Véletlenül vette észre, hogy hónapok óta nincs érvényes tb-je, pedig mindig időben befizeti

Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita tavaly óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Azt mondják, nem akarnak politikaformálók lenni, csupán informatív előadásaikkal segítenek, hogy az emberek tisztábban lássák a politikai és a gazdasági összefüggéseket.

Ahogy Petschnig Mária Zita mondja,

A mádi művelődési ház teljesen megtelt, ahogy a korábbi hasonló rendezvényeken is ez történt országszerte. Bár olykor nehéz megfelelő helyszínt találni az előadásokhoz, vannak települések, ahol bezárulnak az ajtók, ha kiderül, kik érkeznének.

A pénzügyi és politológiai elemzések sorozata a nyár közepéig folytatódik. A közgazdász–politológus házaspár tudatosan korlátozza saját szerepvállalását: a kampány közeledtével befejezik a fellépéseiket.

Ferenc pápa halála után a temetésig a gyászé a főszerep a Vatikánban. Utána azonban amilyen gyorsan csak lehetséges, meg kell választani az új pápát. A folyamat ezeréves hagyományon nyugszik, miközben a kérdések, melyek foglalkoztatják a közvéleményt, nagyon is jelenkoriak. Mert nemcsak az a lényeg, hogyan választják meg a pápát, de ami még ennél is fontosabb, ki lesz Szent Péter trónján a következő pápa és milyen irányt képvisel majd?

Erről beszélgettünk Máté-Tóth Andrással, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítójával, egyetemi tanárral.

– Hogyan választják meg a következő pápát?

– A pápaválasztás nagyon-nagyon ősi hagyománya a katolikus egyháznak, bizonyos értelemben azt is mondhatjuk, hogy a katolikus egyház csúcsvezetőjét demokratikus úton választják, kétharmados többséggel. Csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak az újabb rendelkezések óta. Abban viszont nagyon különbözik a demokratikus választásoktól, hogy a konklávén belül már nincsenek egyeztetések, viták, lobbitevékenységek,

A pápaválasztás akkor sikeres, hogyha valaki a leadott szavazatok kétharmadát megkapja. Akkor megkérdezik az illetőt, hogy vállalja-e ezt a szolgálatot, majd azt is megkérdezik, hogy milyen nevet választ magának. A szavazócédulákat minden szavazási kör után eltüzelik. Amíg nem sikeres a választás, hozzákevernek egy adalékanyagot, és ettől fekete lesz a füst. Amikor azonban sikeres, akkor csak önmagukban elégetik a cédulákat, aminek szürke a füstje. Ezt a köznyelv fehér füstnek nevezi, és ekkor mondják azt a katolikusok, hogy habemus papam, azaz van, újra van pápánk.

– Tehát magán a konklávén nincs lobbizás, de korábban igen? Hogyan kell ennek a politikai hátterét elképzelni?

– Létezik egy pre-konklávé, ami nem konklávé a szó szoros értelmében, tehát itt nincs szavazás, nincs csönd, hanem imádság van. Nem kötelező a részvétel, de a bíborosok, akik részt vesznek, arról tárgyalnak gyakran napokon át, hogy mi a világegyház jelenlegi helyzete és küldetése. És itt különféle hozzászólások hangzanak el. Onnan tudjuk, hogy ez a pre-konklávé jelentős intézmény, mert

Ennek a lényege az volt, hogy az egyház ne szorongó egyház legyen, mert a hit ellensúlyozza a szorongást, hanem kilépő egyház, amelyik hisz a megváltóban, akit követ és képvisel, és ennek révén áll bele a kulturális folyamatokba, és hirdeti az evangéliumot. Ez egy nagyon-nagyon lényeges álláspont volt, utólag látjuk, mert a bíborosok ennek a látásmódnak a képviselőjét választották Benedek utódjául.

– Jelenleg az egyházon belül milyen főbb irányzatok, szellemi áramlatok vannak? Mert nyilvánvalóan ezek határozzák majd meg az új pápa személyét.

– Ez nagyon-nagyon nagy feladat lenne, amire nem is vállalkozom, csupán a véleményemet tudom elmondani. Az a szolgálat, amit Ferenc pápa elvégzett, két szempontból mindenképpen egy új fókuszt helyezett az egyház önértelmezésének és működésének a középpontjába. Az egyik az az, hogy az egyház elsősorban ne saját magával legyen elfoglalva, hanem a rászorulókkal, a kivetettekkel, a menekültekkel, a betegekkel, a börtönben lévőkkel, a különböző egyházi bűncselekmények áldozataival. Tehát az egyház nem öncél. Sohasem volt öncél az egyház, de a modern világ folyamatai, például a szekularizáció miatt bizonyos értelemben támadottnak, fenyegetettnek érezte magát. Emiatt az egyház egy kicsit az önmegmaradására koncentrált, de legalábbis nehezen küzdött meg a kísértéssel, hogy ezt tegye. Ezzel szemben Ferenc pápa azt mondta, hogy ez nem jó út, hinni kell az evangéliumban. Az Istennek nem Isten a fontos, hanem az ember.

Ez egy nézőpont felerősítése. Egyáltalán nem új tanítás, az evangélium, a Biblia óta ezt hirdeti a kereszténység, de ezt a modern világban új módon, új stílussal, új elszántsággal és új hitelességgel kellett újra feléleszteni. A másik pedig az egyház működésére vonatkozik, aminek az úgynevezett szinodalitás az alapja. Ez szintén kezdettől fogva jellemezte az egyház működését, ami azt jelentette, hogy mindenki, aki meg van keresztelve, vagyis tagja a katolikus egyháznak, egyben felelős is a katolikus egyház helyzetéért, sorsáért, működéséért, hitelességéért, azon a szinten, azon a helyen, ahol ő van, a lehetőségeinek megfelelően. A pápa ezt a szinodális, ezt az együttműködő, bevonó kommunikációs kultúrát nagyon felerősítette, és nemcsak mint stílust erősítette fel, de egyben jogilag is létrehozta a szinodalitás kultúráját, és egy útvonalat, agendát dolgozott ki az elmúlt hónapokban a tavaly bezárult globális szinódus záródokumentumának a gondolatai mentén.

ennek mentén oszlanak meg a nézetek. Vannak, akik nagyon-nagyon támogatják ezt, vannak, akik meglehetősen, vannak, akik kevésbé, és van esetleg egy kisebbség, amely nem nagyon. Az a feltételezésem, hogy a pápa által megnyitott út többséget élvez a katolikus egyházban is, és a bíborosi testületben is, vagyis olyan valakit fognak választani, aki folytatja ezt az utat, nem olyat, aki valami más utat kínál, vagy javasol, vagy esetleg éppen egyenesen szembe menne ezzel az úttal.

– Buda Péter aTelexen arról beszélt, hogy Donald Trump megpróbálhatja befolyásolni a pápaválasztást. Ön mit gondol erről? Volt-e már hasonlóra példa a történelemben?

– Megértem Péter felvetését, aki valóban komoly szakértő egyházügyben, Vatikán-ügyben, és nyilván egyfajta titkosrendőrségi szempontrendszert is hitelesen tud érvényesíteni, de engedje meg, hogy egy kicsit humorosra vegyem a figurát. Azt el tudom képzelni, hogy Donald Trump, ez az eszelős őrült, aki éppen a világrendet teszi tönkre, gondolt arra, hogy

Szerintem érdemes lenne megtudni, hogy Trump hova árazza be a katolikus egyházat. Mikor ezt megtudjuk, majd még nagyobbat nevetünk. Keserűen, de még nagyobbat, mint amit az eddigi őrültségein nevettünk.

– A magyar bíborosnak, Erdő Péternek ön szerint van-e esélye? Beleillik-e abba a trendbe, amit ön mondott, ami azt a mainstreamet képviseli az egyházban, egyáltalán azt képviseli-e, amit Ferenc pápa képvisel?

– Formálisan Erdő Péter bíboros úr is természetesen esélyes, ugyanúgy, mint az összes többi jelenlévő bíboros. Úgy vélem, hogy Erdő Péter gondolkodása sokkal cizelláltabb annál, hogy könnyű legyen besorolni valamelyik kategóriába. Egy dolgot tapasztalhattunk, hogy

De hogy ezért szabad-e a bíboros urat felelőssé tenni, azt őszintén szólva nem tudom. Tehát nem tudok válaszolni, hogy a bíboros úr valóságosan mennyire esélyes, mert nem vagyok sem jós, és még kevésbé vagyok klerikális bukméker.

– Arra gondoltam, hogy a magyar egyház sokak szerint az európai mainstreammel szemben erősen összefonódik a politikával, és emiatt nem éppen abba az irányba áll, mint amit ön elmondott, mint fő irányt.

– Úgy gondolom, hogy nem szabad az ilyen politikai mantrákat fekete-fehér igazságként kezelni. Az, hogy a Magyar Katolikus Egyház milyen viszonyban van a mai kormánnyal, nagyon összetett kérdés. Azért, mert maga az egyház nagyon összetett valóság. Az egyházba ugyanúgy beletartozik az a vidéki kis plébánia, ahol például én is katolikus vagyok, mint ahogy beletartozik a számtalan katolikus iskola, amelyik egyházi fenntartású, vagy beletartoznak a teológusok művei, akik katolikus alapon írnak teológiát, beletartoznak a szerzetesrendek, számos nagyon odaadó, nagyon elkötelezett szerzetessel, és folytathatnám a sort késő éjszakába nyúlóan. Azt állítani, hogy az egész katolikus egyház a világegyházi tendenciákkal szembe menve a politikának a szócsövévé válik, vagy kiszolgáltatottjává, vagy kiszolgálójává válik, ez olyan mértékben felszínes, hogy egyben botrányos is.

– Emberi számítás szerint valamikor május eleje–közepe táján már okosabbak leszünk?

– Úgy vélem, hogy a temetés után egy bő hét múlva újra lesz pápája a katolikus egyháznak.

Gazdagrétről szerintem azoknak, akiknek nincsen személyes kötődése, nyilván a Szomszédok jut eszébe. A televíziós sorozat 1999-ig futott, bár sokan a késői szocialista korral azonosítják. Azóta maga Gazdagrét is megváltozott, a panelek mellett egymás után épültek fel a domboldalon modern társasházak, lakóparkok is.

Érintetlenül maradt azonban több hektárnyi erdős rész, ami az ott lakók kedvelt pihenőhelye lett. Fák, bokrok és madárcsicsergés jellemezte a helyet – eddig. Ugyanis két hektárnyi erdő, amely két helyrajzi számon szerepelt, több tulajdonosváltás után a Bayer Construct nevű céghez került, amely 270 lakásos lakóparkot épít a Szent Angyalok Plébánia előtti lejtőn fekvő területen.

A harc a lakók részéről az erdős rész megtartásáért tavaly májusban kezdődött, amikor váratlanul favágók jelentek meg. Azt mondják, akkor meg tudták állítani a munkát, mivel a vállalkozó szerintük nem is rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Idén azonban minden szükséges papírjuk megvan, így szombaton fel is vonultak a favágók, és néhány óra alatt az összes nagyobb fát kivágták.

A közeli cukrászda előtt Bodainé Klotz Adrienne vár minket, aki a terület megmentéséért létrejött Gazdagrétiek a Természetért Egyesület elnöke. Adrienne nemcsak természetvédő, de természetfotós is, a környék élővilágát szenvedélyesen dokumentálja. A maga által elkészített katalógus szerint 10 védett faj él a környéken. Egyelőre nem dokumentáltan van egy tizenegyedik, a pannongyík, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint.

A terület, ahol az építtető felvonult, nem áll természetvédelmi oltalom alatt, valószínűleg spontán módon erdősülhetett be, így a szükséges engedélyek és eljárások után jogszerűen beépíthető. Adrienne azonban máshonnan közelít.

A lakóparkszerű beépítésű, társasházas övezet lakói számára a kis erdőcske a természet utolsó, könnyen elérhető darabja. A legközelebbi hasonló erdős rész a Sas-hegy, Rup-hegy és Budaörs, de ezek már másfél kilométerre vannak.

Vannak idősebb lakók is, akiknek ez megjárhatatlan távolság. Magam is láttam, hogy délutánonként nagyon sok környékbeli indul el kutyájával sétálni, eddig természetes volt, hogy a fák felé veszik az utat.

Pontosan mi is történt? A szövevényes történet kimerítően dokumentált. Maga a terület szántóföld besorolású volt, 2003-ban vált beépíthetővé, és Molnár Gyula akkori MSZP-s polgármester idejében adták el, 2008-ban. Azóta nagyon sok kézen ment át, szinte átláthatatlanok a tulajdoni lapok. Most pedig a Bayer Construct tulajdona, vagyis magántulajdon.

Adrienne is elismeri, hogy a papírok szerint minden szabályos. Azonban szerinte az önkormányzat mégis léphetett volna. „Van egy állami rendelet, ami kimondja, hogy márciustól augusztusig, költési időszakban nem szabad fákat, bokrokat kivágni” - mondja.

Ennek ellentmond Újbuda Önkormányzatának közleménye. Szerintük éppen az a baj, hogy nincsen ilyen szabály. Ők ezt írják: „Újbuda Önkormányzata határozottan elítéli és ellenzi, hogy költési időszakban fákat vágjanak ki, annak ellenére, hogy ezt jelenleg jogszabályok nem tiltják. Ezen jogszabályok kötik meg az önkormányzatok kezét akkor is, amikor az ilyen tartalmú kérvényeket elbírálják.”

Az önkormányzat azt állítja, hogy a vállalkozó felé jelezték, hogy költési időszakban ne kezdjék meg a fák kivágását, azonban, mivel a hatályos jogszabályok szerint minden törvényi feltételnek megfelelt, kénytelenek voltak kiadni az engedélyt „300 engedélyköteles fa” kivágására.

Bodainé Klotz Adrienne szerint hozzáállására van más magyarázat is. Még tavaly együttműködési megállapodást kötöttek az építtető céggel, amely két projektben is érdekelt a kerületben. Ebben a városvezetés vállalta, hogy minden jogszabályi és infrastrukturális feltételt megteremt az építkezések számára, cserébe a cég 192 millió forintot utal az önkormányzat számlájára, amely összeget „elszámolási kötelezettség nélkül, szabadon jogosult felhasználni, azzal, hogy kizárólag az Önkormányzat által priorizált, a Kerület lakosságának érdekét szolgáló fejlesztési közcélok vagy közfeladatok finanszírozására köteles fordítani.”

A megállapodás szerint az első, százmilliós részlet után

A Bayer arról is posztolt, hogy a területen új, 1000 m²-es játszóteret, úk parkolóhelyeket, új sétányt építenek, valamint átalakítanak egy közlekedési csomópontot.

Az önkormányzat emellett kevésbé sűrű beépítésben egyezett meg a beruházóval.

Bodainé Klotz Adrienne szerint azonban ez nem elég. Úgy gondolja, ha az önkormányzat igazán meg akarta volna akadályozni a beruházást, változtatási tilalmat rendelhettek volna el, és felajánlhattak volna egy csereingatlant.

Szerinte így a beruházó a pénzénél maradt volna. „És mi sem károsulunk azáltal, hogy a klímaválság kellős közepén eltűnik két hektár erdő”, ami Adrienne szerint 4–6 fok hűtést biztosított eddig.

Ez az ügy sem kerülte el a pártpolitikai csatározásokat. A felállás itt sajátságos. A természetvédők mellé Király Nóra fideszes politikus állt, annak ellenére, hogy 2018-ban épp a fideszes képviselők emelték meg a terület beépíthetőségét. De a tavalyi választások alatt a Fidesz polgármesterjelöltje egyértelműen a beruházás ellen kampányolt, és Klotz Adriennéket azzal vádolták meg, hogy Király emberei. Erről keserűen fogalmaz.

Tavaly ugyanis, amikor májusban elkezdődött volna a fairtás, éppen kampányidőszak volt. A civil egyesület tiltakozott, ami kapóra jött a politikai pártoknak mindkét oldalon. Ekkor kapták meg a civilek a fideszes bélyeget, miközben nyilván nem ők tehettek arról, hogy pont a kampány finisében történt, ami történt.

Ahogy sétálunk, gyűlnek a kutyát sétáltató környékbeliek. Megszólítják Adrienne-t, szomorúak, tehetetlenek. Tavaly több mint ötezren írtak alá egy petíciót, de nem számított semmit. Pedig az MSZP-s képviselő Keller Zsolt is aláírta, ahogy a fideszes Király Nóra, de aláírták a Momentum képviselői is, illetve Bakai-Nagy Zita polgármesterhelyettes is.

Adrienne egy fára mutat: itt egy őszapó fészkel. De tudja a többi madár költési helyeit is. Most már hiába, kordonok választják őt is el a halálra ítélt erdőtől.

Péntek este helyiek kis csoportja találkozott a cukrászda előtt. Elsétáltak a kék párnás kerítésekig. Búcsúztak az erdőtől.

Másnap reggel, szombaton megkezdődött a fairtás. A helyiek több tojást is lefotóztak a földön, annak ellenére, hogy az építtető cég megbízott egy alapítványt a madarak védelmének biztosításával.

Hétfőn már nemcsak a fákat, hanem a bozótot is irtják majd, ahol Bodainé Klotz Adrienne szerinte jellemzően az énekesmadarak fészkelnek. A kis erdő sorsa tehát eldőlt.

Egy év alatt a felére zuhant az akkumulátorgyártás Magyarországon, a Samsung és az SK is tömeges leépítekbe kezdett. Ugyanakkor német sajtóhírek szerint a Mercedes több ezer munkahelyet hozhat Németországból Magyarországra, mert az itteni termelés felfuttatásával spórolna, elsősorban a bérköltségen. Az itteni bérek ugyanis 70%-kal alacsonyabbak az ottaniaknál. A nyugati autógyártók kényszerpályán vannak az amerikai vámok és az olcsók kínai autók megjelenése miatt.

Hogyan alakulhat az európai és a magyar autóipar jövője? Jó lépés volt-e a mostani visszaesés fényében a rengeteg akkumulátoripari beruházás támogatása Magyarországon? Erről beszélgettünk Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel.

– A Mercedes egy hír szerint több ezer munkahelyet áttelepíthet Magyarországra, mert itt jóval kisebbek a fizetések. A német lapok szerint a gyár vezetése titokban egyeztet a magyar politikai vezetéssel.

– Olyan nagyon nem volt ez titkos, erről régóta lehet hallani. Egyfelől van egy masszív áttelepülés Közép-Kelet-Európába, köztük Magyarországra is az autóipar részéről. Ennek csak egy faktora a bérköltség. Egy másik faktor a kiszámítható gazdaságpolitika és az alacsony energiaárak. A németországi gyártóbázisok csak részben a munkaerőköltség miatt veszítettek a versenyképességükből. Ott van még az adózás és az energiaköltségek magas szintje, illetve az iparral szembemenő politizálás, főleg a zöld pártok részéről. Egész Nyugat-Európa nehéz környezetet teremt az autóiparnak, már 5-8 éve lehet olvasni olyan tanulmányokat, hogy 1-2 évtizeden belül szinte láthatatlanra fog csökkenni a nyugat-európai autóipar aránya a világ autógyártásában.

– Amikor arról volt szó, hogy kiszámítható gazdaságpolitika, elsősorban az alacsonyan tartott adókról van szó?

– A kiszámítható gazdaságpolitikát itt a német multik szemszögéből nézve kell értelmezni.

– Az az ipari szegmens, amit áttelepítenének Magyarországra, a hozzáadott érték szempontjából jobb üzlet, mint az akkugyártás?

– Egyértelműen igen. Az akkumulátorgyártás teljesen érthetően vitatott történet, mert ott a hozzáadott érték valóban minimális. A know-how sem itt keletkezik értelemszerűen. A fejlesztésbe is kevéssé vagyunk bevonva, ha egyáltalán be vagyunk. Lehet ezen vitatkozni természetesen,

Az akkumulátorgyártást sohasem önmagában kell vizsgálni, hanem abból a szempontból, hogy akinek nincs akkumulátorgyártói bázisa, annak nincs is iparvonzó képessége a jövő autóiparában. 3-4 nagy hub lesz az Európai Unió területén belül. Mindegyik központ hasonló kapacitással fog rendelkezni, amit Magyarország le tudott kötni eddig.

– Tehát Magyarország lesz az egyik központ.

– Így van, és ezért ide fog gravitálni az autóiparnak az a része is, amely erősen rá van szorulva az akkumulátorok elérhetőségére. A mi gazdaságpolitikai nehézségünk és problémánk az az, hogy ennek az időzítése nagyon nehezen kiszámítható dolog, mert ha nem mi vonzzuk ide ezeket a gyárakat, akkor más csap le rájuk. Ami most történik, az a kapacitások egy részének újraosztása.

Ezek valószínűleg nem a következő 1-2 évben fognak megoldódni. A másik kérdésre visszatérve pedig, én nagyon határozottan és nagyon régóta próbálok küzdeni az ellen, hogy az autóipar úgy legyen Magyarországon beállítva, mintha ez valami alacsony hozzáadott értékű dolog lenne. Ez nem igaz. A magyar gyártásban rengeteg magyar mérnök, rengeteg magyar know-how, rengeteg itthoni fejlesztés van bevonva.

aztán ment a végtermék máshova. Nem erről van szó. Amikor a nulláról teljes értékű autógyártás zajlik, akkor annak minden része fontos hozzáadott értékkel jár, és be lehet vonni hazai beszállítókat is. Ez az, amit például a kínai autógyártás, meg az akkumulátorgyártás kapcsán nem lehet annyira látni.

– Azt tudom, hogy az Audi eleve így is építette fel a bázisát Győrben, és oda kutatás-fejlesztést is vitt, nagyon komoly mérnöki kapacitást. De ugyanez elmondható a Mercedesről, a Suzukiról vagy a BMW-ről is?

– A K+F alapvetően a németekhez köthető, és ott is legalább annyira fontos a nagy beszállítóknak az ilyen jellegű tevékenysége Magyarországon. Például a Bosch-t nyilván mindenki ismeri, de nemcsak a Bosch van itt, hanem nagyon sok más cég is.

– Az jó, ha idejön a Mercedes, de van-e szakképzett munkaerő?

– Ez folyamatosan kérdés, és erre nehéz az én tudásommal válaszolni, mert ez már nem autóipari kérdés. Ez gazdaságpolitikai kérdés. Ha ezek a cégek nem látnák biztosítva, hogy ez megoldható, akkor nem hoznának ide kapacitásokat. Minden végig van számolva, minden végig van gondolva.

– Nem félő, hogy a kibontakozó vámháború olyan bizonytalan gazdasági környezetet teremt, hogy a beharangozott, tervezett beruházások nem, vagy csak nagyon késedelmesen valósulnak meg?

– Persze, ez nehéz Magyarország szempontjából is, de alapvetően az egész európai autóipar szempontjából problémás. Szerintem elsősorban a közvetlenül az észak-amerikai piacra termelő, de nem az amerikai piacon jelenlévő gyárak szempontjából jelent ez gondot. Aztán lesz ennek egy továbbgyűrűző hatása természetesen, de nézzük meg, hogy a magyar egységek hova termelnek. A Suzuki teljes mértékben az európai piacra. Mi vagyunk itt az európai központja, nincs is más egysége Európában a Suzukinak. Az Audinak a motortermelése az egész világba irányul, így értelemszerűen érintett ebben a dologban. De például a modelljei azok kevésbé. Az a modellpaletta, amit itt gyártanak, nem elsősorban Észak-Amerika fókuszú, hanem többségében, súlypontjában Európa felé irányul. A BMW leendő gyára szintén kevéssé érintett ebben az amerikai sztoriban, mármint ha a végterméket nézzük. Ahogy a Mercedes kecskeméti gyára is olyan autókat termel, amelyek csak kis részben kitettek az amerikai piacnak.

De összességében továbbra is az a helyzet, hogy ez nem elsősorban és nem kizárólag a magyar egységeknek okoz gondot, hanem Európában mindenkinek.

– Térjünk át az elektromos autózásra, ott is nagyon érdekes dolgok történnek. A Totalcarban jelent meg egy cikk, hogy Magyarországon nagyon felpörgött az elektromos autók vásárlása, ami még áresést is hozott, elsősorban Tesla modelleket hoznak be, melyektől Európa nyugati felén szabadulnak meg, elsősorban politikai okokból. De ki nyomul be a Tesla helyére? A kínai BYD?

– Európában nem. Az európai eladásokban a kínai elektromos autók még mindig elég marginális részt képviselnek, tehát semmiképpen sem mondhatóak még erősnek.

– Ez akkor is így lesz, ha a szegedi gyár megépül?

– Vélhetően az lesz a felfutási görbéje a kínai autóiparnak, hogy egy viszonylag lassú, de alapos építkezésnek néznek elébe, a tőlük megszokott nagyon ambiciózus tempó helyett. Először 150 ezres kapacitással fog indulni a szegedi üzem, aztán lesz hozzáadva igények szerint a következő 150 ezres rész. A Tesla helyére viszont inkább a klasszikus európai gyártók zárkóznak föl.

– Volkswagen, Mercedes?

– BMW, Mercedes, Volkswagen, így van.

– Az Európai Uniónak mégis kihívás a kínai autók megjelenése. Ki is vetettek rájuk egy elég magas vámot.

– Most ezt a vámot, ennek a helyzetét vizsgálják politikai szinten. A jelenlegi elképzelés szerint inkább egy minimálárat határoznának meg a kínai autók számára, hogy az olcsó autódömping ne tudja letarolni a piacot. Szerintem ez nagyon nehéz dolog lesz, mert

Ez így nem fog működni, mert ez azzal jár, hogy az európai autóipar egyre nagyobb piaci veszteségeket kénytelen elkönyvelni. Az elemzések abba az irányba mennek, és én is ezzel értek egyet, hogy a globalizáció és az egységesedés irányából egy teljesen más irányba fordul a világgazdaság, a lokalizálódó piac irányába, ahol az észak-amerikai piacon is teljesen más elképzelések fognak érvényesülni. Az Európai Unió is egy saját utat fog választani, és a kínai autópiac is teljesen máshogy fog alakulni, és nem lesz átjárás a három nagy piac között. Sem modellek, sem standardok tekintetében.

– Vannak már olyan jók a kínai autók, mint a hagyományosan ismert nagy márkák?

– A kérdés, hogy mit tartunk jó autónak. Ha egy okostelefont négy keréken, akkor jobbak, mint az európaiak. De ha azt tartjuk jó autónak, aminek normális futóműve van, jó a vezethetősége, jól össze van rakva, finoman van hangolva a vezetéstámogatási rendszere, és a többi, akkor még mindig az európai autó az etalon.

– Maradva még egy kicsit az elektromos autóknál, a múlt évbeny a kifutó támogatások miatt az EU-ban erősen csökkent a kereslet az elektromos autók iránt, mivel azok még viszonylag drágák, emiatt viszont komoly válságba is került ez a szegmens.

– Menjünk vissza a legelejére a dolgoknak. Ha van egy kikényszerített villanyautó kvóta a Európai Unió részéről, meg egy technológiai tiltás,

Nem tudom szebben mondani, ezt pofázzuk itt néhányan évek óta, hogy ebből nagy baj lesz. Ezt éljük meg most. Nem lehet tartósan megerőszakolni normálisan működő folyamatokat, absztrakt "jóemberkedési" célokkal. A piac nem azt akarja, amit rákényszerítenek, nem abban a tempóban, és nem egészen ebben a formában.

– Az nem egy valid szemlélet, hogy létezhetnek a piac felett álló érdekek, mint például a környezetvédelem?

– De, abszolút. De akkor normálisan kell csinálni.

– És hogyan kellett volna normálisan csinálni?

– Az elérendő célt kellett volna meghatározni, és nem a technológiát, amivel el kell érni azt.

Ehelyett azt határoztuk meg, hogy mindenkinek legyen villanyautója, pont. A kettő az egyáltalán nem ugyanazt jelenti. A technológiasemlegesség elve van teljesen felrúgva, mérnöki kérdések helyett ideológiai kérdések léptek előtérbe. És innen van minden problémánk.

– Valamikor az ezredforduló környékén még az Európai Unió a hidrogénalapú autózásban látta a jövőt, azóta eltűnt ez a szál.

– Nem, nem tűnt el, csak mivel minden pénzünket az elektromos autózásra költöttük, de még ennek sem sikerült kiépíteni az infrastruktúráját, ezért erre meg már abszolút nem marad semmi forrás.

– Ezek szerint az európai autógyártás ezzel lábon lőtte magát?

– Az európai szabályozás. Ugyanis a szabályozás nem az európai autóipar kéréseit hallgatta meg, hanem a dízelbotrány után átlépte azt, és húzott egy vonalat, hogy akkor ezt és ezt kell csinálni. És ez az út így nem járható.