdete óra. A Covid-19-cel összefüggő halálesetek száma egy nap alatt 300-zal emelkedett, a járvány így 127 822 áldozatot szedett.

Németországot az ötödik hullám erősödésével együtt az is sújtja, hogy lassul az oltási kampány. A csütörtöki adatok szerint az utóbbi hét napon átlagosan 52 ezer oltást adtak be naponta. Ez a szám a hónap elején még 80 ezer körül volt, az év elején pedig többször az egymilliót is elérte.

A Covid-19 elleni teljes oltást csütörtökig a lakosság 75,9 százaléka - 63,1 millió ember - szerezte meg. Teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 58,4 százaléka - 48,6 millió ember - kapott. Az oltatlanok 19,5 millióan vannak, a lakosság 23,5 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akinek egyelőre nincs oltóanyag.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztetnek – számos helyen lecsaphat az országban
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 23.



Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.

A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.

Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.

Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Három földrengés rázta meg Isztambult, a legerősebb 6,2-es erősségű volt
Rövid időn belül egy 3,9-es, egy 6,2-es és egy 4,4-es földrengés is megrázta a 16 milliós lakosságú várost és környékét. Áldozatokról egyelőre nincs információ.


Egy erős, 6,2-es erősségű földrengés rázta meg szerdán Isztambult – közölte a török katasztrófavédelmi ügynökség, az AFAD, írja a Reuters.

Ez az egyik legerősebb földmozgás az utóbbi években a 16 milliós lakosságú városban.

A BBC arról ír, hogy nem is egy, hanem három földrengés is történt Isztambul környékén egy órán belül. Az első földrengés helyi idő szerint 12.13 perckor pattant ki Silivri környékén. Ez 3,9-es erősségű volt. A második, 6,2-es erősségű rengést, 12.49-kor észlelték ugyanazon a területen. A harmadik, 4,4-es erősségű földrengés Isztambul Buyukcekmece kerületében 12.51-kor pattant ki.

Bár az első jelentések nem számoltak be károkról és egyelőre sérültekről, áldozatokról sincs hír.

A BBC helyi tudósítója szerint ugyanakkor a rengés érezhető volt, az emberek pedig az utcára menekültek.

„Hat éve élek Isztambulban, de ilyet még nem tapasztaltam. Az épület megremegett. Néhány másodpercre fedezékbe húzódtam bent, majd kirohantam az épületből, amikor a rengés folytatódott. Egy szomszéd azt mondja, hogy a lakásában lámpák csapódtak a padlóra”

– írja Orla Guerin.

Az X-re egy ijesztő videó is felkerült. A felvételen a CNN török adása látható. A műsorvezető éppen interjút készít egy online bekapcsolódó közgazdásszal, amikor egyszer csak elkezd remegni a stúdió. A műsorvezető pedig kétségbeesetten félbeszakítja az interjúalanyt.

A rengésekről már több videó is felkerült a közösségi oldalakra.


Link másolása
KÖVESS MINKET: