HÍREK
A Rovatból

Újabb négy tanár mondott fel, mert úgy érzik, hiába tiltakoznak, nem foglalkoznak a problémáikkal

Közülük hárman rendszeresen részt vettek a tiltakozó akciókban, de mégsem rúgták ki őket. A Belügyminisztérium szerint „nem felel meg a valóságnak”, hogy ne egyeztetnének a pedagógusokkal.


Felmondott négy tanár, akik közül hárman csaknem 2 hónapon keresztül vettek részt polgári engedetlenségi akciókban. Az RTL Híradónak azt mondták a távozásukról: úgy érzik, hiába a tiltakozás, nem foglalkoznak a problémáikkal.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint év végéig 200 tanár hagyhatja el ugyanezért a pályát.

Mező Csaba, Weszely Kinga, Chikán Katalin és Imre Szilvia azután adták be a felmondásukat, miután elegük lett az oktatási rendszer igazságtalanságaiból.

Weszely Kinga, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium médiaszakos tanára, 23 év után döntött a pályaelhagyás mellett. Őt több mint száz meg nem tartott óra után nemhogy nem rúgták ki, de még csak figyelmeztetést sem kapott az iskolát fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központtól. Pedig korábban volt, aki ennek töredékéért veszítette el a munkáját.

A Híradónak azt mondta:

nehéz volt meghoznia a döntést, és azt sem tudja, mit csinál ezután. Az oktatási rendszert viszont olyan igazságtalannak érzi, hogy nem tudott tovább maradni.

Imre Szilvia az Illyés Gyula Gimnázium angoltanára volt. Korábban ő is részt vett a tiltakozásokban, mert szerinte nem maradt más békés eszközük arra, hogy kifejezzék, gyakorlatilag 2011 óta próbálnak változásokat elérni az oktatás területén.

Szintén felmondott Chickán Katalin, a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium matematika-angol szakos tanára.

„Elhagyjuk a szakmát, mert itt sem az érdekeinket nem tudjuk érvényesíteni, sem a véleményünket kinyilvánítani hatékonyan”

- mondta a pedagógus a Híradónak.

Az RTL kereste az ügyben Tankerületi Központokat is, de nem kaptak választ.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint nagyon is nevezhető tendenciának ami történik, „mert olyanok is jelzik a lemondási szándékukat, akik eddig nem is beszéltek róla”. A szakszervezet közel 200 olyan pedagógusról tud, akik év végéig beadhatják a felmondását, ha nem történik érdemi előrelépés az oktatásban.

A közoktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint azonban „nem felel meg a valóságnak”, hogy ne egyeztetnének a pedagógusokkal.

A tárca azt írta, hogy az elmúlt fél évben két alkalommal kérdőíves felmérés formájában kérdezték őket, a szakszervezetekkel pedig 15 egyeztetés volt. Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy pontosan mi alapján bocsátanak el tiltakozó tanárokat, miközben másokat nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
EP-képviselők jöttek Budapestre, szerintük a magyar kormány képviselői agresszívan viselkedtek velük
Úgy látják, hogy aggasztó, ami Magyarországon történik a jogállamiság terén. Az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa sem fogadta őket, több politikus pedig kritizálta a küldöttséget.


Hétfőn Budapestre érkezett egy európai parlamenti delegáció, amely a 7. cikk szerinti eljárás részeként az alapvető jogok magyarországi érvényesüléséről tájékozódott.

A képviselők többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média és a tudomány szabadságát, az átláthatóságot, a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint az LMBTIQ közösség jogainak helyzetét vizsgálták.

A küldöttség tagjai találkoztak Karácsony Gergely főpolgármesterrel is, aki a látogatásról szerda délután 14 óráig nem adott ki közleményt. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a képviselők az igazságszolgáltatás, valamint a független és helyi hatóságok képviselőivel, illetve civil szervezetekkel is egyeztettek.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a találkozó után azt írta a Facebookon, hogy

„Magyarország nem kér exportált demokráciát”. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Brüsszel–TISZA paktum akcióban”, és elfogultnak nevezte a delegáció programját. Szerinte a látogatás célja Magyarország lejáratása volt.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt, majd szintén a Facebookon tett közzé kritikát. Többek között azt írta: "A LIBE Bizottság álságos jogi eszközök mögé bújva rejti el a liberál-marxista mainstream akaratát, mely szöges ellentétben áll a magyar társadalom hagyományos értékrendjével!"

A delegáció vezetője, Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa nem fogadta őket. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormány nem hajtotta végre a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét. Mint fogalmazott: „Számos aggasztó fejleményt látunk.”

A képviselő szerint az EU-s forrásokat a kormány külföldi befolyásolásnak minősíti, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának célját pedig a független média és a civil szervezetek megbélyegzésében látja. Azt is elmondta, hogy a bírók fizetését olyan reformokhoz kötötték, amelyek befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. „Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért” – fogalmazott.

Strik emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök március 15-i beszédében újabb jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, köztük a gyülekezési jog szigorítását, amit súlyosnak tart. Szerinte ennek első áldozata a Pride felvonulás lehet.

A delegáció arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Bírósághoz, és vizsgálja felül a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.

Egy másik delegált elmondása szerint

a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenséges és agresszív hangulatban fogadták őket a találkozók során.

A delegáció öt európai parlamenti frakció tagjaiból állt. Három politikai csoport – köztük a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája – nem vett részt a látogatáson. Ez utóbbihoz tartozik a Mi Hazánk és a német AfD is.

A mostani vizsgálódás a szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottság második magyarországi látogatása volt, az első 2021 októberében történt. A delegáció jelentését az Európai Parlament elé terjesztik, ahol megvitatják, majd várhatóan a nyár után elfogadják. A jelentés információkat szolgáltat a 2018-ban indított, 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás folytatásához.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jön egy napra a nyár, de a heves zivatarok, villámlás, szél és jégeső miatt sárga riasztást adtak ki
A csütörtök még 30 fokot is hozhat, majd a következő lehűlés komoly esőket hoz, akár villámárvíz is kialakulhat. Pénteken is kitart a zivataros idő, de már hűvösebb lesz napközben.


Több hullámban érkezhetnek záporok, zivatarok csütörtök délután, éjjel. Heves zivatarok is előfordulhatnak - írja az Időkép.

Csütörtökön jó eséllyel az első hőségnap is megérkezik, hisz keleten, délkeleten egyes helyeken a 30-32 fokot is elérheti csúcshőmérséklet. Azonban több felhőre, és záporokra, zivatarokra is számítani lehet.

A tőlünk délnyugatra tekergő mediterrán ciklon délnyugat felől érkező hidegfrontja előtt indulhat be a légkör a délután második felében. Az első zivatarok nyugaton, délnyugaton pattanhatnak ki, és rövid időn belül zivatarrendszerré, zivatarlánccá álhatnak össze. A késő délután kialakult zivatarlánc északi irányba halad majd tovább, este és éjszaka pedig a záporok, zivatarok újabb hulláma indulhat be a Dunától keletre, melyek szintén délről észak felé fognak mozogni. Tehát villámfényes lehet többfelé az éjszaka.

A délutáni, esti órákban vonuló zivatarrendszert viharos kifutószél, felhőszakadás, valamint jégeső kísérheti akár 1-2 centiméteres jégszemekkel. A dél felől folyamatosan érkező zivatarcellák egy adott területen több hullámban vonulnak majd át, így rövid idő alatt kiadós, 30-40 millimétert meghaladó csapadékmennyiség is lehullhat, ami villámárvizeket is előidézhet.

A zivatarok kialakulásában egyelőre több időjárási modell is egyetért, a felettünk lévő nagy adag szaharai por azonban még beleszólhat az eseményekbe. Előfordulhat, hogy jelentősen gátolja majd a konvekció kialakulását, ebben az esetben visszafogottabb forgatókönyv valósulhat meg - írják.

Péntekre virradóan egy mediterrán ciklon hoz sokfelé esőt, záport, elszórtan zivatart. Emellett délután délnyugat felől egyre többfelé felszakadozik a felhőzet, hosszabb-rövidebb időszakokra kisüt a nap. Többfelé élénk, néhol erős lesz a délies szél. Néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, a maximumok 17 és 23 fok között alakulnak.

A heves zivatarok, a villámlás, emellett esetenként szélerősödés, jégeső miatt csütörtökre és péntekre az egész országra sárga figyelmeztetést adtak ki - írja a met.hu.

Szombaton sok napsütés ígérkezik, a napközben megnövekvő gomolyokból helyenként előfordulhat zápor, egy-egy zivatar. A délnyugati szél még többfelé élénk lehet. Délután 18-23 fok várható.

Vasárnap napos időre van kilátás, legfeljebb az északkeleti, keleti tájakon alakulhatnak ki futó záporok. A délnyugati szél élénk, délnyugaton erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szinte az egész országra kiadták a figyelmeztetést: zivatarok jönnek a 30 fok mellé
Délutántól előbb a Dunántúlon, majd keletebbre is egyre több helyen várhatóak záporok, zivatarok. A szél több helyen erős lesz, a zivatarok környezetében átmenetileg viharossá is fokozódhat.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 17.



Csütörtökön átmenetileg csökken a felhőzet, több órára is kisüthet a nap, majd délnyugat felől erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és

délutántól előbb a Dunántúlon, majd keletebbre is egyre több helyen várhatóak záporok, zivatarok, amelyek estétől rendszerbe is szerveződhetnek

- írják a HungaroMet Zrt. előrejelzésében.

A zivatarok miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyén kívül mindenhol citromsárga, azaz elsőfokú figyelmeztetést adtak ki./div>

A déli, délkeleti szél napközben csaknem országszerte élénk, több helyen erős lesz, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá is fokozódhat a szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 24 és 30 fok között várható.

Este a záporokat, zivatarokat, illetve esőt is adó csapadékrendszer fokozatosan vonul kelet felé, ezzel együtt a Dunántúlon megszűnnek a csapadékgócok, és hajnalban délnyugaton már a felhőzet is csökkenhet. A déli, délkeleti szél több helyen élénk marad, zivatarok körül erős, viharos széllökések is lesznek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 15 fok között alakul.

Pénteken erősen felhős idő várható, majd délnyugat, dél felől csökken a felhőzet és a napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. Az összefüggő csapadékzóna észak, északkelet felé elhagyja térségünket, mögötte délután záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A délkeleti szél délnyugatira fordul, és többfelé megélénkül, de zivatarok környezetében erős széllökések is lehetnek. A csúcshőmérséklet 16 és 23 fok között várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rogán Antal: „Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik minden bizonyíték nélkül belém rúgtak”
A miniszter szerint politikai bosszú miatt került fel januárban az amerikai szankciós listára. Most elmondta, mit tapasztalt a háttérben és kinek nem bocsát meg.


Rogán Antal neve négy hónappal azután került le az Egyesült Államok szankciós listájáról, hogy január elején korrupciós vádak miatt felkerült rá. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Indexnek adott interjúban beszélt az ügyről.

Korábban a leköszönő Biden-kormány döntése alapján tették fel a listára, 2025. január 7-én. A döntést David Pressman, az akkori amerikai nagykövet jelentette be. A bejelentés után Pressman azt állította, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt a hatalmával, és „egy korrupciós rendszer elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője” volt.

Rogán szerint: „Ez egy politikai döntés volt, kifejezetten az amerikai demokrata kormány és Pressman nagykövet részéről. És ezt utólag a körülmények is egyértelműen igazolták. Azért is kerültem le ilyen gyorsan erről a listáról.”

A miniszter már a kezdetektől biztos volt abban, hogy nem marad sokáig rajta a listán. „Biztos voltam abban, hogy le fogok kerülni a szankciós listáról” – mondta. Szerinte az amerikai lépés mögött nem voltak bizonyítékok. „Nem volt semmilyen bizonyíték, csak az egy darab újságcikk, egy külföldi internetes portálon. Semmi konkrét állítás, csak általános vádaskodás.”

Rogán szerint az eljárást David Pressman nagykövet kezdeményezte, aki szerinte politikailag elfogult volt Magyarországgal szemben. „Ez az ő személyes bosszúja.” Azt is hozzátette: „David Pressman ugyanis nem egyenes ember. Politikai aktivista, aki szerepet játszik. Mást mond négyszemközt és mást a nyilvánosság előtt.”

A miniszter szerint a nagykövet évente legalább kétszer, de volt, hogy háromszor is találkozott vele, de a vádakról sosem esett szó. Úgy fogalmazott, Pressmant „mindössze két dolog érdekelte, Ukrajna, valamint az LMBTQ-jogok”. Szerinte „az öröksége itt maradt”, mert azok az ellenzéki politikusok, akikkel rendszeresen kapcsolatban állt, ma is ezeket tartják a legfontosabb témáknak.

Rogán úgy látja, hogy Pressman azért nem beszélt nyíltan a vádakról négyszemközt, mert maga is tudta, hogy nincs igaza. „Ha tudta volna, hogy igaza van, és lett volna hozzá gerince, akkor azt az én szemembe is belemondja. De ezt nem tette meg soha.”

Hozzátette: „Azt, hogy Pressman nem mondott igazat, bizonyítja az a tény is, hogy távozása után nyilatkozatait törölték a nagykövetség honlapjáról.”

A politikus ezek után azt gondolja:

„Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik ennek kapcsán minden bizonyíték nélkül belém rúgtak. Ez nem csak Kálmán Olgára vonatkozik, hanem minden egyéb közszereplőre és médiumra, akik minden alap nélkül, bizonyítékok híján vádoltak.” Azt is mondta: „Tudom, hogy ezt sokan nem fogják megtenni, de attól még az erkölcsi elégtételt azt elvárom, és ezt mindenkitől kérni is fogom.”

Március végén Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője kérdezte a parlamentben Rogán Antalt a szankcióról. A miniszter akkor így válaszolt: „Amikor megváltozik a döntés, mert rövidesen meg fog változni, akkor bocsánatot kér tőlem, képviselő asszony?”

A mostani fejleményeket sem tekinti személyes sikernek. Azt mondta, az amerikai döntés nem az ő érdeme, és nem is a magyar diplomáciáé. Szerinte most végre rendezett vágányra kerülnek a magyar–amerikai kapcsolatok.

„Ez a normális rend, mert ha két ország jó kapcsolatot akar egymással és együtt akar működni, akkor az a normális, hogy a nagykövetek nem vádlóként lépnek fel a fogadó országban, és nem próbálnak meg rákényszeríteni semmit a fogadó félre, amit az nyilvánvalóan nem akar” – fogalmazott.

Szerinte az új amerikai kormányzat más hozzáállást képvisel: „tekintettel van arra, hogy Magyarországnak is lehet véleménye”.

A jövőre nézve azt mondta, ha ideje engedi, még az idén elutazik az Egyesült Államokba.

„Biztos, hogy el fogok menni az Egyesült Államokba, főleg azért, mert van amerikai kormányzati szereplőktől meghívásom. Hogy erre lesz-e időm a következő egy évben, még azelőtt, hogy választások lesznek Magyarországon, azt még nem tudom eldönteni, de szándékomban áll valamelyik meghívást elfogadni.”

Rogán Antal neve április 15-én este került le az OFAC, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listájáról. A döntést az amerikai külügyminisztérium azzal indokolta, hogy a további szankcionálás „nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”.

Az úgynevezett SDN-listára azokat a személyeket, cégeket és szervezeteket sorolják, akiket pénzügyi és gazdasági szankciók sújtanak. A listán szereplőkkel az Egyesült Államokban tilos üzletelni.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már április elején jelezte, hogy hamarosan levehetik Rogán nevét a listáról. Akkor úgy fogalmazott: „Meg vagyunk győződve arról, hogy rekordrövidségű lesz az az időszak, amit Rogán Antalnak a szankciós listán kell töltenie. Mivel ennek az intézkedésnek semmilyen alapja nem volt, reméljük, hogy az új amerikai adminisztráció hamar visszavonja.”

Forrás: Index, Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: