Telex: Olyan az élet a kaszinóban, mintha nem is lenne járvány
A Telex rejtett kamerás felvételeket készített az egyik budapesti kaszinóban. Az emberek egymást tapossák az asztalok körül, a maszkok hanyagul lehúzva, miközben ugyanazokat a zsetonokat fogdossák.
Ezúttal a szabályok betartását akarta ellenőrizni az újságíró a kaszinóban, ahová azonban csak a kollégája jutott be. Ő viszont rejtett kamerás felvételt is készített.
A videón jól látszik, hogy
nagy a nyüzsgés a teremben, ahol kis helyen zsúfolódnak össze az emberek a játékasztalok körül, 2 méteres távolságokról szó sincs, a maszkok hanyagul az orr alatt vagy a lehúzva, sokakon pedig egyáltalán nincs is.
A pincérek kávét, üdítőt, alkoholt szolgálnak fel, de szigorúan ingyen, hiszen ez nem vendéglátóhely.
A rendőrség arról nem vezet statisztikát, hogy tavaly szeptember óta összesen hányszor ellenőrizték ezeket a helyeket: betartják-e a járványügyi védelmi intézkedéseket. A Telex most öt olyan budapesti kaszinóra kérdezett rá a hatóságnál, amelyeket két kormányközeli üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető cég vett meg.
A BRFK annyit közölt a lappal, hogy
„folyamatosan ellenőrzik a védelmi intézkedések betartását, és jogsértő cselekmény észlelése esetén megteszik a szükséges intézkedéseket”.
A maszkja a kabátjával együtt a kocsiban maradt, de „amúgy is csak vidékről jött fel gyorsan egyet pörgetni, aztán megy is”
– mondta a Sofitel – Las Vegas Casino bejáratánál egy 30 év körüli férfi a Telex újságírójának, aki a vendéggel ellentétben nem tudott bemenni a helyiségbe, miután kiderült, hogy valószínűleg egy korábbi cikke miatt öt évre kitiltották.
Tavaly márciusban arról írt, hogy a kormány bejelentette: a vendéglátóhelyek csak délután háromig tarthatnak nyitva, a szórakozóhelyeknek, a moziknak és a színházaknak pedig be kell zárniuk.
A kaszinókat viszont teljesen kihagyták a felsorolásból, azok a rendeletek ellenére ugyanúgy működhettek.
Az újságíró akkor felvételeket készített, melyeken jól látszott, hogy az emberek maszk nélkül, sokszor szorosan egymás mellett játszottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott Izland gyermekügyi minisztere, miután kiderült, hogy több mint 30 évvel ezelőtt egy 15 éves fiúnak szült gyereket - számolt be róla a BBC.
Ásthildur Lóa Thórsdóttir egy interjúban azt mondta:
„Eltelt 36 év, sok minden megváltozott azóta, és ma már biztosan másképp kezelnék egy ilyen helyzetet.”
A történetet elsőként az izlandi RÚV hírügynökség hozta nyilvánosságra. Beszámolójuk szerint Thórsdóttir 22 évesen egy vallási szervezetnél dolgozott, itt ismerkedett meg az akkor 15 éves fiúval. A kapcsolatuk titokban maradt, de egy évvel később az apa jelen volt gyermeke születésénél, és az első évben együtt nevelték a babát.
A helyzet akkor változott meg, amikor Thórsdóttir megismerte jelenlegi férjét. A RÚV szerint az apa dokumentumokat nyújtott be az izlandi igazságügyi minisztériumhoz, hogy kapcsolatba léphessen fiával. Thórsdóttir ezt elutasította, miközben 18 éven keresztül gyermektartást kapott tőle.
Izlandon a beleegyezési korhatár 15 év.
A törvény azonban tiltja a szexuális kapcsolatot 18 év alatti személlyel, ha az illető tanára, mentora, anyagilag függ tőle vagy nála dolgozik.
Az ilyen esetekben akár három év börtönbüntetés is kiszabható.
Bár Thórsdóttir távozott a miniszteri posztról, parlamenti képviselőként továbbra is folytatja munkáját.
„Most éppen 12 millió forintra és 10 ülésről eltiltásra ítélt Kövér elvtárs azért, mert kedden egy narancssárga füstgyertyával tiltakoztam a technofasiszta „Pride-törvény” szavazásakor” – írta a Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő újabb megmozdulást hirdetett kedd délutánra.
„Ezt a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki.
A bűnöm, hogy képviselőtársaimmal együtt füstgyertyával próbáltuk megzavarni azt a szavazást, amikor a fideszes mamelukok és a velük kollaboráló zsebnácik megszavazták a gyülekezési jogot korlátozó és a totális megfigyelőállamnak megágyazó törvényt”
– írta a képviselő. Úgy fogalmazott, hogy számított persze a brutális büntetésre, de mégsem tehetett mást.
„Fel kellett hívnom a figyelmet arra, hogy ez a törvény nem szintlépés, hanem hatalmas szintugrás a diktatúra felé vezető úton. Ha úgy tetszik, a hibrid rezsim és a diktatúra határára értünk.”
Hadházy
arra kérte a támogatóit, hogy kedden délután 17 órakor menjenek el az Erzsébet hídhoz,
„folytatva a tiltakozást a gyalázatos törvény ellen és talán elkezdve a valódi nyomásgyakorlást a valódi, tisztességes választások feltételeinek kikényszerítésére”.
A képviselő azt is kérte, hogy akiknek ez tényleg nem okoz gondot, „segítsenek lehetőségeikhez mérten Kövér kedvét elrontani”.
Azonban nemcsak Hadházyra szabott ki büntetést Kövér László a füstgyertyás akció miatt. A Momentum Mozgalom pénteken nem sokkal Hadházy bejelentése előtt azt írta, hogy a házelnök kitiltotta a képviselőiket a Parlamentből, és összesen 70 milliós büntetést szabott ki rájuk.
„Most éppen 12 millió forintra és 10 ülésről eltiltásra ítélt Kövér elvtárs azért, mert kedden egy narancssárga füstgyertyával tiltakoztam a technofasiszta „Pride-törvény” szavazásakor” – írta a Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő újabb megmozdulást hirdetett kedd délutánra.
„Ezt a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Örökre velünk marad az óraátállítás? – Döntött az Európai Bizottság
Hiába szavazta meg 2019-ben az Európai Parlament az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nem tudtak megegyezni a végleges időszámításról. Az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot.
Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben – írja a Portfólió. A bizottság honlapján megjelent közlemény szerint így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az óraátállítás intézménye már jóval az Európai Unió létrejötte előtt is létezett. Először az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljából, majd az 1970-es évek energiaválsága során több országban újra bevezették. Az Európai Unió az 1980-as években adott ki irányelvet a nyári időszámításról, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat. A most érvényben lévő irányelv 2001-ben született, amely szerint minden évben március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat.
Az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta az óraátállítás eltörlését, de a döntéshez a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsnak is egyet kellett volna értenie.
A tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához, ennek ellenére a tanács nem tudott megállapodni a javaslatról.
Mivel a kérdésben nem született megállapodás, a téma egyelőre lekerült a napirendről, így továbbra is megmarad az óraátállítás gyakorlata.
Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben – írja a Portfólió. A bizottság honlapján megjelent közlemény szerint így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az óraátállítás intézménye már jóval az Európai Unió létrejötte előtt is létezett. Először az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljából, majd az 1970-es évek energiaválsága során több országban újra bevezették. Az Európai Unió az 1980-as években adott ki irányelvet a nyári időszámításról, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat. A most érvényben lévő irányelv 2001-ben született, amely szerint minden évben március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsyék alapítványa kérlelte az Állami Számvevőszéket, hogy ne hozzák nyilvánosságra a jelentést
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány szerint a jelentés nyilvánosságra hozatala nemcsak az ország megítélését, de a forint stabilitását is veszélyeztetheti. Az ÁSZ szerint óriási összegek vesztek el.
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) próbálta megakadályozni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által március 19-én nyilvánosságra hozott jelentés publikálását, írta a Telex. Az alapítvány arra hivatkozott, hogy
a jelentésben szereplő megállapítások súlyosan befolyásolhatják Magyarország nemzetközi megítélését, kormányközi kapcsolatait, és sérthetik az ország nemzetbiztonsági érdekeit.
Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány közel 500 milliárd forintnyi vagyont kezelt, amelyből 407 milliárd közpénzből származott.
A számvevőszék szerint a gazdálkodást „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtották végre.
Az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. két külföldi ingatlancégbe fektette be az összegeket, amelyek azóta jelentősen vesztettek értékükből.
A PADME azzal érvelt, hogy az ÁSZ megállapításai közül sok már nem aktuális, vagyis módosítást igényel, mert azóta több változás is történt. Az alapítvány korábban döntött egy átfogó pénzügyi konszolidációról, amely szerintük hat hónapot vesz majd igénybe. Ezért azt kérték az ÁSZ-tól, hogy függesszék fel az eljárást ugyanennyi időre.
Az alapítvány több indokkal is próbálta megakadályozni a jelentés nyilvánosságra hozatalát.
Szerintük a dokumentum számos olyan titkot tartalmaz, amelyeket törvények védenek, és amelyek az érintett jogi személyekre és befektetőkre vonatkoznak. Azt is kiemelték, hogy az Optima tulajdonában álló lengyel Globe Trade Centre S.A. (GTC) és a svájci Ultima Capital S.A. tőzsdén jegyzett társaságok, így a jelentés nyilvánosságra hozatala hatással lehet a részvények árfolyamára.
A PADME szerint a jelentés publikálása „növelheti a forint elleni spekulációs támadások kockázatát a devizapiacon”. Az alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésben szereplő megállapítások olyan összefüggés látszatát kelthetik, amelyek a forint árfolyamának stabilitására és az ország pénzügyi védelmi képességére vonatkoznak.
A jelentés a PADME gazdálkodásával kapcsolatos további problémákra is rávilágít. Az ÁSZ megállapította, hogy az Optima egy rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyet nem tudtak racionális indokokkal alátámasztani. Emellett az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima gazdálkodásával kapcsolatban.
Az alapítvány állítja, hogy a befektetési döntések hátterében az állt, hogy az Európai Központi Bank 2015-ben felszólította az MNB-t, hogy ne használja az alapítvány forrásait állampapírok vásárlására.
Emiatt az alapítvány inkább jövedelemtermelő eszközökbe fektette vagyonát.
Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány vagyona jelentős részben eltűnt, az események idején 266 milliárd, jelen értékén közel 460 milliárd forintnyi alapítói vagyon veszett el. A számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett, a Legfőbb Ügyészség pedig megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében.
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) próbálta megakadályozni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által március 19-én nyilvánosságra hozott jelentés publikálását, írta a Telex. Az alapítvány arra hivatkozott, hogy
a jelentésben szereplő megállapítások súlyosan befolyásolhatják Magyarország nemzetközi megítélését, kormányközi kapcsolatait, és sérthetik az ország nemzetbiztonsági érdekeit.
Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány közel 500 milliárd forintnyi vagyont kezelt, amelyből 407 milliárd közpénzből származott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
