Kényszerhelyzetben a Spar? Havi másfél milliárdos veszteség, kemény lépések jöhetnek az árrésstop miatt
A Spar vezetősége belső levélben figyelmeztette dolgozóit: az árrésstop miatt változtatniuk kell a kereskedelmi gyakorlatukon. Ha a helyzet romlik, még keményebb lépésekre kényszerülhetnek.
A Spar Magyarország vezetősége belső levélben tájékoztatta munkatársait az árrésstop bevezetésének hatásairól. A cég szerint az intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent számukra, ezért változtatásokat terveznek a kereskedelmi gyakorlatukban. Ha ezek a lépések nem bizonyulnak elegendőnek, további intézkedéseket is bevezethetnek, írta a Pénzcentrum.
A dolgozóknak küldött levelet Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató írta. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy
az elmúlt években több olyan gazdasági intézkedés is nehezítette a vállalat működését, amely jelentős hatással volt a cég eredményére.
Kiemelték, hogy 2024 már a harmadik egymást követő év, amikor a Spar veszteségesen működik.
A levélben hangsúlyozták, hogy az árrés és a profit nem azonos fogalmak. „A maximum 10% árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5% marad csupán” – írták. Hozzátették, hogy ez az összeg elegendő az áruk boltokba szállítására, de nem fedezi a bérköltségeket, a rezsiköltségeket, a további közterheket vagy az üzletek bérleti díját.
A vezetők arra kérték a dolgozókat, hogy támogassák az előttük álló változtatásokat. „Az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba” – áll a levélben.
A cég hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében a vezetők jelezték, hogy ha a szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik, további intézkedések meghozatala válhat szükségessé. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy az év első két hónapja eredményes volt, és ezt a teljesítményt pozitív jelnek tekintik.
A kormány által bevezetett árrésstop egyelőre május végéig van érvényben, de akár meghosszabbíthatják.
A rendelet szerint a kijelölt termékek árrése nem haladhatja meg a 2025. januárjában alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10% lehet. Ha egy terméket 2025 januárjában nem árusítottak egy adott üzletben vagy online felületen, akkor az utolsó havi átlagos árrést kell alkalmazni, legfeljebb 10%-os határig.
A Spar Magyarország vezetősége belső levélben tájékoztatta munkatársait az árrésstop bevezetésének hatásairól. A cég szerint az intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent számukra, ezért változtatásokat terveznek a kereskedelmi gyakorlatukban. Ha ezek a lépések nem bizonyulnak elegendőnek, további intézkedéseket is bevezethetnek, írta a Pénzcentrum.
A dolgozóknak küldött levelet Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató írta. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.
A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly
számos ukrajnai, mégpedig kárpátaljai magyar ajkú menedékes perelte be az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost. Pál Norbert ugyanis megtagadta ezektől és más családoktól is, hogy 2024. augusztus 21. után is támogatott lakhatásuk legyen.
Ezzel a Helsinki Bizottság szerint három-négyezer ember, nagy többségében magyar ajkú gyerek lakhatása vált bizonytalanná.
Azt írják, hogy közülük vannak, akik kétségbeesésükben visszatértek a háborús Ukrajnába.
Februárban a Fővárosi Törvényszék két perben összesen 84 kárpátaljai menedékes esetében is megsemmisítette a kormánybiztos döntéseit, és új eljárás lefolytatására kötelezte Pál Norbert kormánybiztost. A bíróság tegnapi döntése is jogerősen megsemmisítette a korábbi kormánybiztosi döntéseket, és arra kötelezte Pál Norbertet, hogy hozzon alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat.
Ezeket a döntéseket az érintettek, ha rájuk nézve negatívak, ismét megtámadhatják a bíróság előtt.
A közleményben arra is kitértek, hogy
bár a kormánynak tavaly július óta havonta frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, ezt még egyszer sem tette meg. Így azóta a drónokkal támadott Kárpátalja is békés területként van nyilvántartva.
A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.
A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.
Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.
A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.
Az élmezőny itt a következőképp néz ki:
Luca
Hanna
Zoé
Anna
Emma
Léna.
A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.
A további listát itt lehet böngészni:
A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:
Dominik
Olivér
Levente
Marcell
Milán
Máté.
Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.
A fiúnevek további listája:
Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fabiny Tamás a Pride ellehetetlenítéséról: A mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria emberek életébe kerülhet
Az evangélikus püspök szerint más egyházak vezetői valószínűleg anyagi kitettség miatt nem szólalnak meg. Ő azonban úgy gondolja, a Pride tiltása és a miniszterelnök poloskázós beszéde is komoly következményekkel járhat.
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy reagált Orbán Viktor poloskázós beszédére Fabiny Tamás. A miniszterelnök március 15-i szónoklatában úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. Ehhez hozzátette: „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket”. Fabiny a Szemlélek blogon azt írta: „Egy keresztény politikust éppen a hite kell hogy megvédjen attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen”, és hogy az ilyen kijelentések ismétlődése tovább ronthatja a közbeszéd állapotát.
Az evangélikus püspök most a Válasz Online podcast-csatornájának adott interjút. Ebben többek között megmagyarázta, miért gondolta úgy, hogy – más felekezetek vallási vezetőivel ellentétben – reagálnia kell a miniszterelnök szavaira. „ [...] Magyarország miniszterelnöke – nemcsak most, hanem máskor is előszeretettel használ biblikus képeket, bibliai metaforákat, teológiai tartalmú kifejezéseket, azt gondolom, kötelességem ezzel kapcsolatban állást foglalni” – fogalmazott Fabiny, hozzátéve: „Nem lehet ezt elvitatni, hiszen a magyar nyelvnek is része a Károli Bibliától kezdve sok fordításban a Szentírás, és ez beleférhet irodalmi művekbe, szónoki beszédekbe. Ott érzem a piros lámpa kigyulladási kötelességét, hogyha valamiféle teológiai zavart – erősebb kifejezéssel herezist, tévtanítást – észlelek, amit igyekszem szóvá tenni.”
Szerinte abban, hogy más egyházak vezetői nem szólaltak meg, közrejátszhat az anyagi kitettségük. Mint fogalmazott: „Sokan engem is óvtak attól, hogy nagyon sokat beszéljek, mert ezt állítólag már forintosítani is lehet. Ha például elindul egy egyházi projekt, amit a vezetők szeretnének védeni, de félnek, hogy egy rossz megnyilatkozásuk miatt leállítják ezt a projektet, akkor esetleg valóban meggondolják, hogy járassák-e a szájukat. A legjobb volna oda eljutni, hogy ne legyen függvénye egyik a másiknak, hanem azt lehetne mondani, hogy »barátom, te most olyat mondtál, amivel én nem értek egyet, akár politikai, akár teológiai téren, de annak az egyetemnek vagy templomnak csak meg kell épülnie, azt az óvodát csak el kellene indítani«.”
Fabiny beszélt a gyülekezési jog korlátozásáról és a Pride betiltásáról is. Erről azt mondta: „A gyülekezési szabadság természetes emberi jog, amit én védek. A hitünkből is következik, egyébként a protestantizmusnak is az egyik alapelve a Luther által is képviselt keresztény szabadság: nem várta meg, hogy engedélyt kapjon arra, hogy megszervezze az új közösségét, vagy kiszögezze a 95 tételét, hanem a lelkiismeretére hallgatott.” Hozzátette: „Aki akarja, az egyházban is tudja elmondani, hogy »én meleg vagyok«. Még nem jutottunk el ide: szégyellnivaló, ha valaki rádöbbent arra, hogy neki az identitása más, mint amire őt a hittanórán tanították, vagy amit ő a saját hite alapján képzelt magáról.
Ne felejtsük el, hogy itt megnyomorított, szégyenbe, megalázott helyzetbe taszított emberek vannak; a szuicid gondolatok valósággá válhatnak, míg a közösség átélése és a hasonló gondokkal küzdő emberekkel való találkozás terapikus lehet.”
A meleg hívek és az egyház kapcsolatáról szólva elmondta: „Lehet, azt kell, hogy mondjam nekik, az egyházunk nem engedi meg, hogy házasságot kössetek egyházi rend szerint – és ezt én magamra is érvényes kötelezőnek tartom –, de azt nem akadályozza meg az egyház, hogy imádkozzam értetek és veletek. Legyetek itt a gyülekezetben, ne bújjatok a föld alá.
Ez a mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria tehát emberek életébe kerülhet. Lelkipásztori felelősséggel mondom, hogy ezekről az emberekről egyszer számot kell adni, akik most megnyomorítva érzik még inkább magukat.
Kérem szépen a döntéshozókat: a lelki szempontokra, hogy itt emberekről van szó, figyeljenek! Ha – bocsánat, de – buzizunk, meg még ennél is ocsmányabb eszközöket vetünk be, akkor e dehumanizálással megfosztjuk ezeket az embertársainkat attól, hogy ők Isten képmásai, akik küzdenek az identitásukkal, akiket szeretnünk, segítenünk, támogatnunk kell. És itt az egyházban is nagyon sok feladatunk van még.”
Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy reagált Orbán Viktor poloskázós beszédére Fabiny Tamás. A miniszterelnök március 15-i szónoklatában úgy fogalmazott: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. Ehhez hozzátette: „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket”. Fabiny a Szemlélek blogon azt írta: „Egy keresztény politikust éppen a hite kell hogy megvédjen attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen”, és hogy az ilyen kijelentések ismétlődése tovább ronthatja a közbeszéd állapotát.
Az evangélikus püspök most a Válasz Online podcast-csatornájának adott interjút. Ebben többek között megmagyarázta, miért gondolta úgy, hogy – más felekezetek vallási vezetőivel ellentétben – reagálnia kell a miniszterelnök szavaira. „ [...] Magyarország miniszterelnöke – nemcsak most, hanem máskor is előszeretettel használ biblikus képeket, bibliai metaforákat, teológiai tartalmú kifejezéseket, azt gondolom, kötelességem ezzel kapcsolatban állást foglalni” – fogalmazott Fabiny, hozzátéve: „Nem lehet ezt elvitatni, hiszen a magyar nyelvnek is része a Károli Bibliától kezdve sok fordításban a Szentírás, és ez beleférhet irodalmi művekbe, szónoki beszédekbe. Ott érzem a piros lámpa kigyulladási kötelességét, hogyha valamiféle teológiai zavart – erősebb kifejezéssel herezist, tévtanítást – észlelek, amit igyekszem szóvá tenni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 8 millióra büntette Balázsékat a médiahatóság, számos szexuális utalás miatt
A hatóság szerint egy tavaly októberi adásban egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek. Ezzel megsértették a korhatári kategória-besorolás szabályait.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nagy bírságot szabott ki a Rádió1-en futó Balázsék című műsora, mert az ismételten megsértette a műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és közzétételének időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat.
Az ominózus műsor kifogásolt része 2024. október 24-én reggel 6 óra 3 perctől volt hallható. A Balázsékban a műsorvezetők
„egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek”
A közzétett adással szerintük a műsor ismét megsértette a médiatörvény kiskorúakat védő rendelkezéseit.
A Médiatanács azzal indokolta a döntést, hogy a Rádió1 a tizenkettes karikás III. korhatári kategóriába sorolta a Balázsék műsorát, holott az legalább 16 éven aluliak számára nem ajánlott, vagyis a IV. korhatári kategóriába sorolható volt.
Mégpedig azért, mert „közvetlen és közvetett szexuális utalások, valamint a közönséges, trágár nyelvhasználat” volt hallható a műsorban korán reggel.
„A műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt
a Médiatanács 7 millió 150 ezer forint bírságot rótt ki a médiaszolgáltatóra,
a Radio Plus Kft.-re, és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte. A jogsértés ismételtségére tekintettel a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét 175 ezer forint bírsággal sújtotta a testület” - írta az NMHH közleményében.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nagy bírságot szabott ki a Rádió1-en futó Balázsék című műsora, mert az ismételten megsértette a műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és közzétételének időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat.
Az ominózus műsor kifogásolt része 2024. október 24-én reggel 6 óra 3 perctől volt hallható. A Balázsékban a műsorvezetők
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
