HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter: Nem fogjuk megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozatot

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, és be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést.
MTI - szmo.hu
2024. május 15.



Be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében.

Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan bonyolult jelene is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására, az európai integráció felgyorsítása - mondta.

"Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről-időre a Nyugat-Balkánon, s az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez" - vélekedett.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.

"Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította" - mondta.

"És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet" - közölte, hozzátéve: erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.

"Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be" - mondta.

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést, s be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe.

"Vissza kell adni Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és nem szabad akadályozni a gyors európai uniós csatlakozási folyamatot" - jelentette ki.

"Magyarország az elnökségi féléve során mindent megtesz ennek érdekében, ezért egyértelmű célunk, hogy az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti első kormányközi konferencia összehívására még magyar uniós elnökség alatt kerüljön sor" - fűzte hozzá.

"Továbbra is elkötelezettek vagyunk a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között" - mondta a miniszter.

VIDEÓ: Szijjártó Péter beszéde


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump új feltételhez kötné, hogy Amerika segítséget nyújtson egy megtámadott NATO-tagállamnak
Az Egyesült Államok elnöke azt mérlegeli, hogy csak a megfelelő védelmi kiadásokat teljesítő országok számíthatnának amerikai katonai támogatásra egy támadás esetén.


Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

csak azoknak az országoknak nyújtana támogatást egy ellenséges támadás esetén, amelyek teljesítik a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási küszöböt.

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
EU-csúcs: Orbán Viktor egyedül vétózott, 26 tagállam állt Ukrajna támogatása mellé
Magyarország egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt katonai segítséget, de az EU védelmi tervét minden tagállam elfogadta.


Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: nem gyakorlatozni mentek a TEK-esek Boszniába, hanem Dodikot menekítették volna ki
Az oknyomozó portál szerint a magyar különleges egységek Horvátországon keresztül vitték volna ki a boszniai szerb vezetőt. Az akciót végül nem hajtották végre, mert Dodik fellebbezett az ítélete ellen.


Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.

Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.

A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint

a magyar különleges egységek feladata az lett volna, hogy szükség esetén Horvátországon keresztül kimenekítsék Dodikot az országból.

Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,

emellett Horvátország és az Egyesült Államok is értesült a tervről.

Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.

A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.

A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Sára és családja maga fizette a magángépes Maldív-szigeteki luxusutat, állítja a 4iG
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett.


Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.

A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.

Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.

A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.

„Minden család saját maga fedezte az utazás költségeit”

– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.

Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.

Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: