Szijjártó: akár már decembertől vásárolhat Magyarország az orosz vakcinából
Az oltóanyag engedélyezése hatalmas mérföldkőhöz érkezik a jövő héten – jelentette be a miniszter, aki azt is közölte, hogy szándékuk szerint más helyről is vennének vakcinát.
Korábban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára elmondta:
a kormány amellett, hogy benne van az uniós projektben, keletre is "figyel", hogy mielőbb Magyarországon legyen a koronavírus elleni hatásos vakcina.
Szólt arról, hogy Kínában három gyártóval van kapcsolatban Magyarország, de - miként azt előző nap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is bejelentette - még idén Oroszországból is várunk vakcinamintát. Elmondta azt is, hogy mielőtt megjön a minta, titoktartási kötelezettséget kell aláírni, de igyekeznek gyorsítani a folyamatot.
Az egyik brüsszeli szóvivő a napokban azt nyilatkozta, hogy a tagállamok nem használhatnak keletről érkező vakcinát. Az államtitkár viszont felhívta a figyelmet: a brüsszeli szabályok kimondják, egészségügyi veszélyhelyzet esetén a tagállam jogkörébe tartozik ez a döntés.
Pénteken ugyanezt fogalmazta meg egy másik brüsszeli szóvivő is - tette hozzá.
Mint arról mi is beszámoltunk, több országgal is tárgyal Magyarország a koronavírus elleni vakcina bevizsgálásáról, majd engedélyeztetéséről. Csütörtökön két vakcina érkezéséről is beszámolt a kormány. Az egyik vakcinaminta egy kínai gyártótól érkezhet Magyarországra bevizsgálásra - ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára jelentette be. Oroszország pedig decemberben kis mennyiségben elkezdi a koronavírus elleni oltóanyaguk szállítását Magyarországra, hogy be tudják vizsgálni az oltóanyagot.
Szombaton Szijjártó Péter újabb hírekről számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vérbe fulladt a romantika Budapesten: féltékeny volt, halálra szúrta párját egy holland nő
A holland pár Valentin-nap után érkezett Budapestre, de a szerelmes utazás tragédiába torkollott. A nő azt hitte, párja megcsalta, ami miatt végzetes vitába keveredtek.
Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.
A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.
A vádirat szerint a 45 éves nő azt látta, hogy partnere egy másik nővel üzenetet vált a telefonján. Úgy gondolta, hogy a férfi korábban viszonyt folytatott ezzel a személlyel, és bár korábban megígérte, hogy nem tartja vele a kapcsolatot, most mégis ezt tette.
A vita heves veszekedéssé fajult, és a felek kölcsönösen ütni kezdték egymást. Wendy végül egy bicskával vállon és háton szúrta Stefánt.
A férfi elvesztette az eszméletét, a nő pedig segítségért kiabált. A szomszédos lakók értesítették a mentőket, de Stefan életét már nem lehetett megmenteni.
Wendy ügyvédje, dr. Enzsöl Péter a Blikknek azt mondta: „Máig nem tudja feldolgozni, hogy mi történt, rémálmai vannak. A vallomása szerint a párjával összevesztek, aki megütötte őt és sokkhatás alá került. Nem akarta bántani, kérte, hogy hagyja abba, de ennél többet nem tudott elmondani, mert az állítása szerint, törlődtek az emlékei.
Nagyon sajnálja a történteket, két gyermeke is van, akik már borzasztóan hiányoznak neki. Csak videóhíváson keresztül láthatja őket.”
Az áldozatnak is két gyermeke van. Lányai jelenleg nem ismerik a részleteket, és már képernyőn keresztül sem láthatják az édesapjukat. Wendy Utrechtből származik, korábban egy kávézóban dolgozott, és nem volt büntetett előéletű.
„Vitatjuk, hogy ölési szándék vezette, jogos védelmi helyzetre hivatkozunk, ami azt jelenti, önvédelemből cselekedett az ügyfelem. Ha ez bebizonyosodik, akár fel is menthetik. Az erőfölényben lévő férfi ütötte meg először. Egyébként nagyon megviselték a történtek, pszichológushoz szeretne fordulni. Azt mondja, hiányzik neki a szerelme, semmiképp nem akarta elvenni az életét”
– mondta az ügyvéd.
Amennyiben Wendy az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését, a jogszabályok alapján 8 év börtönnél súlyosabb büntetést nem kaphat. Az emberölés bűntettét a törvény alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.
A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem érdemes közvélemény-kutatási adatok alapján számonkérni Orbán Viktor miniszterelnököt a Hont Andrásnak adott csütörtöki interjúja miatt. A szakember úgy fogalmazott:
„komolytalan azok részleteit számonkérni a miniszterelnökön vagy a Nézőponttal szembeni kritikaként kezelni”.
Orbán az interjúban arról beszélt, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás pártszinten és miniszterelnök-jelölti szinten is vezetett a Fidesz előtt. Ezzel szemben a kormány számára dolgozó Nézőpont Intézet és a Századvég mérései akkor a Fidesz-KDNP előnyét mutatták: a Nézőpont 14, a Századvég 6 százalékpontos különbséget mért az ellenzéki összefogással szemben.
Mráz szerint az interjú szövegkörnyezete alapján „a miniszterelnök a 2022-es Fidesz-győzelem nagy teljesítményét érzékeltetendő” fogalmazott így. Úgy véli, érthető, ha Orbán Viktor utólag is büszke a Fidesz-lista 18,3 százalékpontos előnyére. Hozzátette: a miniszterelnök arra akarta felhívni a figyelmet, hogy
„akkor, a baloldali közvélemény-kutatások által sugallt kép ellenére is, milyen nagy győzelmet aratott pártja”.
A Nézőpont vezetője a Telex kérdésére arról is beszélt, hogy szerinte Orbán szavai „akkor nyerik el teljes értelmüket, ha hozzájuk teszünk egy konkrét kutatóintézetet, például azt, hogy a »Medián szerint«”. Mint írta, a Medián 2021 októberében az összefogás 3 százalékos előnyét mérte Márki-Zay Péter indulása esetén, míg 2022 március végén már a Fidesz 10 százalékos előnyét jelezte, amelynek közel duplája lett a választási eredmény.
Mráz Ágoston Sámuel zárásként úgy fogalmazott:
„a választási eredmény tükrében különösen büszkék vagyunk arra, hogy a baloldali kritikacunami ellenére is kitartottunk akkor is az általunk készített, megbízható kutatási adataink mellett”.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem érdemes közvélemény-kutatási adatok alapján számonkérni Orbán Viktor miniszterelnököt a Hont Andrásnak adott csütörtöki interjúja miatt. A szakember úgy fogalmazott:
„komolytalan azok részleteit számonkérni a miniszterelnökön vagy a Nézőponttal szembeni kritikaként kezelni”.
Orbán az interjúban arról beszélt, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás pártszinten és miniszterelnök-jelölti szinten is vezetett a Fidesz előtt. Ezzel szemben a kormány számára dolgozó Nézőpont Intézet és a Századvég mérései akkor a Fidesz-KDNP előnyét mutatták: a Nézőpont 14, a Századvég 6 százalékpontos különbséget mért az ellenzéki összefogással szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Törvénysértően vehették le Rogán Antalt a szankciós listáról a demokrata szenátorok szerint
Áll a bál az Egyesült Államokban Rogán Antal miatt. Több demokrata szenátor is élesen bírálja a Trump-adminisztrációt, amiért levették a magyar minisztert a szankciós listáról.
Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcshívta fel a figyelmet.
‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL
Jeanne Shaheen, a Szenátus Külügyi Bizottságának, valamint Elizabeth Warren, a Bankügyi Bizottság vezető demokrata tagja szerint
a döntés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes politikájának hitelességét. Úgy látják, hogy a lépés sérti a Magnyickij-törvényt, amely világosan meghatározza a szankciók megszüntetésének feltételeit.
A törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell a Kongresszus illetékes bizottságait. A szenátorok szerint Marco Rubio külügyminiszter indoklása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a jogszabály rögzít.
A Magnyickij-törvény alapján a szankciók megszüntetéséhez teljesülnie kell legalább egy feltételnek:
vagy az érintett személyt felelősségre vonták a korábbi tevékenysége miatt;
vagy hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy nem vett részt az adott cselekményben;
vagy az illető bizonyította, hogy megváltoztatta a magatartását, viselte a következményeket, és a jövőre nézve is elköteleződött a szabályok betartása mellett;
a szankciókat akkor is fel lehet oldani, ha az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.
A hivatalos indoklás szerint a Rogán Antal elleni szankciók megszüntetésének oka az volt, hogy megváltoztak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei – írta Panyi Szabolcs. A szenátorok ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: amíg nem történik meg a Kongresszus hivatalos tájékoztatása, a döntés törvénytelennek számít.
Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcshívta fel a figyelmet.
‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL
A POLITICO magyar idő szerint tegnap...
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.
Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
