Szegedi kutatók: a gombák simán túlélték a dinoszauruszok és más fajok kihalását
A szegedi kutatók
egy jura kori, 200–145 millió évvel ezelőtti fajképződési robbanást tártak fel,
amelyet számos környezeti, illetve morfológiai változással hoztak összefüggésbe. A vizsgálatba bevont 5284 gombafaj jelenkori morfológiai jellegeit és a fajok evolúciós történetét vizsgálva például azt találták, hogy a jura elején kizárólag egy rendkívül egyszerű, aljzaton elterülő, kéregszerű – úgynevezett reszupinátus – termőtest volt jellemző, míg a korszak közepén már bonyolultabb morfológiát mutató termőtesttípusok is előfordultak.
Ide tartozott a legismertebb, ún. agaricoid termőtest, amit egyszerűen csak "kalaposgombaként" ismerünk.
Az adatokat tovább elemezve azt találták, hogy az agaricoid termőtestű gombák magasabb fajképződési rátával rendelkeztek, mint más, egyszerűbb morfológiát mutató gombák, tehát a kalap és a tönk kialakulása elősegíthette új fajok kialakulását és elterjedését.
A kutatók meglepő eredményekre jutottak a termőtestképző gombák kihalási rátájának vizsgálata közben is.
Nem találták például jelét annak a 65 millió évvel ezelőtt történt tömeges kihalási eseménynek, melynek során számos növényi és állati csoport, köztük a dinoszauruszok jelentős része kihalt.
Volt viszont bizonyíték egy jóval korábbi, jura kori tömeges kihalási eseményre.
Összességében a tanulmány rámutat arra, hogy a jura nem csak a dinoszauruszok számára volt egy kitüntetett földtörténeti kor, de a termőtestképző gombák számára is több jelentős evolúciós esemény végbement, ami a ma megfigyelhető morfológiai és ökológiai sokféleségük kialakulásához vezetett.
A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni.