Tiltaná a kormány az okoseszközök használatát az iskolákban szeptember elsejétől

Reagált a Budapest Airport annak a veszprémi káplánnak a beszámolójára, aki kénytelen volt a repülőtéren meginni a szenteltvizét. Kulcsár Dávid azután került a megdöbbentő helyzetbe, hogy korábban sosem volt gond a repülés során magánál tartott szenteltvíz-tartóval, most azonban válaszút elé állították a biztonsági emberek.

Mivel a tartón nem szerepelt űrtartalom-jelölés, ezért azt mondták neki, hogy választhat: kiönti, kidobja vagy megissza. A pap szerint nem volt kérdés, hogy ebben a helyzetben melyiket választja. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy korábban még sosem fogyasztott szenteltvizet. Hozzátette: a saját országában, magyar állampolgárként érte sérelem emiatt az eset miatt.

A repülőtér szerkesztőségünkbe eljuttatott levele azzal kezdődik, hogy nagyon sajnálják, amiért sérelem érte a káplánt, majd részletesen elmagyarázzák a történtek hátterét.

„Repülőterünkön a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően minden folyadék kötelező átvizsgáláson esik át, és amennyiben a folyadék nem felel meg a szigorú kritériumoknak, nem vihető be kézipoggyászban a repülőtér légi oldalára” – olvasható a közleményben.

Azzal folytatják, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a repülőtér légi oldalára kézipoggyászban kizárólag olyan 100 milliliternél vagy 100 grammnál nem nagyobb mennyiségű folyadék, aeroszol és gél vihető fel, amely esetében a biztonsági személyzet egyértelműen meg tudja állapítani, hogy a mennyiségi korlátozásnak megfelel.

Ettől eltérni csak esetben lehetséges: „átszállás esetén a repülőtéren vagy a légi jármű fedélzetén vásárolt, és olyan, egyszer lezárható biztonsági zacskóba zárt folyadékok, aeroszolok és gélek, amely belsejében jól láthatóan el van helyezve egy bizonylat arról, hogy a folyadékot, aeroszolt vagy gélt egy repülőtér légi oldalán vagy egy légi jármű fedélzetén vásárolták, valamint az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére felhasználni kívánt folyadékok, aeroszolok és gélek, ideértve a bébiételeket is.”

Ezután konkrétan Kulcsár Dávid esetére is reagálnak:

„Ha a folyadék kézipoggyászban történő szállítása nem megengedett, utasaink dönthetnek úgy, hogy feladott poggyászként szállítják, kidobják vagy elfogyasztják azt. Ebben az esetben a folyadékot nem lehetett Kulcsár Dávid káplán úr kézipoggyászában szállítani, mert a szenteltvíztartó űrtartalma nem volt egyértelműen megállapítható, továbbá a szenteltvíz a fenti folyadékkategóriák egyikének sem felel meg.

A levél végén megjegyzik, hogy a biztonsági előírások a repülőtéren tartózkodó összes utasra, minden körülmények között érvényesek. Ezek alapján a Budapest Airport szerint kijelenthető, hogy a repülőtér biztonsági személyzete az előírásoknak megfelelően járt el.

Ahogy korábban mi is megírtuk, Magyar Péter a szerda nagy részét a Nemzeti Nyomozó Irodánál töltötte. A Tisza Párt elnöke délután előbb egy rövid posztban számolt be arról, hogy a novemberi feljelentése után tanúként hallgatták meg Vogel Evelin zsarolási ügyével kapcsolatban. Néhány órával később ennél részletesebben is beszámolt a kihallgatásról, ami öt órán keresztül tartott.

„A hatósàg a feljelentés óta semmilyen érdemi nyomozati cselekményt nem végzett, még Vogel Evelin gyanúsítotti kihallgatására és a bűnismétlés megakadályozására sem került sor.

– írja a szerda esti bejegyzésben Magyar, majd hozzátette:

„Ugyanez a hatóság még idáig sem jutott el a júliusi feljelentéseim ügyében, a bűncselekményekkel kiszivárogtatott és meghamisított rendőrségi jelentés és OMSZ esetlap kapcsán. Sajnos az életveszélyes fenyegetés ügyében tett feljelentés ügyében sem sikerült még nyomozni.”

A Tisza Párt elnöke ezután azon elmélkedik, hogy „vajon hogy járhatnak el a hatóságok olyan ügyekben, amelyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak?”

A posztot azzal zárja, hogy pártja kormányra kerülése esetén független és szakszerű lesz a rendőrség és az ügyészség vezetése, akiknek „a nyomozásokat nem politikai utasítások alapján kell majd végezniük”.

Leváltották a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökét, Bugár Csabát, és már meg is van, hogy ki veszi át a stafétát - vette észre a Telex.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közleményben köszönetet mondott Bugár munkájáért, aki 2021 áprilisa óta vezette a Magyar Államkincstárt. A szakember korábban több más pénzintézetnél is dolgozott vezetőként, köztük a Diákhitel Központ Zrt-nél, az MFB Invest Zrt-nél vagy éppen ABN AMRO Bank Rt-nél. Az Államkincstár előtt több mint 30 év tapasztalatot halmozott fel a pénzügyi szektorban.

Az új MÁK-elnök, Demkó-Szekeres Zsolt szintén komoly szakmai múltra tekint vissza. Karrierjét az MKB Bankban kezdte, majd a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nél igazgatóhelyettesként és igazgatóként dolgozott. Később a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatója, majd a KELER Zrt. vezérigazgatója lett. A Diákhitel Központ Zrt-nél ugyancsak megfordult, mint vezérigazgató-helyettes, aztán 2023-tól a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese volt.

Az NGM hangsúlyozta: Demkó-Szekeres Zsolttól azt várják, hogy a MÁK továbbra is biztosítsa a pénzforgalom és az elszámolások zökkenőmentes lebonyolítását, mert például a Vidéki Otthonfelújítási Program keretéből érkező támogatások, az állampapír kamatok, a nyugellátások és az áfa-visszatérítés minden folyamatának gördülékenyen kell történnie.

A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”

Szerinte a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

„Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett” – tette hozzá Sulyok Tamás.

Az új szabályozás szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely sérti „a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez”, vagy amely a gyermekvédelmi törvény által tiltott tartalmat jeleníti meg. A módosítás azt is kimondja, hogy nemcsak a tiltott gyűlés szervezője, hanem annak résztvevői is büntethetők. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabálysértők személyazonosságának megállapításához arcképelemző rendszert használjanak.