Szenzációs Csontváry festménnyel nyílik meg az ingyenes Róma-Budapest kiállítás
A modern magyar művészet kialakulásában és sokszínűségében elképesztően fontos szerepet játszott a századfordulós Róma. Ezt a képzőművészeti kapcsolatot mutatja be hiánypótló sokoldalúsággal a Virág Judit Galéria ingyenes kiállítása.
A tárlat egyik meglepetése, hogy Csontváry Kosztka Tivadar felbecsülhetetlen értékű, a nagyközönség által régóta nem látott, Holdtölte Taorminában című festményét is kiállították. Mutatjuk mi vár rád!

A Róma-Budapest tárlatot azóta várom, mióta 2016-ban, majd 8 éve megnéztük a háromrészes kiállítás-sorozat első, Berlin-Budapest, majd pár évvel később a Párizs-Budapest részét.
Most végre a 20. századi magyar művészek Róma ihlette életvidám, színes, olaszos hangulatú, látványos alkotásait is megcsodálhattuk. A tárlaton felsorakozik közel 100 kép, szobor és műtárgy Gulácsy Lajostól, Vaszary Jánostól és a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjaitól.

Amikor a kiállítás terébe léptünk, meglepetésünkre Csontváry Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című ikonikus festményével találtuk szembe magunkat.

A szicíliai tájkép felbukkanása igazi művészeti szenzáció, hiszen a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség.
Csontváry több alkalommal is járt Szicíliában, az egyik ilyen utazása során festette ezt a képet, valamint párját, a Mandulavirágzás Taorminában című művét. Érdekességük, hogy a művész szinte ugyanarról a pontról festette a két művet, azonban más irányba fordulva és más napszakban.
Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. Évszázadokon át Európa valamennyi fontosabb művészeti központjában az akadémiai képzés kiegészítő eleme volt az itáliai, mindenekelőtt a római tanulmányút. Festők, írók, gondolkodók százai töltöttek el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, majd később a barokk emlékek tanulmányozásával.
A képzőművészeti emlékek kimeríthetetlen tárháza mellett Róma a korszak legfontosabb vallási centruma is. Így az utazások elsődleges célpontja a 18-19. század fordulóján az örök város volt. A két világháború közt számos magyar művész, szobrász, építész kapott állami ösztöndíjat a Római Magyar Akadémián.

Ferenczy István és id. Markó Károly csak előfutárai voltak annak a jelentős magyar kirajzásnak, mely során művészeink hosszabb-rövidebb időt töltöttek el az antik, reneszánsz, majd később a barokk és középkori emlékek tanulmányozásával.
Scheiber Hugó 1932-ben kapott lehetőséget Marinettitől arra, hogy Rómában a futuristákkal közösen mutassa be munkáit. A római Palazzo Adrianában megrendezett Első nemzeti futurista művészeti kiállítás megnyitóján a Római Magyar Akadémia vezetősége is megjelent.

Márffy Ödön már pályája elején is járt Olaszországban. Itália iránti rajongása később is megmaradt, de csak a Csinszkával kötött házasságát követően, illetve az anyagi biztonságot is szavatoló festői sikerek után váltak lehetségessé a rendszeres észak-olasz kirándulások.

Egry József mecénásai segítségével indult Olaszországba 1929-ben. Szicília délszaki klímája és a sziget fűszeres illatú gyümölcs- és olajfaültetvényei lenyűgözték:

Vaszary János a profán téma vibráló erejét vette észre Olaszországban. A modern élet érdekelte, annak összes attribútumával, az automobillal, a mulatók világával, a ledér hölgyekkel, az utcák nyüzsgő zajával és nem utolsósorban az egyre népszerűbb fürdő-kultúra színtereivel.

A kiállításon megismerheted a Római Magyar Akadémia tevékenységét, és bepillantást nyerhetsz a modern magyar egyházművészetbe is.

A kiállítás premierjén Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál új tanulmánykötetét is bemutatták, ami összefoglalja az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait. A tipográfia - stílusosan - olasz betűtervező munkája.

A Róma-Budapest kiállítást március 28-ig nézheted meg a Virág Judit Galériában (Budapest, Falk Miksa utca 30.). A kiállítás nyitvatartási időben ingyenesen megtekinthető, a tárlatvezetésekről a galéria honlapján és közösségi média felületein tájékozódhatsz.
