HÍREK
A Rovatból

Történelmi rekord: átlépte az 1 milliót a fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára

Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.


A budapesti új lakások piacát kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi, ami más városokra is átragadt. A budapesti új lakások átlagos négyzetméterárai pedig januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből.

A több mint 15 ezer hirdetés alapján készült összeállítás ismerteti az új lakások piacán kialakult helyzetet és a fővárosi, valamint a megyeszékhelyekre érvényes januári kínálati árakat.

“Már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, amely az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre. A múlt év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adta ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több mint amennyi 2020 teljes egészében született”

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.”

A szakember ugyanakkor jelezte: “A lakásépítési engedélyek esetében figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valóban új lakás, de a pontos arányt egyelőre nehezen lehet megmondani. Az idei év végéig megszerzett engedélyek értékét növeli, hogy 2022 után már csak ezek birtokában lehet kedvezményes áfakulccsal új lakást eladni.”

Történelmi rekordszintet törtek át az árak

A lakásépítések tehát biztosítják az egyre terebélyesedő kínálatot, miközben a kereslet is egyre erősebb, ami az árak emelkedésében is látható. Januárban rekordot döntött az új lakóingatlanok budapesti piaca: az átlagos négyzetméterár éves szinten 17 százalékos emelkedés eredményeként 1,03 millió forintot tett ki a kínálatban, vagyis átlépte az 1 milliós határt, amire korábban nem volt példa. Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül. “A három legnagyobb legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője. Budapesten a XIX., a XX. és a XXI. kerület a legolcsóbb 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki.

Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagösszeg szerepelt a kínálatban, mit több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

Komoly különbségek a megyék közt

Balogh László a KSH lakosságarányos adatait idézve rámutatott arra is, hogy az újlakás-átadásokban is jókora különbségek vannak az országon belül. “Országosan tízezer lakosra a múlt év első kilenc hónapjában 13 új építésű lakás jutott. Ehhez képest Budapest 29 lakással messze kimagaslik a mezőnyből. Emellett még Győr-Moson-Sopron és Pest megye 20 és 19 lakással ért el az átlag feletti teljesítményt. Előbbi megyében évek óta stabilan magas a lakásépítési kedv, Pest megyében pedig az agglomerációs települések iránti kereslet adott lendületet a piacnak” - tette hozzá a szakértő.

A megyék többségében viszont az átlag alatti a lakosságarányos mutató, a leggyengébb eredmény Tolna, Nógrád és Heves megye nevéhez fűződik, ahol alig több mint egy új lakás jutott 10 ezer lakosra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Medián: a Fidesz-szavazók között is népszerűbb Magyar Péter áfaötlete, mint Orbán Viktorék terve
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége inkább az élelmiszerek áfájának csökkentését támogatná, mint a kormány által ígért nyugdíjas áfa-visszatérítést. Még a Fidesz szavazóinak nagy része is így gondolja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. március 12.



A Medián felmérése szerint a magyarok többsége inkább választaná az 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a kormány által ígért áfa-visszatérítést a nyugdíjasok számára, írja a hvg.hu. A kutatásból az is kiderült, hogy még a Fidesz szavazóinak többsége is ezt a megoldást támogatja.

A kormány és a Tisza Párt eltérő javaslatokkal állt elő az élelmiszerárak emelkedésének kezelésére. A Fidesz terve szerint a nyugdíjasok visszakaphatnák az általuk megvásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját. Ehhez egy külön kártyát kapnának, amire a hónap végén jóváírnák az összeget, hasonlóan egy törzsvásárlói hűségkártyához. Orbán Viktor szerint így havonta akár 10-15 ezer forint is visszajárhat. Ugyanakkor ez csak akkor lehetséges, ha valaki havonta több tízezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre, vagy több százezret tejtermékekre. A rendszer működése a piacokon egyelőre kérdéses.

Ezzel szemben Magyar Péter és a Tisza Párt javaslata szerint minden élelmiszer áfáját egységesen 5 százalékra csökkentenék, függetlenül attól, hogy most 18 vagy 27 százalékos adó vonatkozik rá. Ez nemcsak a nyugdíjasokat érintené, hanem minden vásárlót, és nem lenne szükség külön kártyára vagy egyéb adminisztrációs intézkedésekre. Ugyanakkor ez nagyobb terhet jelentene a költségvetésnek.

A Medián felmérése alapján a teljes lakosság körében 79 százalék támogatja a Tisza javaslatát, míg a kormány tervét csupán 17 százalék. Még a Fidesz szavazói között is többen állnak Magyar Péter ötlete mögé, mint Orbán Viktoré mögé.

A kutatást március első tíz napjában végezték, még azelőtt, hogy a kormány bejelentette az árrésstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a zsírleszívásos vád a honvédelmi miniszter lejárató kampányának része
A Bors azt állítja, hogy vezérkari főnökként közgyógyellátásból finanszírozott zsírleszíváson esett át. A volt tábornok egy videóban reagált a vádakra.


Ruszin-Szendi Romulusz egy Facebookra feltöltött videóban reagált a Bors cikkére, amely szerint vezérkari főnöksége idején zsírleszívást végeztek rajta a Honvédkórházban, méghozzá közgyógyellátás keretében, vette észre a 24.hu. A lap állítása szerint az eljárásra azért volt szükség, mert a túlsúly akadályozta a tábornokot katonai feladatai ellátásában.

A Bors azt is írta, hogy a műtét nagy vitát váltott ki az orvosok körében, mert szépészeti beavatkozásnak minősül, és magánellátásban több százezer forintba kerül. A cikk szerint azonban a kórházban nem tudták visszautasítani a tábornoki kérést.

Ruszin-Szendi visszautasította az állításokat, és azt mondta, szerinte ez a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf lejárató kampányának része. Úgy véli, hogy eközben a miniszter törvénytelenségeket követ el, és csúsztatásokat vet be ellene. A Tisza Párt szakértője hangsúlyozta, hogy ha egy vezérkari főnök a Honvédkórházban vesz igénybe orvosi ellátást, az kizárólag rá és az orvosára tartozik.

„Nagyon bízom benne, hogy a miniszter úr vizsgálata ki fog terjedni arra is, hogy a személyes adataim hogyan kerültek nyilvánosságra”

– mondta a volt vezérkari főnök.

Ruszin-Szendi emlékeztetett arra is, hogy havonta egyszer elment egy alakulattal futni, és egy alkalommal Szalay-Bobrovniczky is csatlakozott hozzájuk a Margitszigeten.

„A kör második felében kért, hogy ne beszélgessünk, mert az neki olyan égő, ő alig kap levegőt, úgyhogy a katonákkal elkezdtünk inkább tapsolni és énekelni, hogy szórakoztassuk magunkat futás közben” – idézte fel.

Hozzátette, ha a miniszter úgy érzi, hogy az ő fizikai állapota nem volt megfelelő, akkor szívesen kihívja egy futó- vagy fekvőtámasz-versenyre. Ennél azonban még jobban örülne egy nyílt televíziós vitának a valódi problémákról.

A volt vezérkari főnök arra is kitért, hogy bár a honvédségben valóban lehet 800 ezer forintos fizetés, ha mindent összeadnak, a harcoló alakulatok átlagbére ennél jóval alacsonyabb:

„ha egy harcoló alakulat átlagfizetését nézzük, az bruttóban kevesebb mint 650 ezer forint. Ha megnézem, hogy egy három évtizede szolgáló törzszászlósnak mennyi a havi bére, az is körülbelül 650 ezer forint bruttóban.”

Bírálta azt az elképzelést is, hogy az újonnan belépő katonák 734 ezer forintos fizetést kapjanak, mert szerinte ez bérfeszültséget okoz a honvédség állományában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: a 30 év alatti, egygyermekes anyák is szja-mentességet kapnak
Újabb adókedvezményt kapnak az édesanyák: 2026-tól a 30 év alatti, egy gyermeket nevelő nőknek sem kell személyi jövedelemadót fizetni. Orbán Viktor szerint a cél, hogy ne járjanak rosszabbul, mint a gyermektelenek.


2026. január 1-jétől a 30 év alatti, egy gyermeket nevelő édesanyák nem kell, hogy személyi jövedelemadót (szja) fizessenek – jelentette be Orbán Viktor szerdán a Facebook-oldalán a kormány döntését.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányülésen tucatnyi fontos téma is napirenden volt, de ezt az intézkedést emelte ki a legfontosabbként. Hozzátette, hogy ezzel szeretnék elérni, hogy több gyermek szülessen, de ennél is közvetlenebb céljuk az, hogy

„azok az édesanyák, akik gyermeket vállaltak és gyermeket nevelnek, ne kerüljenek rosszabb anyagi helyzetbe, mint azok, akik nem vállalnak gyermeket.”

Orbán Viktor már február végén jelezte, hogy októbertől a háromgyermekes édesanyák számára is elérhető lesz az szja-mentesség. A kétgyermekes anyáknak pedig fokozatosan, 2026 és 2030 között vezetik be ezt a kedvezményt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jogosítvány 70 év felett: az EU szerint szigorítani kellene
Az Európai Unió szigorítaná a 70 év feletti sofőrök jogosítványának meghosszabbítását. Gyakoribb orvosi vizsgálatok, sőt akár újabb KRESZ- és vezetési vizsga is jöhet.


Az Európai Bizottság új szabályokat javasol, amelyek szerint a 70 év feletti járművezetőknek gyakrabban kellene orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venniük, sőt, akár újra kellene vizsgázniuk is ‒ számolt be róla a Spravy híroldal. A cél a közúti balesetek számának csökkentése és a közlekedésbiztonság javítása.

Jelenleg Magyarországon a 70 év felettieknek kétévente kell orvosi vizsgálatra menniük ahhoz, hogy meghosszabbíthassák a jogosítványukat. Az EU tervei szerint azonban még ennél is gyakoribb és alaposabb ellenőrzésekre lehet szükség.

Felmerült az is, hogy

az idősebb sofőröknek nemcsak orvosi vizsgálaton kellene átesniük, hanem újra elméleti és gyakorlati vezetési vizsgát is kellene tenniük.

Egyelőre nem világos, hogy ezt milyen formában és milyen gyakran kellene teljesíteni.

A szabályváltoztatás még nem végleges, az Európai Parlament és a Tanács jelenleg is tárgyal róla. Ha elfogadják a javaslatot, a 70 év feletti sofőröknek szigorúbb ellenőrzésekre kell számítaniuk a jövőben.

A jogosítvány meghosszabbításának időtartama az életkortól függ Magyarországon: 50 éves kor alatt 10 évre, 50 és 60 év között 5 évre, 60 és 70 év között 3 évre, 70 év felett 2 évre adják a vezetői engedélyt. A jogosítvány meghosszabbításához orvosi alkalmassági vizsgálat szükséges, amely eldönti, hogy az illető egészségügyi szempontból továbbra is alkalmas-e a vezetésre.

(via Vezess.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk