HÍREK
A Rovatból

Szabó Szabolcs: „Csak remélni tudom, hogy nem indulnak neki százezrek külföldnek”

„Ha most az a kevés ember is, aki még van, elmenne, akkor nem lesz bázis, akire építsünk. Szellemi háttér nélkül eljuthatunk oda, hogy kis partizánokként működünk foltokban, és abból nagyon nehéz bármit is összeszervezni” - mondta a képviselő.


Szabó Szabolcs a csepeli-soroksári választókerületben 2014 és 2018 után harmadszor is legyőzte a parlamenti választáson Németh Szilárdot. Most a Momentum-frakcióba ül be. A politikussal a 444.hu készített interjút.

A képviselő beszélt arról, hogy "ez a harmadik választás, hogy nyertünk, örülni kéne, de nem tudunk, mert országosan megint kétharmad van". Ennek egyik okát abban látja, hogy az ellenzék nem tett meg mindent a sikerért. Az utolsó hónapok kivételével nem jutott el sokfelé, nem volt jelen a közösségi életbe. Hiába plakátoltak, vagy mentek el most több helyre, nem szerezték meg az ismertséget.

"Ne azzal kelljen kezdeni a kampányt, hogy XY vagyok, két gyerekem van, mit dolgozom, az emberek pedig csak nézik, hogy ki a jó isten ez, aki rajta van a szórólapon. Ha megvannak a megfelelő alapok, a kellő ismertség, akkor a kampányban már azzal lehet előjönni, hogy én mit csinálnék, és mi a probléma azzal, amit a fideszes képviselő csinál" - mondta.

Arról, hogy miért nem volt az sikeres a vidéki nagyvárosokban, ami Budapesten működött, úgy vélekedett, hogy elképzelhető, hogy ez egy népi-urbánus ellentét, szervezeti probléma. Azonban az is gond lehetett szerinte, hogy nem valósult meg 2019 után a független önkormányzati hírrendszer. Jelenleg nagyarányú Fidesz-propaganda áll szemben a szűkös független hírcsatornákkal, miközben nincs ellenzéki sajtó.

Szabó úgy gondolja, hogy ha valaki pártmédiát akar, akkor azt fel kell építeni. "Nem mintha bárki kérdezte volna tőlem eddig, de határozottan azt gondolom, hogy

rendszerszinten át kell gondolni, hogy az ellenzéki médiával mi legyen, mert anélkül ez nem fog működni"

- mondta az interjúban. Ezt pedig az ellenzéki pártoknak kellene fizetni.

Az ellenzéknek már most kéne készülnie a 2026-os választásra. Ehhez pedig jobban be kéne épülniük a közösségekbe.

A választási rendszert ugyan a Fidesz átalakította, magára szabta, de nagyobb baj, hogy a média és a nyilvánosság nagyon eltolódott.

"Mindenkinek mondom, hogy ne várja egyik független sajtótól vagy újságírótól, hogy pártpropagandát toljon, mert nem az a dolga. Ha valaki pártmédiát szeretne, akkor azt föl kell építeni" - mondta.

"Amíg ott nem tudunk egyensúlyt teremteni, addig voltaképpen majdhogynem mindegy, hogy milyen a választási rendszer" - vélekedett a politikus.

Arra, hogy fel kell-e venni a parlamenti mandátumukat, úgy válaszolt, hogy szerinte igen, de

"határozottan azt gondolom, hogy minimálisra kellene venni a parlamenti jelenlétet, funkciókat nem nagyon kéne felvenni, mert tök mindegy, hogy a házelnök helyettese kicsoda, és milyen munkát végez. És a teljesen értelmetlen bizottságokban sem kellene feltétlen ott üldögélni. De ez csak akkor tudna jól működni, ha egységes fellépés lenne".

Csak olyan akciónak lenne értelme, amiben nem csak beszélnek, hanem tesznek is valamit - mondta.

A képviselő úgy látja, hogy a parlamenti munkából három-négy ciklusnál többet nem is lehet ép ésszel kibírni. Ő látja azt a mentális problémát, amit a négy-öt-hat cikluson át politizálók mutatnak.

"Először mindig nagyon a lelkemre vettem mindent, de aztán kialakítottam egyfajta gyakorlatot arra, hogyan tudom eltávolítani magamtól az ilyen napi szintű, esetenként személyeskedésig fajuló brusztokat, hogy azokat ne vigyem haza, mert akkor abból infarktus lesz, és 45 évesen az ember kórházba kerül. Ezt tudom használni" - árulta el.

A Fidesz kommunikációjáról azt mondta, hogy hatalomtechnikai szempontból sikeres volt. Ugyanakkor tart tőle, hogy a Finkelstein-féle gyűlöletkampány később komoly problémákat okozhat. Leginkább akkor, amikor egyre inkább irányíthatatlanná válik majd Orbán Viktor szavazótábora. Ugyanis a Fidesz egy idő után már nem fogja tudni kontrollálni azt.

Példaként említette az orosz-ukrán háború esetét. A kommunikáció miatt sokan már azt sem tudták, kire kell haragudni.

"Nyilván Finkelsteintől megtanulták, hogy a legegyszerűbben felkelthető érzelem a gyűlölet, ezért gyűlöletet keltenek. És ezt előbb-utóbb a Fidesz nem fogja tudni kontrollálni. Attól félek, hogy mindez nagyon könnyen átcsaphat egy nagyon masszív EU-ellenes retorikába, és könnyen belecsúszhatunk abba, ami a britekkel történt".

Ott is mindenért Brüsszelt tették felelőssé, és végül nagyon megdöbbentek, mikor a többség a brexitre szavazott.

Másik komoly gondnak azt látja a képviselő, hogy a Fidesz-győzelem után sokan mennek majd külföldre.

"Csak remélni tudom, hogy ez a választások utáni, rövid ideig tartó elkeseredettség, és nem lesz ebből exodus, hogy százezrek indulnak neki a külföldnek. Ezt jó lenne elkerülni" - tette hozzá.

Szabó szerint már az eddig távozott sokszázezer ember is nagyon hiányzik.

"És ha most az a kevés ember is, aki még van, elmenne, akkor nem lesz bázis, akire építsünk. Szellemi háttér nélkül a végén eljuthatunk oda, hogy ilyen kis partizánokként működünk foltokban, és akkor abból aztán nagyon nehéz bármit is összeszervezni"

- mondta az interjúban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: