Szijjártó Péter Ukrajna mihamarabbi felvételét követelte az Európai Unióba – legalábbis három évvel ezelőtt

A Szabad Európa információi szerint a kormány hamarosan dönthet egy körülbelül tízmilliárd eurós hitel felvételéről. Több forrás is megerősítette, hogy az elvi döntés már megszületett, jelenleg pedig azt vizsgálják, honnan érkezhetne ekkora összegű kölcsön.

Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint a különböző pénzintézetek és országok eltérő feltételeket szabnak, ha hitelről van szó. Mint fogalmazott: „Kína konkrét beruházásokra ad pénzt, nagyon kötött feltételekkel, lásd a Budapest–Belgrád vasutat. Az EIB-nek szintén kemény feltételei vannak, míg a japánok üzletileg lennének keményebbek. Ellenben Katar – például politikai alkuk keretében – szívesen nyújt kedvezményes hitelt, és a felhasználást illetően sem finnyás. Most nyilván komoly reményeket táplál a kormány, hogy valami hasonlót összehozhat a Trump-kabinettel is.”

A cél az lehet, hogy az elmúlt években visszaesett állami beruházásokat újra fellendítsék.

A tervezett hitelfelvétel ugyanakkor növelné az államadósság devizaarányát. Ennek érdekében először módosítani kellene a jelenleg érvényben lévő, 30 százalékos felső korlátot. A lap szerint az sem világos, hogyan fogadnák egy ilyen lépést a nemzetközi hitelminősítők.

A Szabad Európa arra is felhívja a figyelmet, hogy

A költségvetés egyik legnagyobb kiadása jelenleg az adósság (re)finanszírozása, amely éves szinten a GDP körülbelül 4 százalékát teszi ki.

Emellett kérdés, hogy a kormány hogyan tudna rövid idő alatt értelmesen elkölteni egy ekkora összeget, amely a GDP mintegy 5 százalékának felel meg.

(via hvg.hu)

Kínos diplomáciai malőr történt a magyar és az izraeli miniszterelnök csütörtöki közös sajtótájékoztatóján. A két kormányfő nem a protokollnak megfelelő helyen állt: Orbán Viktor az izraeli zászló előtt beszélt, míg Benjamin Netanjahu a magyar nemzeti színek előtt kapott helyet, szúrta ki az Index.

A protokoll szerint az állami vezetők általában saját országuk zászlajai előtt állnak a hivatalos eseményeken, és ez kiemelten igaz a nemzetközi sajtótájékoztatókra. Ez a diplomáciai etikett alapvető elemének számít.

A nagy sikerű Hunyadi sorozat első epizódja 20 órakor ment le a TV2-n, tizenkettes karikával. Több néző nem hagyta szó nélkül a látottakat, bejelentést tettek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH).

Az NMHH a TV2 Playen elérhető epizódokat is ellenőrzi.

A Hunyadi leszbikus jeleneteivel Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és Dúró Dóra, a párt parlamenti képviselője is foglalkozott korábban. Toroczkai azt mondta, érdekesnek tartja, hogy a 16 milliárd forintos közvetlen állami támogatásból készült sorozat leszbikus jelenetei nem zavarják a Fideszt.

Az NMHH közleménye szerint nemcsak a TV2 kapcsán vizsgálódnak. Az ATV-t is elővették, mert négy alkalommal megsértette a reklámhangerősségre vonatkozó szabályokat. Ezen kívül a Rádió-1-es Balázsék január 28-i adása miatt is eljárás indult, mivel a műsorvezetők egy szexuális rekordkísérletről beszélgettek a reggeli órákban.

(via Telex)

Egy új amerikai törvényjavaslat értelmében 500 százalékos vámot vetnének ki azokra az országokra, amelyek továbbra is orosz kőolajat, földgázt vagy uránt vásárolnak. A kezdeményezés célja, hogy nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyinra a tűzszüneti tárgyalások megkezdése érdekében Ukrajnával, vagy azért, ha megszegne egy esetleges megállapodást, írta a Reuters.

Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor a kezdeményezés egyik támogatója, aki egy interjúban azt mondta: „Békét remélünk, de annak tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben.” Véleménye szerint Putyin „azt remélve húzza az időt, hogy a harctéren nyerhet”.

A javaslat nemcsak az energiahordozók kereskedelmét érinti. A tervezet megtiltaná az amerikai pénzintézetek számára, hogy olyan szervezetekbe fektessenek, amelyek kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal.

Emellett az amerikai állampolgárok sem vásárolhatnának orosz államadósságot.

A javaslat kiterjesztené az eddigi szankciókat, és várhatóan feszültséget okozna azokkal az országokkal, amelyek jelentős mértékben vásárolnak orosz energiát. Ilyen például India és Kína, de

Bár Oroszországot számos korábbi szankció sújtja, a cseppfolyósított földgáz exportja eddig zavartalanul folytatódott. A mostani törvénytervezet lehetőséget biztosítana az amerikai elnök számára, hogy ideiglenes mentességet adjon a vám alól, ha az „az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja”.

(via Telex)