HÍREK
A Rovatból

Törvénytelenül akadályozta meg a rendőrség, hogy a tüntetők feljussanak a várba pénteken – állítja a TASZ

A szervezet szerint a tüntetők részéről legfeljebb verbális agresszió volt, a rendőrök azonban súlyos alapjog-korlátozást és veszélyeztető magatartást mutattak, ami így szerintük megkérdőjelezi a rendőri akció törvényességét.
Fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2023. szeptember 19.



"A rendőrség szerint a 2023. szeptember 15-i diák- és klímatüntetést követően a résztvevők Karmelitához vonulása jogellenes volt, a fiatalok a rendőrsorfalat lökdösték és balesetveszélyt okoztak, ez indokolta a beavatkozást. Jogi megfigyelőink jelen voltak a Várban péntek este, így közvetlen tapasztalataink vannak arról, milyen hibákat vétett a rendőrség pénteken, és hogyan tájékoztatják félre a történtekről a közvéleményt" - írja a TASZ a 444.hu-n lévő blogbejegyzésben.

A szervezet szerint

Egy gyűlés akkor válik jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét – önmagában a bejelentés hiánya azonban nem teszi jogellenessé.

Ezt a rendőrség is tudja, ahogy azt is, hogy csak azt a személyt lehet felelősségre vonni, aki szervezte a gyűlést, de elmulasztotta azt bejelenteni. Ha pedig nincs szervező, mint a spontán gyűléseknél, akkor még ennyi szabálytalanság sincs.

Ezért a rendőrségi közleményben félrevezetően, négyszer is szerepel a “jogellenes gyűlés” fordulat. Az egyetlen dolog, ami jogellenessé tehette volna a pénteki tüntetést, ha elveszti békés jellegét. Ez azonban nem történt meg - írják.

Az oszlatás is ezért nem történt meg, pedig az joguk, sőt kötelességük, ha nem békés a tüntetés. Ha nincs oszlatás, akkor viszont biztosítania kell, hogy a résztvevők hangot adhassanak a véleményüknek, még akkor is, ha ezt a Várban szeretnék megtenni.

Mivel a demonstrálókat már rendőrsorfal várta, ezért nem csoda, ha páran "mérgesek lettek, hiszen indok nélkül nem engedték be őket egy üres területre. Az elöl álló néhány tüntető természetesen neki is feszült a rendőrsorfalnak, de a Király lépcső tetején felsorakozó rendőrök könnyen ellentartottak a tüntetőknek, megakadályozva ezzel a Várba lépésüket. A rendőrség balesetveszélyre figyelmeztetett, miután elállta a tüntetők útját, mert egyesek valóban a lépcsősor melletti meredélyen próbáltak feljutni vagy leereszkedni. Csakhogy fel sem merült volna, hogy bárki is ne a lépcsőt használja a feljutásra, ha a rendőrség nem állta volna el a lépcső tetejét" - áll a közleményben.

A tüntetők részéről legfeljebb verbális agresszió volt, a rendőrök azonban súlyos alapjog-korlátozás és a veszélyeztető magatartást mutattak, ami így szerintük megkérdőjelezi a rendőri akció törvényességét.

Ezért a rendőrök "szereptévesztésben különösen visszás volt, hogy a rendőrök arról beszéltek a hangosbemondón, hogy “a tüntetők magatartása tragédiához vezethet”, illetve hogy “vigyázzanak magukra és embertársaikra”. A Várba vonulás egyáltalán nem volt fenyegető, nem veszítette el a békés jellegét – a tüntetők dühét éppen a lezárás váltotta ki" - magyarázzák.

A rendőrök vélhetően attól tartottak, hogy megismétlődik a korábbi kordonbontás. Ez magyarázhatja, hogy igen nagy számban voltak jelen, miközben a terület gyakorlatilag üres volt, néhány turista járt arra, kormányzati munka nem folyt már a Miniszterelnökségen.

A rendőrség "nem indokolta meg a területzárat, sőt, közleményük erről említést sem tesz, pedig a gyülekezési jog korlátozása érdemi indokolást kívánna, hiszen az Alaptörvényben is védett jog" - teszik hozzá.

Azt is sérelmezik, hogy a "turistákkal kivételt tett a rendőrség a tüntetők rovására, amikor őket átengedték a sorfalon. Ráadásul ellentmond annak is, hogy a terület lezárása biztonsági okból került volna sor, hiszen ha valóban így lett volna, akkor a rendőröknek minden arra járót fel kellett volna tartóztatniuk".

Mindezek alapján a TASZ szerint helytelenül járt el, ezért

"panaszt teszünk a rendőrséggel szemben, hiszen nem elfogadható, hogy biztosítás helyett akadályozzák a tüntetések megtartását, és félretájékoztassák mind a tüntetőket, mind a közvéleményt".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.


Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.

A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.

Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.

A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.

A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”

A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET: