Donald Trump már csak viccnek tekinti a megválasztása előtti 24 órás békeígéretét
Az amerikai elnök elismerte, hogy csak szarkasztikus volt, amikor arról beszélt, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ennek ellenére továbbra is biztos benne, hogy sikerrel járhat.
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
„Nos, egy kicsit szarkasztikus voltam, amikor ezt mondtam.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy komolyan gondolja a konfliktus lezárását, és bízik benne, hogy sikerrel jár.
Az AP hírügynökség felidézte, hogy Trump korábban többször is kijelentette, hogy 24 órán belül rendezni tudja a háborút. Az interjúban arról is kérdezték Trumpot, mi történik, ha Vlagyimir Putyin nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump erre azt válaszolta: „Rossz hír a világnak, mert nagyon sok ember hal meg.” Ugyanakkor hozzátette: „De azt hiszem, bele fog egyezni. Tényleg. Azt hiszem, elég jól ismerem őt, és úgy gondolom, hogy bele fog egyezni.”
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd: Nem a putriban vagy! - Lőcsei Lajos: Kussolj, te náci kutya!
A Mi Hazánk alelnöke beszólt a roma származású momemtumosnak, aki csípőből lenácizta. Így ért véget a Parlamentben a gyülekezést szigorító törvény szavazása kedden.
Elszabadultak az indulatok kedden a Parlamentben, miután a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Jobbik képviselői megszavazták a Pride betiltását célzó törvényt. A szavazás után a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, miközben felcsendült a szovjet himnusz, és a karzatról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csókolózós képét szórták le.
A szürreális jelenetsor közben döntött úgy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, hogy elhagyja az üléstermet. Távozás közben odavetette a Momentum füstgyertyázó, roma származású képviselőjének, Lőcsi Lajosnak, hogy:
„Nem a putriban vagy!”
Erre Lőcsei azonnal válaszolt:
„Kussolj, te náci kutya!”
Az éles szóváltásról videó is készült, amit Lőcsei Facebook-oldalán lehet megnézni:
A gyülekezési törvény szigorítását 136 igen és 27 nem szavazat mellett fogadták el. A szavazást követően a Momentum tüntetést szervezett, melynek résztvevői a befejezést követően lezárták a Margit hidat.
Elszabadultak az indulatok kedden a Parlamentben, miután a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Jobbik képviselői megszavazták a Pride betiltását célzó törvényt. A szavazás után a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, miközben felcsendült a szovjet himnusz, és a karzatról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csókolózós képét szórták le.
A szürreális jelenetsor közben döntött úgy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, hogy elhagyja az üléstermet. Távozás közben odavetette a Momentum füstgyertyázó, roma származású képviselőjének, Lőcsi Lajosnak, hogy:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump leállíthatja az mRNS vakcinakutatásokat - a rák és az AIDS gyógyszere is kútba eshet
Tudósokat utasítottak, hogy töröljék pályázataikból az mRNS-vakcinákra való hivatkozást. Milliárdokat érinthet, hogy mi lesz a korszakalkotó kutatások sorsa.
Két kutató szerint az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) munkatársai arra kérte őket, hogy távolítsanak el minden mRNS-vakcinák technológiájára vonatkozó utalást a pályázataikból. Ez arra utalhat, hogy az intézet elfordul ettől az ígéretes orvosi kutatási területtől, amely idővel akár az influenza, az AIDS és a rák végső gyógyszerét is eredményezné.
Mint ismert, a Nobel-díjas Karikó Katalin magyar tudós közreműködésével kifejlesztett mRNS-technológiát a legszélesebb körben a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztése során használták. Ezek az oltások csak az Egyesült Államokban hárommillió életet mentettek meg, és ezzel az eredménnyel Donald Trump elnök is villogott az első ciklusa alatt. Ehhez képest most betiltja ezeket a kutatásokat.
A Scientific American arról számolt be, hogy egy philadelphiai kutató e-mailben tudatta egy kollégájával, milyen utasítást kapott az NIH egyik projektfelelősétől. Az intézet tisztviselői New York államban egy olyan vezető kutatónak is szóltak, aki ugyan nem végez mRNS-vakcina-kutatást, de korábban pályázatokban megemlítette azok hatékonyságát. Arra kérték, hogy a jövőbeni pályázatokból távolítson el minden ilyen hivatkozást.
A tudósok névtelenséget kértek, mert attól tartanak, hogy a Trump-kormányzat szakmai megtorlással lépne fel ellenük.
A Nemzeti Rákkutató Intézet egyik magas rangú tisztviselője megerősítette: az NIH megbízott igazgatója, Matthew Memoli e-mailben utasította az intézet munkatársait, hogy jelentsenek minden mRNS-vakcinákkal kapcsolatos pályázatot, szerződést vagy együttműködést az Egészségügyi és Humánszolgáltatások Minisztériumának, Robert F. Kennedy Jr. irodájának és a Fehér Háznak. Az eset azért váltott ki megütközést a tudóstársadalomból, mert Memoli korábban szintén küldött hasonló üzenetet, más kutatásokkal kapcsolatban, amelyeket aztán töröltek is.
A rákkutató intézet tisztviselője szerint „van értelme feltételezni, hogy az mRNS-vakcina-kutatás lesz a következő”.
A NIH legutóbbi éves költségvetése kb. 17 ezer milliárd forint volt. Ez az intézet a világ egyik legfontosabb forrása az alapkutatások finanszírozásában. Most pedig a Trump vezette Fehér Ház és az Elon Musk irányítása alatt működő Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) is vizsgálja a működését. Ez utóbbit elnöki rendeletben hívták elétre, és egyes szövetségi hivatalokat már utasított arra, hogy készüljenek fel nagy létszámleépítésekre.
A NIH jelenleg legalább 130 olyan kutatást finanszíroz, amelyek a Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztett koronavírus elleni mRNS-vakcinák technológiáját vizsgálják. Ezeket a vakcinákat világszerte több milliárd ember kapta meg.
Két kutató szerint az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) munkatársai arra kérte őket, hogy távolítsanak el minden mRNS-vakcinák technológiájára vonatkozó utalást a pályázataikból. Ez arra utalhat, hogy az intézet elfordul ettől az ígéretes orvosi kutatási területtől, amely idővel akár az influenza, az AIDS és a rák végső gyógyszerét is eredményezné.
Mint ismert, a Nobel-díjas Karikó Katalin magyar tudós közreműködésével kifejlesztett mRNS-technológiát a legszélesebb körben a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztése során használták. Ezek az oltások csak az Egyesült Államokban hárommillió életet mentettek meg, és ezzel az eredménnyel Donald Trump elnök is villogott az első ciklusa alatt. Ehhez képest most betiltja ezeket a kutatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kényszerhelyzetben a Spar? Havi másfél milliárdos veszteség, kemény lépések jöhetnek az árrésstop miatt
A Spar vezetősége belső levélben figyelmeztette dolgozóit: az árrésstop miatt változtatniuk kell a kereskedelmi gyakorlatukon. Ha a helyzet romlik, még keményebb lépésekre kényszerülhetnek.
A Spar Magyarország vezetősége belső levélben tájékoztatta munkatársait az árrésstop bevezetésének hatásairól. A cég szerint az intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent számukra, ezért változtatásokat terveznek a kereskedelmi gyakorlatukban. Ha ezek a lépések nem bizonyulnak elegendőnek, további intézkedéseket is bevezethetnek, írta a Pénzcentrum.
A dolgozóknak küldött levelet Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató írta. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy
az elmúlt években több olyan gazdasági intézkedés is nehezítette a vállalat működését, amely jelentős hatással volt a cég eredményére.
Kiemelték, hogy 2024 már a harmadik egymást követő év, amikor a Spar veszteségesen működik.
A levélben hangsúlyozták, hogy az árrés és a profit nem azonos fogalmak. „A maximum 10% árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5% marad csupán” – írták. Hozzátették, hogy ez az összeg elegendő az áruk boltokba szállítására, de nem fedezi a bérköltségeket, a rezsiköltségeket, a további közterheket vagy az üzletek bérleti díját.
A vezetők arra kérték a dolgozókat, hogy támogassák az előttük álló változtatásokat. „Az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba” – áll a levélben.
A cég hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében a vezetők jelezték, hogy ha a szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik, további intézkedések meghozatala válhat szükségessé. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy az év első két hónapja eredményes volt, és ezt a teljesítményt pozitív jelnek tekintik.
A kormány által bevezetett árrésstop egyelőre május végéig van érvényben, de akár meghosszabbíthatják.
A rendelet szerint a kijelölt termékek árrése nem haladhatja meg a 2025. januárjában alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10% lehet. Ha egy terméket 2025 januárjában nem árusítottak egy adott üzletben vagy online felületen, akkor az utolsó havi átlagos árrést kell alkalmazni, legfeljebb 10%-os határig.
A Spar Magyarország vezetősége belső levélben tájékoztatta munkatársait az árrésstop bevezetésének hatásairól. A cég szerint az intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent számukra, ezért változtatásokat terveznek a kereskedelmi gyakorlatukban. Ha ezek a lépések nem bizonyulnak elegendőnek, további intézkedéseket is bevezethetnek, írta a Pénzcentrum.
A dolgozóknak küldött levelet Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató írta. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump elszólta magát: rendszeresen beszélhet Putyinnal az amerikai elnök
Kétszer már biztosan beszéltek az utóbbi hetekben, de Trump elszólása alapján ez ennél több is lehetett. Legutóbb kedden telefonáltak, aminek egy részleges tűzszünet lett az eredménye.
Donald Trump elárulta, hogy az elmúlt hetekben többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a Meduza. Március 18-án a két elnök hivatalosan beszélt egymással telefonon, ami után Trump azt mondta:
„Ez egy nagyon jó telefonbeszélgetés volt. Úgy gondolom, ez valami jó dolog kezdete. Három-négy héttel ezelőtt kezdődött. Tudják, sokszor beszéltem Putyinnal, nem ez volt az első hívás. Voltak más beszélgetéseink is.”
Így derült ki, hogy a két vezető már egy ideje rendszeresen egyeztet.
Nem világos, hogy pontosan hányszor beszéltek, de az biztos, hogy február 12-én és március 18-án hivatalosan is tárgyaltak. Trump február 8-án azt mondta, hogy telefonon egyeztetett Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárásáról, de nem árulta el, hogy ez hány alkalommal történt: „Inkább hallgatok” – válaszolta újságírói kérdésre. A Washington Post forrásai szerint Trump már 2024 novemberében, röviddel a választási győzelme után is beszélt Putyinnal, de ezt a Kreml tagadta.
A legutóbbi, keddi telefonbeszélgetésük után Putyin beleegyezett abba, hogy az orosz csapatok harminc napig nem támadják Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Ez egy apró előrelépés lehet a háború lezárása felé, bár az ukrán vezetést nem vonták be a tárgyalásokba, és úgy tűnik, Putyin nem tett komolyabb engedményeket. Az ideiglenes tűzszünet kizárólag az energetikai célpontokra vonatkozik, a harcok más területeken tovább folytatódnak. Erre utal az is, hogy néhány órával a telefonhívás után Kijevben már megszólaltak a légvédelmi szirénák az orosz dróntámadások miatt.
Donald Trump elárulta, hogy az elmúlt hetekben többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a Meduza. Március 18-án a két elnök hivatalosan beszélt egymással telefonon, ami után Trump azt mondta:
„Ez egy nagyon jó telefonbeszélgetés volt. Úgy gondolom, ez valami jó dolog kezdete. Három-négy héttel ezelőtt kezdődött. Tudják, sokszor beszéltem Putyinnal, nem ez volt az első hívás. Voltak más beszélgetéseink is.”
Így derült ki, hogy a két vezető már egy ideje rendszeresen egyeztet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
