HÍREK
A Rovatból

Takarítóválság Horvátországban: a 10 ezer forintos órabér sem ritka, simán kereshetnek havi 1500 eurót is

A horvát tengerparton már most kapkodnak a tulajok a takarítók után. A fizetés csábító, mégis alig akad, aki elvállalja a szezonális munkát. A kisebb városokban és a szigeteken még ritkább a munkaerő.
Malinovszki András / Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. április 24.



Horvátország turisztikai szempontból kiemelt területein egyre nagyobb gondot okoz, hogy alig találnak takarítókat a nyárra. A turisták özöne előtt az apartmanok, villák és nyaralók tulajdonosai versenyt futnak az idővel, hogy megoldják a problémát. Aki most segítséget keres, az szembesül azzal, hogy a szolgáltatások drágábbak és nehezebben elérhetők, mint korábban – írja a CroatiaWeek horvát portál alapján a Blikk.

Splitben a legtöbb takarító már 15 eurós (6000 forintos) óradíjért dolgozik. A nagyobb vagy igényesebb ingatlanoknál ez az összeg könnyen felmehet 20 (8000 forintos) vagy akár 25 euróra (10 000 forintos óradíj).

A kisebb városokban és a szigeteken még nehezebb helyzetben vannak a tulajdonosok, mert ott még ritkább a munkaerő.

Sokan autóval, busszal vagy komppal utaznak a környező településekről, hogy a hétvégi csúcsidőszakban elvégezzék a munkát. A napi 100 eurós kereset nem számít ritkaságnak, mégis nehéz embert találni, főleg, mert nemcsak az apartmanokat, hanem a jachtokat, vitorlásokat és katamaránokat is rendbe kell tenni.

Egy friss felmérés szerint, amit az Alma Career munkaerő-toborzó cég végzett, a takarítók ma már akár havi 1500 eurót is kereshetnek. Ez 60%-kal több, mint a tavalyi 935 eurós átlag. A növekvő kereslet miatt egyre nehezebb munkaerőt találni, ami a szállásárak emelkedését is maga után vonhatja – ez pedig már érinti azokat is, akik szimplán turistaként érkeznének déli szomszédunkba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megdöbbentő számok: kiderült, mennyit keresnek a bíborosok és a püspökök a Vatikánban
A hétfőn elhunyt Ferenc pápa nem vette fel a fizetését. A bíborosok milliós juttatásokat kapnak, de a világi dolgozók sem panaszkodhatnak.


Ferenc pápa halálát követően sokakat kezdett foglalkoztatni a Vatikán pénzügyi helyzete. Sokan kíváncsiak arra, mekkora vagyont hagyott maga után az egyházfő, és arra is, hogy mi lesz ennek a sorsa.

A közelmúltban kiderült, hogy

Ferenc pápa soha nem vette fel a fizetését.

A mindennapi szükségleteit a Szentszék fedezte, emellett jelentős összeget képviseltek az adományok, köztük az úgynevezett péterfillérek.

A Vatikánban nemcsak az egyházfő, hanem a bíborosok és püspökök ellátását is a Szentszék biztosítja. A bíborosok az egyházi hierarchiában a pápa után következnek, fizetésük havi 4-5 ezer euró, ami átszámítva nagyjából 1,6–2 millió forintnak felel meg. Emellett különféle juttatásokban is részesülnek, például kedvezményes lakhatásban a Vatikán területén, belső üzletekben történő vásárlási lehetőségekben, valamint térítésmentes egészségügyi ellátásban.

A Vatikán világi alkalmazottai a beosztásuk és felelősségi szintjük szerint változó mértékű fizetést kapnak. Havi bérük 1300–3000 euró között mozog, ami 530 ezer és 1,2 millió forint közötti összeget jelent. A papok és püspökök keresete is hasonló: 1500–2500 eurót, azaz 612 ezer és 1 millió forintot keresnek havonta - írta az Infobae.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Magyar Péter állítja: Orbán Viktor veje, Tiborcz István állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben
Tiborcz cáfolta Magyart. Magyar Péter kiemelte: a Tisza Párt, amennyiben hatalomra kerül, minden érintett országgal, így az Egyesült Arab Emírségekkel, Argentínával, Csáddal és Thaifölddel is megköti majd a kiadatási egyezményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. április 24.



Orbán Viktor veje, Tiborcz István egy Gellért-hegyi ügyvédi irodán keresztül állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben – írta Facebook-oldalán Magyar Péter.

„Miniszterelnök elvtárs, miért akar a veje egy olyan ország állampolgára lenni, ahonnan nincs kiadatás Magyarországra? Más családtagjai is kérvényeztek második állampolgárságot? Esetleg ön is? Tiborcz István vagy Matolcsy Ádám ötlete volt a plusz állampolgárság? Ez az ügy is szóba került januárban az emírrel folytatott tárgyalásain, amikor Rákosrendezőt áron alul át akarta játszani arab befektetőknek?” – tette fel a kérdéseket posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter kiemelte: a Tisza Párt, amennyiben hatalomra kerül, minden érintett országgal, így az Egyesült Arab Emírségekkel, Argentínával, Csáddal és Thaifölddel is megköti majd a kiadatási egyezményeket.

„A kormányváltás után újra lesz független ügyészség és bíróság. Magyarul: indul az út a börtönbe program” – zárta bejegyzését az ellenzéki politikus.

„Magyar Péter ismételten hazudik, nem adtam be semmilyen állampolgársági kérelmet az Egyesült Arab Emírségekbe, ahogyan azt friss posztjában állította, se más országba” – válaszolta a BDPST Koncept nevű cégén keresztül a 444-nek Tiborcz István.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán meghátrált: az MTA 200 éves jubileumán több tudós kivonulással tiltakozna a megjelenése ellen
A kormány tagjai nem szólalnak fel az ünnepségen, a köztársasági elnök mond majd beszédet. Az akadémikusokat a miniszterelnök poloskázása háborította fel.


Sulyok Tamás köztársasági elnök tartja az ünnepi beszédet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200 éves jubileumi közgyűlésén. A rendezvény meghívója szerint a kormány részéről nem hangzik el beszéd.

A HVG birtokába került meghívó alapján Freund Tamás, az MTA elnöke nyitja meg az eseményt, majd Sulyok Tamás következik. A kétnapos programban nem szerepel kormánytag hivatalos fellépése, így Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszteré sem.

Az esemény hétfői napján megkoszorúzzák Széchenyi István szobrát, és felavatják a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulójára tervezett köztéri alkotást is. Délután Freund Tamás és Demeter Szilárd nyitja meg a Nemzeti Múzeumban az MTA 200 évéről szóló Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítást.

A kormány és az MTA kapcsolatát mostanában feszültség jellemzi. Akadémikusok egy csoportja szerint a miniszterelnök március 15-i beszéde „erkölcsileg elfogadhatatlan” volt, és „jogi felelősséget is felvetőnek” tartják. Azt is közölték, hogy ha Orbán Viktor megjelenik a május 5-i közgyűlésen, „akkor számolni kell azzal, hogy a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyja a termet”.

A HVG megkereste a kormányt és az MTA-t is azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor részt vesz-e az eseményen, de válasz egyelőre még nem érkezett.

Korábban Freund Tamás komoly verbális csatába keveredett az Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozó Schmidt Máriával is, miután a történész kijelentette, hogy az Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai jelenetek: elfogták volna Dodikot, de a szerb rendőrök közbeléptek Kelet-Szarajevóban
A nyomozók éjszaka csaptak le, hogy őrizetbe vegyék a boszniai szerb elnököt. Dodik szerint jogsértő volt az akció, és nem ismerik el a szövetségi hatóságokat.


Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.

Dodik az eset után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a SIPA megsértette a törvényt, mivel álláspontja szerint a boszniai Szerb Köztársaság területe nem tartozik a szövetségi hivatal hatáskörébe, és ezen a területen nem ismerik el a szövetségi fennhatóságot.

Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.

A boszniai szövetségi ügyészség márciusban adott ki elfogatóparancsot Milorad Dodik ellen, arra hivatkozva, hogy veszélyeztette az ország alkotmányos rendjét, és nem jelent meg a kihallgatásán. A parancs Radovan Viskovic miniszterelnökre és Nenad Stevandic házelnökre is vonatkozik.

A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot is kértek az Interpoltól, de a szervezet ezt elutasította.

Az elfogatóparancs ellenére Dodik az elmúlt hetekben többször is elhagyta az országot, és megfordult Szerbiában, Oroszországban, valamint Izraelben is.

Március közepén Dodik benyújtotta a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint egy törvényjavaslatot, amely a köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szól. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hat évre eltiltotta hivatali tevékenységtől, mert figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit.

Az ítéletet követően a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását célzó törvényt, amelyet azonban később az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett. A törvény aláírása miatt Milorad Dodikot az alkotmányos rend veszélyeztetésével gyanúsították meg.

(via 24.hu)

Az Orbán-kormány nagy támogatója Dodik szeparatista törekvéseinek, a Dodik által kitüntetett Orbán Viktor védelmébe vette a szerb politikust. Amikor Dodikot elítélték, a Terrorelhárító Központ 70 embere tartózkodott a boszniai Szerb Köztársaságban, a Vsquare oknyomozó portál azt írta, hogy ha Dodikot le akarták volna tartóztatni, az ő feladatuk lett volna kimenekíteni az országból a politikust, amire végül nem került sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET: