Szijjártó Péter a kormányzati stratégia sikereként értékelte azt is, hogy az ENSZ néhány napja közzétett adatai szerint 2020-ban a külföldi beruházások világszinten 42 százalékkal csökkentek, Magyarországon viszont 140 százalékkal bővültek.
A miniszter a kilábalás folytatását az oltások felgyorsításától reméli. Sajnálatosnak nevezte, hogy az uniós vakcinabeszerzés kudarcba fulladt, mivel így
Európa továbbra sem lélegezhet föl, a magyar gazdaságnak pedig minden nap 10-15 milliárd forintos veszteséget okoz a lezárás. Más országok példája ugyanakkor arra int, hogy a meggondolatlan lazítás még mindig súlyos következményekkel jár - figyelmeztetett.
Az állami támogatást a Falco Zrt. ügyvezető igazgatója köszönte meg a rendezvényen. Novák Tibor kifejtette, hogy a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre. A kormány a korábbi beruházásokhoz is több milliárd forinttal járult hozzá - hangsúlyozta a cégvezető.
Szijjártó Péter szerint a magyar munkahelyeket a beruházásösztönzésre építő gazdaságstratégia mentette meg. A kormány ennek megfelelően 1,2 milliárd forinttal járul hozzá a Falco 8,2 milliárd forintos fejlesztéséhez, amely több mint 300 alkalmazott állását tartja fenn - tette hozzá.
A tárcavezető szerint a Falco Zrt.-nek is köszönhető, hogy az osztrák anyavállalat Magyarországot választotta. A Kronospar, amelyhez a Falco 2007-ben csatlakozott, 24 államban 40 gyárat működtet, így ez a befektetés is erős nemzetközi versenyben dőlt el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.
„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”
„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.
De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”
– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:
„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”
Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:
Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
„A Krím Oroszországnál marad!”
Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.
Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.
Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.
Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök üzent Donald Tusknak, aki azt állította, Magyarország ki akar lépni az EU-ból. A magyar kormányfő szerint szó sincs ilyesmiről, csak változást akar Brüsszelben.
Orbán Viktor közösségi oldalán reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar kormányfő nyíltan beszél Magyarország Európai Unióból történő kilépéséről, írja az Index.
A magyar miniszterelnök rövid, de határozott üzenetet küldött:
„Kedves Donald, ne reménykedj! Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.”
Orbán Viktor szerint nem a kilépés a cél, hanem az unió átalakítása, mégpedig a Patrióták pártcsaláddal közösen. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak vissza kellene térnie ahhoz az állapothoz, amely 2004-ben, Magyarország és Lengyelország csatlakozásakor jellemezte a közösséget.
A miniszterelnök úgy látja, akkor még „a brüsszeli bürokraták” az embereket szolgálták, és nem avatkoztak bele a tagállamok belpolitikai ügyeibe. Állítása szerint ez ma már nem így van.
Donald Tusk a hétvégén arról írt, hogy „megérte” megnyerni a választást, mert így Kaczynski álma – egy Budapest-szerű Varsó – nem válhatott valóra. Hozzátette, hogy ez a tétje a következő választásnak is.
Dear Donald, Don’t raise your hopes too high. Hungary will not leave the EU. We will transform it with the @PatriotsEU, to restore it to what it once was when Poland and Hungary joined.
Back then, Brussels bureaucrats served the people instead of themselves. Back then,… https://t.co/AmbCyl6Q9d
Orbán Viktor közösségi oldalán reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar kormányfő nyíltan beszél Magyarország Európai Unióból történő kilépéséről, írja az Index.
A magyar miniszterelnök rövid, de határozott üzenetet küldött:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.
A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!