Színes lepellel elfedett, csontsovány elefántokkal parádéznak egy Srí Lanka-i fesztiválon
A tíz napos, buddhista fesztivál fontos vallási ünnep Srí Lankán. Az állatvédők szerint viszont a hatvan éhező elefánt nem utal vallási könyörületre. Titokban készítettek róluk sokkoló fotókat.
Metro. A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 14.
Link másolása
Lek Chailert, a helyi Elefántmentő Alapítvány vezetője így kommentálta a nyilvánosságra hozott fotókat: "Tikiri és közel hatvan társa órákon át, fél éjszakán át gyalogol.
Csonttá soványodott testüket színes leplek fedik, azért kell parádézniuk, hogy az ünneplő emberek vallási áhítatba essenek, és áldottnak érezzék magukat.
Senki sem látja a könnyeket Tikiri szemében, amit a füst, a tűzijáték és a villogó fény okoz. A lepel alatt nem látják az elefántok fáradt testét, remegő lábait. Hadd kérdezzem meg: hogy lehet egy buddhista ünnep ilyen közönyös ezeknek az élőlényeknek a szenvedése iránt? Hol van itt a könyörület, az emberség, a kímélet, ami a buddhista vallás alapja?"
A sajtó megkereste a fesztivál szervezőit is, akik csak annyit mondtak, hogy ők jól bánnak az elefántokkal, és Tikirit meg fogja nézni egy állatorvos.
This elephant is starving, neglected, abused - please help by signing. Ranil Wickremesinghe: Save Tikiiri from barbaric abuse - Sign the petition! https://t.co/CwHuSlTey3 via @UKChange
Hogy mi, emberek mennyire nem törekszünk harmóniára a környezetünkkel, azt sajnos számtalan hír, beszámoló és videó bizonyítja. Az állatokhoz való viszonyunk különösen ellentmondásos, és teljesen mindegy, hogy a világnak mely részébe megyünk. Elrettentő példákat mindenütt találunk.
Olcsóbb a tejföl, de drágább a csirkecomb és a zsír: itt vannak a boltok legfrissebb árai
Az árstop hatását már hétfőtől érezni lehetett az üzletekben, de nem mindenhol lett olcsóbb a bevásárlás. Az étolaj ára 23 százalékkal csökkent, a sertészsír viszont 17 százalékkal drágult.
A kormány március 17. és május 31. között harminc alapvető élelmiszer árrését 10 százalékban maximalizálta. Az intézkedéstől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja, hogy az érintett termékek ára átlagosan több mint 10 százalékkal csökken. A tárca szerint a vásárlók a boltokban már hétfőtől érzékelhetik az árcsökkentő hatást.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban az árrés korlátozása önmagában nem biztos, hogy jelentős árcsökkenést eredményez. Úgy vélik, akkor lehetne hatékony, ha az ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lenne, és a költségek megoszlanának közöttük.
Az online Árfigyelő adatai alapján a Blikk megnézte, hogy március 14. és 17. között hogyan alakultak az érintett termékek árai. Az adatok azt mutatják, hogy több élelmiszer valóban olcsóbb lett, de vannak olyan termékek is, amelyeknek az ára nem változott, sőt, néhány esetben még emelkedett is.
A legnagyobb árcsökkenés a tehéntúrónál, az étolajnál és a fokhagymánál figyelhető meg,
ezeknél 23 százalékos esés tapasztalható. A pulykamellfilé 7, a natúr joghurt 8, a 20 százalékos tejföl pedig 18 százalékkal lett olcsóbb.
Ugyanakkor a csirkecomb 5, a sertészsír pedig 17 százalékkal drágult.
Néhány alapvető élelmiszer ára változatlan maradt, például az 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej, a cukor, a burgonya és a sertéscomb esetében. Az ESL tej és a liszt ára minimálisan, 0,01–0,05 százalékkal csökkent.
Az árak üzletenként eltérőek, ezért érdemes figyelni, hol lehet a legkedvezőbb áron megvásárolni az érintett termékeket.
A kormány március 17. és május 31. között harminc alapvető élelmiszer árrését 10 százalékban maximalizálta. Az intézkedéstől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja, hogy az érintett termékek ára átlagosan több mint 10 százalékkal csökken. A tárca szerint a vásárlók a boltokban már hétfőtől érzékelhetik az árcsökkentő hatást.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban az árrés korlátozása önmagában nem biztos, hogy jelentős árcsökkenést eredményez. Úgy vélik, akkor lehetne hatékony, ha az ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lenne, és a költségek megoszlanának közöttük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy novemberben nyugdíjkorrekció lesz. A pontos mértékéről azonban még nincs végleges döntés, írta meg az atv.hu.
A Portfólió számításai szerint a nyugdíjasok körülbelül 60 ezer forintos korrekcióra számíthatnak,
mivel az idei költségvetésben 3,2 százalékos inflációval kalkuláltak, de az elemzők szerint az éves infláció 5-5,6 százalék között lehet.
Az ATV a minisztert arról kérdezte, reálisnak tartja-e ezt az összeget. Nagy Márton erre azt válaszolta, hogy ezt nem szeretné kommentálni, mert ezek az inflációs előrejelzések még azelőtt készültek, hogy bejelentették volna a 10 százalékos élelmiszer-árrésplafont.
A miniszter elmondta, hogy az elemzők felülvizsgálják az inflációs előrejelzéseiket, és a kormány várja a Magyar Nemzeti Bank március végi inflációs jelentését is, amely pontosabb képet adhat a gazdasági helyzetről.
„A nyugdíjkorrekcióra sor fog kerülni novemberben. Én egy 4-5 százalék közötti átlagos inflációt mondanék”
– jelentette ki Nagy Márton.
Hozzátette, hogy a kormány a számlavezetési kiadások tekintetében is lépéseket tervez.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy novemberben nyugdíjkorrekció lesz. A pontos mértékéről azonban még nincs végleges döntés, írta meg az atv.hu.
A Portfólió számításai szerint a nyugdíjasok körülbelül 60 ezer forintos korrekcióra számíthatnak,
mivel az idei költségvetésben 3,2 százalékos inflációval kalkuláltak, de az elemzők szerint az éves infláció 5-5,6 százalék között lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem véletlenül retteg a miniszterelnök a hatvanpusztai pánikszobában. A magyar nép többsége áll szemben vele és az országot kifosztó 3000 janicsárjával – kezdte hétfői Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „Orbán Viktor fő célja a lopáson kívül a nemzet totális megosztása.”
„A TISZA minden magyart képvisel és egyesíti a nemzetet. Mi kezet nyújtunk minden honfitársunk felé
és a Nemzet Hangja népszavazás keretében az emberek életét valóban befolyásoló kérdésekről kérdezünk meg mindenkit. A gyűlölet nem pálya. A szeretet és az igazság végül mindig győz” – áll a posztban, aminek az időzítése némileg érdekes, hiszen az elmúlt két napban már rengetegen felháborodtak a miniszterelnök „poloskázásán”.
Magyar Péter azt is írja: „Hiába magyarázkodik most gyáván Orbán Viktor. Március 15-én a magyar nemzet többségét hasonlította eltaposandó rovarhoz.”
Ahogy már beszámoltunk róla, Orbán Viktor hétfő délelőtt egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy miért használta a poloska kifejezést a március 15-i beszédében. Arra utal, hogy a kifejezést Magyar Péterre használta.
„Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így” - írta a bejegyzésben a miniszterelnök.
Orbán a hétfői bejegyzésben egyes számban használja a poloska kifejezést, a szombati beszédben azonban, többes számban, poloskákról beszélt. Emellett akkor utalt is rá, hogy kikre gondol: politikusokra, bírókra, újságírókra, civil szervezetekre és politikai aktivistákra.
Nem véletlenül retteg a miniszterelnök a hatvanpusztai pánikszobában. A magyar nép többsége áll szemben vele és az országot kifosztó 3000 janicsárjával – kezdte hétfői Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „Orbán Viktor fő célja a lopáson kívül a nemzet totális megosztása.”
„A TISZA minden magyart képvisel és egyesíti a nemzetet. Mi kezet nyújtunk minden honfitársunk felé
és a Nemzet Hangja népszavazás keretében az emberek életét valóban befolyásoló kérdésekről kérdezünk meg mindenkit. A gyűlölet nem pálya. A szeretet és az igazság végül mindig győz” – áll a posztban, aminek az időzítése némileg érdekes, hiszen az elmúlt két napban már rengetegen felháborodtak a miniszterelnök „poloskázásán”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt
Ahol az éves forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, ott az alapvető élelmiszereket csak 10 százalékos haszonkulccsal adhatják el. Sokan azonban csak kevéssel lépték túl ezt a határt, ők most nagy bajba kerülhetnek.
Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Ez azt jelenti, hogy
ha egy termék beszerzési ára 1000 forint, akkor a fogyasztói ár nem haladhatja meg az 1100 forintot.
Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.
A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.
A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.
A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.
Ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, mert termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.
„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.
Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!