HÍREK
A Rovatból

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.


Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: