HÍREK
A Rovatból

Tegnap éjjel újabb különadót vetett ki a kormány, ráadásul már az idei évre is vonatkozik

A gyógyszergyártók kaptak egy újabb plusz terhet, a döntés vélhetően derült égből villámcsapásként érhette a szektort.


Váratlanul újabb különadót vezetett be a kormány, mindez a péntek este megjelent Magyar Közlönyből derült ki. Ezúttal a gyógyszergyártókat sarcolják meg, a Portfolio azt is kiszámolta mennyi plusz bevételhez juthat így a költségvetés.

A cikkükben azt írják, hogy a december 24. előtti utolsó munkanapon összesen 420 oldalnyi új jogszabály, vagy jogszabálymódosítás jelent meg a Magyar Közlöny két különböző számában. Ezek között van az is, amely a nyáron kihirdetett extraprofitadó-rendeletet egészíti ki egy újfajta különadóval.

A kormányrendelet lényege, hogy a gyógyszergyártó a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan az E paragrafusban foglaltak szerint különadó megállapítására, bevallására és befizetésére köteles.

A korábbiakhoz hasonlóan ez is sávos. Az adó mértéke az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel

  • 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • 150 milliárd forintot meghaladó része után pedig 8 százalék lesz.

    A jogszabály azt is kimondja, hogy a gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023-as adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és megfizeti. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet december 24-én lép hatályba.

    A Portfolio szerint a gyógyszerszektor számára ez a mostani kormánydöntés feltehetően derült égből villámcsapást jelent. Főleg azért, mert a gyógyszeripar az a szektor idehaza, amely a legtöbb fajta szektorspecifikus extra adóterhet viselte eddig is.

    A központi költségvetés szempontjából nézve azonban nem annyira meglepő az intézkedés. A Portfolio ugyanis korábban úgy számolt, hogy a 2023-as büdzsében még mindig lehet egy 1000-1200 milliárd forintos elcsúszás az eredeti 3,5 százalékos hiánycélhoz képest - amihez viszont ragaszkodik a kormány.

    A lap úgy számolt, hogy

    csak a legnagyobb hazai gyógyszergyártó, a Richter 108 milliárd forinttal fogja gazdagítani az államkasszát 2023-ban ezen az új különadón keresztül.

    A Sanofi-Aventistől, a Tevától és az Egis-től összesen még 86 milliárd forint, míg a kisebb gyártóktól újabb néhány százmillió forint folyhat be a költségvetésbe.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Orbán a szemünkbe hazudik Ukrajnáról, hogy megőrizze a lopott szajrét
    A Tisza Párt vezetője egy rövid videót tett közzé közösségi média oldalán, ahol a magyar miniszterelnök három évvel ezelőtti és a csütörtöki, Hont Andrásnak adott interjújában elhangzott véleményét tették egymás mellé.


    Magyar Péter pénteken délután Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben Orbán Viktor magyar kormányfő két álláspontját – egy három évvel ezelőtti kijelentését és a minap az ÖT YouTube-csatornán Hont Andrásnak adott interjúját – tették egymás mellé. Magyar posztjában azt írta:

    „Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele. Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott, és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.”

    A politikus kiemelte:

    „Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez. Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!”

    „Stop Orbán! Stop hazugsággyár!”

    – zárta posztját a Tisza Párt vezetője.

    Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele.

    Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.

    Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez.

    Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!

    Stop Orbán! Stop hazugsággyár!

    Oszd meg!

    Közzétette: Péter Magyar – 2025. április 18., péntek

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    „Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
    Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


    Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

    A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

    „már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

    jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

    Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

    A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

    „az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

    Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

    „Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

    Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

    Alakul a lincshangulat.

    Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

    Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

    A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

    a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

    Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
    A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


    Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

    A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

    Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

    Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

    Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

    Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
    Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


    Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

    Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

    Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

    A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

    Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: