Szabó Bálint kedden majdnem meghalt a Dunában, szerdán már a Fővárosi Közgyűlés ülésén akciózott
Kedden újraélesztették, szerdán pedig már ismét balhézott Szabó Bálint. A korábbi szegedi politikus majdnem megfulladt, másnap viszont már a Fővárosi Közgyűlés dísztermében próbálta megzavarni az ülést.
Ahogy már beszámoltunk róla, a volt szegedi képviselő, Szabó Bálint a kedd esti demonstráción bemászott egy rendőrségi autó alá, ahol trombitált, ezt követően pedig bement a Dunába is. Innen a rendőröknek kellett kisegíteniük, ugyanis kis híján megfulladt. Miután kihúzták a vízből, nem mutatott életjeleket, így azonnal megkezdték az újraélesztését.
A politikus hamar regenerálódhatott, ugyanis szerdán délelőtt már megjelent a Fővárosi Közgyűlésen.
Igaz, a helyszínre felkötött karral érkezett meg. Szabó többször is bekiabálással zavarta meg a munkát. A Blikk helyszíni beszámolója szerint előbb közölte, hogy az „éjjel megmentette egy Martin nevű közrendőr”, majd Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitánnyal ordibált. Azt mondta neki, hogy szerinte hat rendőr – állítása szerint – jogtalanul bezárta őt egy hotelszobába a miniszterelnök beszéde alatt.
A nap egyébként tüntetéssel indult: a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon épülő mobilgát árvíz esetén elzárná a Dunához közeli ingatlanokat a külvilágtól, így az ott lakók maguk se tudnák megvédeni az otthonukat a betörő árral szemben. Az óbudai hullámtérben kétezer ember érintett az ügyben, akik korábban petíciót indítottak, szerdán pedig előbb az utcán, majd a Fővárosi Közgyűlés dísztermében tiltakoztak a gát jelenlegi tervek szerinti megépítése ellen.
Ahogy már beszámoltunk róla, a volt szegedi képviselő, Szabó Bálint a kedd esti demonstráción bemászott egy rendőrségi autó alá, ahol trombitált, ezt követően pedig bement a Dunába is. Innen a rendőröknek kellett kisegíteniük, ugyanis kis híján megfulladt. Miután kihúzták a vízből, nem mutatott életjeleket, így azonnal megkezdték az újraélesztését.
A politikus hamar regenerálódhatott, ugyanis szerdán délelőtt már megjelent a Fővárosi Közgyűlésen.
Igaz, a helyszínre felkötött karral érkezett meg. Szabó többször is bekiabálással zavarta meg a munkát. A Blikk helyszíni beszámolója szerint előbb közölte, hogy az „éjjel megmentette egy Martin nevű közrendőr”, majd Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitánnyal ordibált. Azt mondta neki, hogy szerinte hat rendőr – állítása szerint – jogtalanul bezárta őt egy hotelszobába a miniszterelnök beszéde alatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kisatírozták Mészáros Lőrinc bankjának nevét az ÁSZ-jelentésből, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak botrányáról készült
Az Állami Számvevőszék súlyos problémákat talált az MNB alapítványainál, de a végső jelentésből eltűnt az MBH Bank neve. A jelentés szerint a vagyonkezelő cég közel 70 milliárd forintos hitelt vett fel.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Az MBH Banktól az Optima 170 millió euró, azaz közel 70 milliárd forint hitelt vett fel. A végleges jelentésből azonban az MBH Bank neve már hiányzik.
Bár a 170 millió eurós összeg továbbra is szerepel, azt már csak „rövid lej. banki hitelként” vagy „banki hitelként” említik. Az MBH Bankot „a hitelt folyósító bank” megnevezéssel illették az ÁSZ dokumentumában. Az Optima által benyújtott észrevételekben pedig egyszerűen kisatírozták a bankra vonatkozó utalásokat.
A Telex megkereste az MBH Bankot is, amely azt válaszolta, hogy „konkrét ügyfelekre vonatkozóan” nem adhatnak információt a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályozása miatt. Az ÁSZ válaszában azt írta, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza „az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 32. §-a szerint az ÁSZ ellenőrzése során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket”.
Az ÁSZ azt is közölte, hogy csak a végleges jelentésben foglalt megállapításokért vállal felelősséget. Hozzátették, hogy „az ÁSZ jelentéstervezetei nem nyilvános dokumentumok, azok megszerzése és bármilyen formában való nyilvánosságra hozatala jogszabályi előírásokba ütközik”.
A jelentés szerint az Optima egy átláthatatlan, bonyolult céghálót épített fel, amelyet magántőkealapok rendszere mögé rejtettek.
Az ÁSZ megállapította, hogy a kurátorok nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásának felügyeletére, és ezzel kockáztatták a rájuk bízott vagyont.
Az Optima két külföldi ingatlancégbe is több százmilliárd forintot fektetett be, amelyhez banki hitelt vett fel. Ezek a cégek azóta sokat veszítettek értékükből, így az alapítvány a vásárlás során jelentős vagyont bukott el.
Ahogy már megírtuk, az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A jelentés szerint a PADMA 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elveszítettek hibás vagy szándékosan hibás befektetési döntések miatt.
A dokumentumban az is szerepel, hogy az Optima olyan bonyolult céghálót és magántőkealapok rendszerét építette fel, amely lehetővé tette, hogy a közvagyon eltűnjön.
A veszteséges tőzsdei ügyletek miatt több százmilliárd forintot veszítettek el, miközben az érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai és üzleti köre jelentős magánvagyonokra tehettek szert.
A jelentés azt állítja, hogy az Optima működésében nem találtak racionális indokokat a felépített céghálóra, amelyet az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával hoztak létre.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a műegyetemi csoport alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt.
Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés akkori egyetlen kelet-európai jelentéstevője lett. 1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották.
Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt. 1994-ben a Fidesz elnöki posztjáért is elindult Orbán Viktor ellen, sikertelenül.
1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett.
A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától és építészmérnökként dolgozott.
2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását. A Nemzet Főterének és az Országház látogatóközpontjának átadása után a Wellisch-palota és a Balassi Bálint utcai Tisza Lajos irodaház rekonstrukcióját, majd a Szabad György Irodaház megépítését irányította. Nevéhez fűződik a Vértanúk tere helyreállításának irányítása, valamint építészeti ötletgazdája volt a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének. A sajtóiroda a közleményben azt írta, hogy szenvedélyesen szerette az Országház épületét, társszerzője volt a "A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll" című könyvnek. Szívügye volt az Országház tervezett belsőépítészeti újjászületése valamint a Kossuth téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületeinek folyamatban lévő megújulása.
Munkáját mindig a felelősségtudat és a minőség eszménye vezérelte - írták.
Ez év március 15. alkalmából az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Érdemrend polgári tagozat kitüntetésben részesítette.
Az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatalának munkaközössége főt hajt a 60. életévében elhunyt egykori munkatársa emléke előtt. Wachsler Tamást az Országgyűlés Hivatala saját halottjának tekinti - áll a közleményben.
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mészáros Lőrincék beismerték: valóban zebrákat tartanak Alcsútdobozon, de van rá engedélyük
A Mészáros Csoport szerint ezek „olyan mentett állatok”, amik „korábban nagyon rossz, zárt tartási körülmények között voltak, rossz egészségi állapotban”.
Mészáros Lőrinc cégbirodalma is reagált a „zebra-ügyre”.
A Gulyáságyú Média még tavaly decemberben írt arról, hogy zebrákat tartanak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. alcsútdobozi telephelyén élnek. Akkor Nagy István agrárminiszter nem válaszolt egyértelműen a témában a parlamentben.
A történet viszont nemrég új lendületet kapott, amikor Magyar Péter múlt hétvégén a zebrákra hivatkozva beszélt Orbán Viktor urizálásáról. Erre a miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy örökbe fogad egy zebrát.
A 444.hu most megkereste a Mészáros Csoportot az üggyel kapcsolatban. A vállalat közleményében „teljesen értelmetlennek” és „a valóságtól egészen elrugaszkodottnak” nevezte a „zebra-ügyet”.
Azt írták, hogy
„az említett zebrák és más, a cikkekben leírt állatok tartása minden esetben a hatályos jogszabályok betartásával és engedélyekkel történik”.
Hozzátették, hogy ezek az állatok minden esetben rehabilitált egyedek.
„Olyan mentett állatok gondozását vállaltuk, amelyek korábban nagyon rossz, zárt tartási körülmények között voltak, rossz egészségi állapotban, mint például: rossz takarmányozás miatti egészségtelen fizikai állapot, állategészségügyi szűrések hiánya miatti kezeletlen betegségek következtében leromlott állapot, kis mozgástér miatt rosszul fejlődő vázizmok, gondozás hiánya miatt túlnőtt paták és ebből eredő mozgásszervi problémák stb.”
– fogalmaznak a közleményben.
Megjegyezték: egy csapat állatgondozó, szakember és állatorvos dolgozik azon, hogy a zebrák életét meghosszabbítsák, és jobb életkörülményeket biztosítsanak nekik.
„Ami az elmúlt hónapok híradásaiban a legszomorúbb, hogy egyetlen olyan emberben sem merült fel, aki erről írt, vagy anyagot készített annak lehetősége, hogy ezek az állatok törődésből, jó szándékból vannak tartva. Holott ez az egyetlen dolog, ami a valóságnak megfelel és ami lényeges”
– olvasható a közleményben.
A Mészáros Csoport teljes közleménye:
„A Vál-völgye Vadásztársaság nevében szeretnénk pár mondatot hozzáfűzni az elmúlt hónapokban teljesen értelmetlen és a valóságtól egészen elrugaszkodott “Zebra-ügy” kapcsán.
Az említett zebrák és más, a cikkekben leírt állatok tartása minden esetben a hatályos jogszabályok betartásával és engedélyekkel történik.
Ezek az állatok rehabilitált egyedek minden esetben. Olyan mentett állatok gondozását vállaltuk, amelyek korábban nagyon rossz, zárt tartási körülmények között voltak, rossz egészségi állapotban, mint például: rossz takarmányozás miatti egészségtelen fizikai állapot, állategészségügyi szűrések hiánya miatti kezeletlen betegségek következtében leromlott állapot, kis mozgástér miatt rosszul fejlődő vázizmok, gondozás hiánya miatt túlnőtt paták és ebből eredő mozgásszervi problémák, stb.
Egy állatgondozókból, szakemberekből, állatorvosokból álló egész csapat vállalta ezeknek az állatoknak a rehabilitálását, egészségi állapotuk helyreállítását, kezelését, abból a célból, hogy életüket meghosszabbítsuk, életminőségüket javítsuk.
Az állatok iránti elkötelezettségünk szívvel-lélekkel, maximális odaadással történik, hisz sajnos nem csak az emberek számára népszerű kisállatok, mint kutyák és macskák szenvednek sok esetben a rossz tartási körülmények következményeitől.
Ami az elmúlt hónapok híradásaiban a legszomorúbb, hogy egyetlen olyan emberben sem merült fel, aki erről írt, vagy anyagot készített annak lehetősége, hogy ezek az állatok törődésből, jó szándékból vannak tartva. Holott ez az egyetlen dolog, ami a valóságnak megfelel és ami lényeges.”
Mészáros Lőrinc cégbirodalma is reagált a „zebra-ügyre”.
A Gulyáságyú Média még tavaly decemberben írt arról, hogy zebrákat tartanak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. alcsútdobozi telephelyén élnek. Akkor Nagy István agrárminiszter nem válaszolt egyértelműen a témában a parlamentben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
A Kúria pedig döntött is, csakhogy már a tüntetés megkezdése után.
„Tegnap, már a tüntetés megkezdése után(!) érkezett meg arról a döntés, hogy a pintérség nem is tilthatta volna meg, hogy magán az Erzsébet hídon tüntessünk Pride betiltása és a gyülekezési törvény módosítása ellen. A Kúria szerint sem elfogadható indok a tiltásra az az érv, hogy akadályoztuk volna a közlekedést”
– írja Hadházy, aki azt is hozzátette: „legközelebb akkor ezek szerint teljesen szabályosan, engedéllyel tüntethetünk a híd közepén”.
Kedd este végül a Ferenciek terén kezdődött meg a tüntetés, ahol több ezer ember gyűlt össze. Így a rendőrség egyébként lezárta az Erzsébet hidat is, sőt az este folyamán más hidakat is elfoglaltak a tüntetők.
A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
