Meghazudtolta az Európai Bizottság Szijjártó Pétert, aki „Brüsszel alkalmatlanságát” pedzegette Trump vámjai miatt

Meghibásodott a biztosítóberendezés Bicske és Herceghalom között, a helyreállításig a győri fővonalon 30-50 perces késések várhatók – tudatta szombat délben a honlapján a MÁV.

A vasúttársaság közölte, az S10-es vonatok Bicske és Herceghalom között nem közlekednek, az utasokat az érintett szakaszon pótlóbusszal szállítják. Hozzátették, a busz Bicske alsó megállóhely helyett a Kanizsai utcát érintve közlekedik.

Péntek délután több utas nem tudott felszállni a Kelenföldről Győrbe induló vonatra. A szerelvény kisebb kapacitással közlekedett, így többen a peronon rekedtek. A Telex egyik olvasója azt jelezte a lapnak, hogy ő sem fért fel a vonatra, viszont a MÁV elnézést kért az utasoktól a kellemetlenségek miatt.

A vasúttársaság kérdésükre azt közölte:

A MÁV hozzátette, hogy az Országos Haváriaközpont gyors beavatkozása ellenére egyes járatok csak kisebb kapacitással tudtak közlekedni.

A társaság péntek délutáni tájékoztatása szerint a győri fővonalon 20-40, esetenként 40-60 perces késések alakultak ki. Több járat kimaradt, illetve volt, amelyik rövidebb útvonalon közlekedett. A forgalom este 18 órára helyreállt.

A győri fővonalon május 9-ig vágányzári menetrend van érvényben, mert Herceghalom és Bicske között pályafelújítás zajlik, emiatt csak egy vágányon haladhatnak a vonatok. Ennek következtében sok, Tatabányára tartó utas is a győri vonatokat veszi igénybe, így ezeken a járatokon megnövekedett a forgalom.

A pénteki esetről Vitézy Dávid fővárosi képviselő is posztolt. Bejegyzésében Lázár János, közlekedésért felelős miniszter felelősségét emelte ki.

A Momentum Mozgalom újabb demonstrációt szervez: április 14-én a Kossuth téren blokád alá vonnák a Parlamentet – írja a Blikk. A tüntetés célja, hogy tiltakozzanak a gyülekezési jogot érintő újabb törvénymódosítás ellen.

Az elmúlt hetekben több alkalommal is utcára vonultak Budapesten a kormány döntései miatt. Március 25-én kezdődött a tiltakozási hullám, amikor a Pride betiltásáról és a gyülekezési jog korlátozásáról szóló törvény elfogadása ellen emelték fel a hangjukat a demonstrálók. Aznap az Erzsébet, a Szabadság és a Petőfi hidat is elfoglalták, megbénítva ezzel a fővárosi forgalmat.

Április 1-jén újabb hídfoglalással folytatódott a tiltakozássorozat. A megmozduláson ellenzéki politikusok és civilek is részt vettek. Hadházy Ákos már itt jelezte, hogy egy héttel később 24 órás demonstrációt terveznek.

A folyamatos tiltakozások hatására Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a hídfoglalások miatt ismét változtatnak a gyülekezési törvényen.

A Momentum közösségi oldalán jelentette be az április 14-i eseményt:

A szervezők határozottan fogalmaztak: „Uszító és egyszerre gyáva hatalom ez, mindent elvennének tőlünk, de egyszer meg kell vetnünk a lábunkat és AZT KELL MONDANUNK, HOGY ELÉG VOLT!”

– zárul a Momentum közleménye.

Nyilvánosságra került egy mobiltelefonnal készült felvétel, amelyen az látszik, hogy a palesztin mentőautókből és tűzoltóautóból álló konvoj megkülönböztető jelzéseket használva haladt, amikor az izraeli hadsereg tüzet nyitott rájuk Gáza déli részén március 23-án.

A felvétel így ellentmondani látszik az izraeli magyarázatnak, hogy miért nyitottak tüzet a konvojra - írja a BBC.

A videót a Palesztin Vörös Félhold (PRCS) tette közzé. A PRCS szerint a videó egy olyan mentős telefonjáról származik, aki az incidens során életét vesztette.

A New York Times szerint

Ahogy közelednek a helyszínhez, egy férfi ezt mondja: „Istenem, remélem, jól vannak… Ott vannak, szanaszét fekszenek. Gyorsan, gyorsan, ez balesetnek tűnik.”

Az út két oldalán két mentőautó áll, néhány méterrel hátrébb pedig egy tűzoltóautó. Minden jármű jól felismerhető jelzésekkel van ellátva, és be vannak kapcsolva a fényjelzések. Három mentős – közülük kettő fényvisszaverő mellényben – odamegy a lesodródott autóhoz.

A videót készítő férfi kiszáll, és miközben az autó felé fut, lövések hallatszanak. Közben elmondja a sahádát – azt az iszlám imát, amit sokan halál előtt mondanak el. Ezután elsötétül a kép, de a The Times szerint a lövöldözés még öt percig folytatódik.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) először azt állították, hogy a járművek nem használták sem a fényszóróikat, sem a vészjelzőiket.

A most közzétett felvételre reagálva az IDF a BBC-nek azt mondta: „Minden állítást, beleértve a nyilvánosságra került felvételeket is, alaposan és mélyrehatóan kivizsgálunk, hogy megértsük az események sorrendjét és a helyzet kezelését.”

Korábban egy túlélő mentős is azt mondta a BBC-nek, hogy a mentőautók egyértelműen meg voltak jelölve, és működtek bennük a belső és külső világítások is.

Az ENSZ-ben tegnap felszólaló PRCS-elnök, Dr. Júnisz al-Khatib a videóra utalva így fogalmazott: „Hallottam az egyik meggyilkolt csapattag hangját. Az utolsó szavai, mielőtt lelőtték: »Bocsáss meg, anya, csak segíteni akartam az embereknek. Életeket akartam menteni.« Szívszorító.”

Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vonják felelősségre az elkövetőket, és követelte az eset „független és alapos kivizsgálását”, amit „szörnyű bűncselekménynek” nevezett.

ENSZ-tisztviselők hétfőn közölték, hogy 15 mentőmunkás – a Vörös Félhold, az ENSZ és a Hamászhoz köthető palesztin polgári védelem dolgozói – holttestét találták meg Gáza déli részén egy homokos területen, valamint több összeroncsolódott mentőautót is.

Dr. Júnisz al-Khatib, a Palesztin Vörös Félhold vezetője azt mondta az ENSZ sajtótájékoztatóján, hogy a mentősöket „nagyon közelről lőtték le”, és Izrael „nyolc napig nem közölte velük, hol vannak a holttestek”.

Izrael azt állította, hogy a támadás során több Hamász- és Iszlám Dzsihád-tag is életét vesztette, de sem bizonyítékot nem mutatott be, sem azt nem részletezte, milyen veszélyt jelentettek a katonákra.

A március 23-i támadás óta egy mentős hollétéről még mindig nem tudni semmit.

Miután Donald Trump szerdán az egész világot sokkolta a vámintézkedéseivel, jobbkeze, Elon Musk szombaton arról beszélt, hogy nincs szükség vámokra Európa és az USA között – írja tudósításában a Bloomberg, szúrta ki a Portfólió.

– fogalmazott egy olaszországi Liga-rendezvényen Musk.

Hozzátette, reméli, hogy ez a közeljövőben meg fog valósulni.

Mint azt mi is megírtuk: Donald Trump amerikai elnök szerdán aláírta azt a rendeletet, amivel 20 százalékos vámot vet ki minden Európai Unióból érkező árura. De a világ minden országa 10 és 50 százalék közötti vámokra számíthat.

Az EU azt közölte, hogy előnyben részesítené a tárgyalásos megoldást, de szükség esetén ellenlépéseket tesz. Ezek között szerepelhet új vámok bevezetése, szolgáltatások megadóztatása, valamint amerikai technológiai cégek célba vétele is.