HÍREK
A Rovatból

Tényleg akkumulátorgyárat tervezhettek Győrszentivánra – egy előkerült tanulmányból derült ki, holott korábban tagadták

A Magyar Akkumulátor Szövetség feltöltött dokumentumból derült ki, hogy tervben volt a Volkswagen egy kérdőjeles beruházása.


Újabb találgatásokat indított el egy, a Magyar Akkumulátor Szövetség honlapjára feltöltött dokumentum, amely szerint a Volkswagen akkumulátorgyár építését tervezi (vagy tervezheti) Győrszentiván közelében. A dokumentumot először a Szívügyünk Szentiván civil szervezet szúrta ki, majd a 444.hu szemlézte. Bár a tanulmány nem konkrét bizonyíték, az abból kirajzolódó kép ismét nyugtalanítja a helyieket.

A Magyar Akkumulátor Szövetség tanulmányában a Volkswagen egy győrszentiváni akkumulátorcella-gyára „(terv?)” megjelöléssel szerepel.

Ez arra utalhat, hogy a szövetség szakértői tudtak ilyen lehetőségről, noha a gyárépítés hivatalosan eddig nem került bejelentésre. Korábban Dézsi Csaba András, akkori győri polgármester, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungária igazgatóságának elnöke is azt állította, hogy ilyen beruházás nincs napirenden – bár Dintner elismerte, hogy a kormányt megkeresték az üggyel kapcsolatban.

A dokumentumban más, hivatalosan nem bejelentett projektekről is szó esik, például a Great Wall Motors pécsi autógyáráról, amely szintén csak spekuláció szintjén merült fel, majd elhalt.

A történet gyökerei 2022-ig nyúlnak vissza, amikor a kormány rendelettel ipari övezetté nyilvánított egy 400 hektáros területet Győr és Győrszentiván között. A korábban mezőgazdasági területként használt földek felvásárlása azóta megkezdődött, a város állítólag az eredeti ár ötszörösét kínálja a gazdáknak. Ezzel párhuzamosan a győrszentiváni lakosok egy része civil szervezetbe tömörült, és következetesen tiltakozik a beruházás ellen. A Szívügyünk Szentiván jelöltje az idei önkormányzati választáson képviselői helyet szerzett a győri közgyűlésben.

A helyiek elsősorban azt sérelmezik, hogy az önkormányzat – és különösen Dézsi Csaba András volt polgármester – semmilyen konkrét választ nem adott arra, milyen beruházás zajlik a háttérben. Dézsi többször is elutasította, hogy akkumulátorgyár építését terveznék, sőt fizetett provokátoroknak nevezte a tiltakozókat – akiknek a most napvilágot látott dokumentumok szerint végig igazuk lehetett.

A tanulmány újabb kérdéseket vet fel. Elképzelhető, hogy az Akkumulátor Szövetség szakértői csupán a sajtóhírek alapján feltételezték a győri beruházás lehetőségét, és ezért szerepeltették azt a táblázatukban. Az is lehetséges, hogy bennfentes információkkal rendelkeznek, amelyekről eddig sem a kormány, sem a győri önkormányzat nem számolt be nyilvánosan.

A győrszentiváni tiltakozók szerint a tanulmány csak alátámasztja azt a gyanút, hogy a területen valóban egy akkumulátorgyár építése zajlik a háttérben, amit a helyiek elől igyekeztek eltitkolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tomán Szabina őszintén vallott arról, hogy a kegyelmi botrány megtépázta a vállalkozásait
Az üzletasszony tagja volt Novák Katalin tanácsadó testületének. Azt is elárulta, milyen munkát végeztek.


Tomán Szabina a Della podcast adásában beszélt először arról, hogyan hatott a kegyelmi ügy a saját vállalkozásaira. Tomán a korábbi köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.

Az üzletasszony azt is elmesélte, hogy amikor először hallott arról, hogy Novák elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofilsegítő volt igazgatóhelyettesének, azt hitte, „ez valami fals információ”. A testület tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről, csak a „social felületen” értesültek a történtekről, és kaptak egy üzenetet a köztársasági elnöktől, hogy kövessék a híreket, mert bejelentést fog tenni. A bejelentést Novák lemondásáról pedig „sokként élte meg”.

Tomán Szabina a tanácsadói munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének javítása érdekében jogászok és szakértők bevonásával komoly szakmai munka folyt a Sándor-palotában. Novák ezeken az üléseken nem vett részt, de vele is átbeszélték az irányokat. Több körben egyeztettek, de az előkészített anyagok sorsáról nincs információja, hiszen Sulyok Tamás hivatalával semmilyen kapcsolatban nem áll.

Azt mondta, naiv volt, és ezért kezelne most már távolságtartóbban egy hasonló felkérést.

„Az, hogy jelenleg Magyarországon milyen a politikai helyzet, az nagyon kritikus dolog, bekúszott az én magánéletembe is, minősítettek úgy, hogy én közben próbáltam pártatlan lenni”

- fogalmazott.

Azt is elmondta,

a kegyelmi botrány után több régi, megbízható vevője is jelezte, hogy nem vásárolja többé a cége termékeit. A szegedi szalonjuk kirakatát is betörték.

Szerinte ez is nyomot hagyott a 2024-es forgalmon.

Beszélt arról is, hogy nem híve a női kvótának, és hatékonysági problémákat lát ezen a téren. Elmondta, hogy 2023 táján több üzleti érintettségét is felszámolta, köztük a Csányi Sándor OTP-vezérrel közös érdekeltségeket. Azt is hozzátette, hogy megmaradt vállalkozásai komoly nehézségekkel küzdenek.

Tomán Szabina azt is elárulta, hogy ellenzi a Pride betiltását. Úgy fogalmazott: „Úgy érzem, hogy elveszik azt a jogot, hogy én mondhassak valamit, azt a jogot, hogy én kiállhassak valamiért”. Szerinte a szólásszabadságot mindenféleképpen támogatni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elárulta a Magyar Közút, miért volt annyira drága a Lázár János kastélya felé vezető út felújítása
Az Átlátszó szerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”. A Magyar Közút szerint ez több ponton sem igaz.


Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó kikérte a Magyar Falu program útfelújításainak adatait. A lap szerint a 4413-as út, amely Lázár János kastélya felé vezet, kiemelkedően drágán újult meg. A számításaik alapján a felújítás kilométerenként több mint 500 millió forintba került. Az Átlátszó azt is írta, hogy „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.

A Magyar Közút szerint ez az állítás többszörösen nem igaz. Közleményükben azt írták:

„a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton van, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin semmilyen felújítás nem történt”.

Azt is hozzátették, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. már több helyen is alkalmazott hasonló technológiával végzett útfelújítást. Olyan szakaszokon használták ezt, ahol a gyenge teherbírású altalaj miatt nem lehetett másképp tartós pályaszerkezetet építeni.

A cég szerint az algyői útfelújítás költsége nem kirívó. Azt írták: „a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján [...] kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója”. Példákat is hoztak: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a 4127 jelű mellékúton 2019-ben végeztek teljes pályaszerkezet-cserés felújítást, 500 millió forintos kilométerenkénti költséggel. Ugyanezen a szakaszon 2020-ban 630 millió forintos egységáron is történt hasonló felújítás. Békés vármegyében 2016-ban a 4235 jelű mellékút felújítása 390 millió forintba került kilométerenként, 2016-os áron.

A közleményben az is szerepel, hogy az út felújítását két dolog indokolta. Az egyik, hogy a Belügyminisztérium kérte a munkát, mert az útszakasz a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút, és a rossz útviszonyok miatt a BV járművei is károsodtak. A másik ok, hogy a közeljövőben elkezdődnek a Tisza-híd átépítési munkálatai, és egy új híd is épül. Emiatt teljesen lezárják majd a 47-es főutat, a forgalmat pedig részben a 4413-as útra terelik. Ez a szakasz fogja biztosítani a Szeged és Hódmezővásárhely közötti közlekedést.

A közútkezelő azt is közölte, hogy a térségben a talaj rendkívül érzékeny a vízre és a fagyra. Azt írták: „a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén lévő 4413 j. út térségében térfogatváltozó altalaj jellemző, amely rendkívül víz- és fagyérzékeny kötött talajfajta: ha vizet kap tágul, víz hiányában zsugorodik. A változó ciklusok a pályaszerkezet deformációjához vezetnek.” Ennek megelőzése érdekében hidraulikus kötőanyaggal stabilizálták a talajt, és teljesen elbontották a meglévő pályaszerkezetet, hogy új alapot, valamint új kötő- és kopóréteget építsenek.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A börtönből üzent a rendőröknek az óbudai polgármester
Kiss László továbbra is aktívan irányítja a kerületet, pedig még börtönben ül. Most épp a rendőröknek üzent, hogy figyeljenek jobban a közterületi politikai akciókra.
F. O. - szmo.hu
2025. április 16.



Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Kiss László május 16-ig biztosan előzetes letartóztatásban marad. A Demokratikus Koalíció politikusát egy súlyos korrupciós ügy miatt vették őrizetbe, a bíróság február közepén döntött a letartóztatás három hónapos meghosszabbításáról.

A polgármester ennek ellenére továbbra is aktívan részt vesz a kerület ügyeiben. Korábban már több alkalommal is üzent a börtönből, legutóbb Valentin-napon, közvetlenül azután, hogy megszületett a bírósági döntés. Akkor a feleségét is nyilvános üzenetben köszöntötte. Helyettese szerint Kiss kézzel írt leveleken keresztül rendszeresen segíti az önkormányzat munkáját.

Most újabb üzenetet küldött, amelyben a rendőrséghez és a közterület-felügyelethez fordult. A Facebookon közzétett bejegyzésben ezt írta:

„Felhívom a kerületi rendőrség és közterület-felügyelet munkatársainak figyelmét, hogy a közterületi politikai tevékenységek biztosítására ügyeljenek kiemelt figyelemmel, mert a Fidesz által gerjesztett gyűlöletkampány sajnos sok embert megtévesztett.”

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Várkonyi Andrea cége pozitív-negatív hozzáállás alapján listázta az újságírókat
Mészáros Lőrinc feleségének cége a Magyar Kutatási Hálózatnak készített ilyen listát. De ezen kívül többféle kommunikációs feladatot is tartalmazott a szerződésük, ami alapján mindezért 5,1 millió forintot kaptak.


A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nettó 5,1 millió forintos szerződést kötött Várkonyi Andrea cégével, a Whitedog Media Kft.-vel. A megbízás két hónapra szólt, és többféle kommunikációs feladatot tartalmazott - írja az Átlátszó.

Az oknyomozó portál szerint

a szerződés része volt egy sajtólista is, amely „tudományos, oktatási, belföldi, gazdasági, oknyomozói érintettségű médiamunkások” nevét tartalmazta, illetve „pozitív és negatív hozzáállás szerint is kategorizálta”.

Az Átlátszó megkérdezte a HUN-REN-t, miért volt szükség ilyen listázásra.

„a pozitív és negatív attitűddel azt jelöljük, hogy melyik médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyik médiumok esetében van további teendő”

- fogalmazott a HUN-REN.

Ennek a listának az elkészítését egyébként 99 ezer forintért vállalta Várkonyi cége. De 909 ezer forintért sajtóközleményeket és háttéranyagokat is készítettek, 920 ezer forintért helyzetértékelést végeztek és öt mélyinterjút készítettek, míg projektmenedzsmentre 752 ezer forintot, kommunikációs stratégiára 532 ezer forintot, kríziskommunikációs készenlétre pedig 726 ezer forintot számoltak fel.

A HUN-REN az Átlátszónak azt is elmondta, hogy a megbízásra három cég tett ajánlatot, és Várkonyi cége adta a legkedvezőbbet. Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel jutott hozzá az információkhoz, mert a HUN-REN honlapján nem szerepeltek a szerződés részletei.

A Whitedog Media Kft.-ben Várkonyinak 75 százalékos tulajdonrésze van. A cég 2023-ban közel 9 milliárd forintos árbevételt ért el, és több mint egymilliárd forint adózott eredménye lett. A nyereség nagy részét osztalékként kivette a cégből. A Whitedog többek között a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MBH Bank bevezető reklámkampányán is dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk