SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Az országban már egyre többen tudják, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek

És most már talán meg is előzte a Tisza Párt a kormánypártot. Ráadásul Magyar Péter sorra nyúlja le a Fidesz egykori témáit és jelképeit. A politikai elemző szerint a miniszterelnök mára már nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a kihívójával.


Bár a kormánypárti Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz előnyt mér, két közvéleménykutató szerint is átvette a vezetést a Tisza Párt. A nemzeti ünnepen jelent meg a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése, ami először jelzett (hibahatáron belüli) Tisza-fölényt a Fidesszel szemben a biztos pártválasztók körében. Egy nappal később a Publicus Intézet is kihozta a számait, náluk már a teljes népesség körében is vezet Magyar Péter pártja. De szinte mindegy is, mik a konkrét számok, jó ideje egyértelmű, hogy a Tisza-párt lesz az egyetlen esélyes kihívója a Fidesznek 2026-ban.

Azonban még hosszú utat kell megtenni Magyar Péter pártjának a választásokig. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával az előttük álló kihívásokról beszélgettünk, valamint arról, hogy Orbán Viktor október 23-i beszéde alapján hogyan változott a miniszterelnök hozzáállása kihívójához.

– Szinte szimbolikus volt, hogy pont október 23-án tették közzé a 21 Kutatóközpont kutatását, miszerint, bár még hibahatáron belül, de a Tisza a biztos pártválasztók között megelőzte a Fideszt. Azóta a Publicus is kijött egy hasonló eredménnyel, igaz, a Nézőpont szerint továbbra is a Fidesz vezet. Lehet mindennek lélektani hatása a választókra?

– Ügyes húzás elsőként előlépni olyan eredménnyel, amely a Tisza vezetését mutatja. Ha én csinálnám a saját cégem marketingjét, én is így csinálnám. Ráadásul, hogy össze lehet kapcsolni az ’56-os ünnepségekkel, akkor még inkább izgalmas egy ilyen hír, amely pár hét múlva már nem lesz akkora újdonság. Persze a nyilvánosságban nem úgy működik, hogy valaki publikál valamit, és azt rögtön az egész ország tudja, és a választók sem aszerint döntenek, hogy a közvélemény-kutatásokban mit látnak.

Az már más kérdés, hogy ha sokan ugyanazt mérik, és látható benne egyfajta tendencia, akkor a választók egy része elkezdhet taktikailag gondolkodni a szavazatán.

Összerakja, hogy mi lenne a saját érdeke szempontjából a leghelyesebb és legeredményesebb szavazás. Tehát ha Magyar Péter más kutatásokban is ilyen jól áll majd, akkor az nyilvánvalóan meg fogja erősíteni a Magyar Péterre való szavazási hajlandóságot. De azért az is biztos, hogy nem a közvélemény-kutatások fogja alapvetően eldönteni egy választásnak az eredményét.

– Október 23-án kétszer olyan hosszú volt Magyar Péter beszéde, mint az Orbán Viktoré. És a miniszterelnök már másodszor hozta szóba Magyar Pétert, bár a nevét most nem mondta ki, de egyértelműen róla beszélt. Ezzel felemelte, mint saját maga kihívóját. Nem hiszem, hogy ez volt a szándéka.

– Semmiképpen sem az volt a szándéka, hogy felemeljen valakit maga mellé, de ha valaki felemelkedik mellé, akkor már kénytelen foglalkozni vele. Korábban nem kellett, mert nem akadt valódi kihívója. Ez talán csapda is volt az ő politikai életében, hiszen mindaddig, amíg nem volt politikai ellenfele, amíg nem látta azt, hogy a belpolitikában küzdenie, harcolnia kell, addig megengedhette magának, hogy kitekint a belpolitikából, már nem foglalkozik vele, hanem a világ dolgaival foglalkozik. És miközben ő a világ nagy dolgaival foglalkozott, addig felnőtt vele szemben egy politikai szereplő, aki visszakérdezett, hogy hahó, itt vagyunk mi is, közel 10 millióan ebben az országban, és szeretnénk tudni, hogy mitől lesz jobb a sorsunk. És

ma már nyilván nem tudja nem ellenfeleként meghatározni ezt az embert, aki egymagában annyi szavazót gyűjtött, mint amennyi neki van.

És bizony az országban már egyre többen tudják is, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek. Körülbelül egy szinten vannak. Innentől kezdve a miniszterelnök nem tudja kikerülni a Magyar-kérdést. A probléma az, hogy Orbánnak az elbizonytalanodó sajátjait kell azonnal megerősíteni, hogy tényleg tudja a megoldást a helyzetre. Mert amikor komoly népszerűséggyengülés van, amikor bizonytalanságok vannak, akkor ott előállhatnak azok az emberek, akik másutt keresik a politikai jövőjüket. Ha megnézzük Orbán ’56-os beszédét, abban történelmi távlatokban elmesélte, hogy kik voltak az árulók. Szabó Magdát idézte, hogy az áruló az nincs többé, az áruló az nem létezik, az áruló az megszűnt létezni. Ez a sajátjainak volt üzenet igazából, hogy nehogy árulók merjetek lenni. Itt nincs árulás, itt nincs kibeszélés.

Magyar Péter elmondta párszor, hogy neki segítenek a Fideszből belülről is.

Így hát Orbán elmondta, hogy felveszi a kesztyűt. Majd meglátjuk, hogy mit jelent ez a kesztyűfelvétel, mert lehet, hogy ez már sokaknak nevetségesen hat.

– Sokszor elgondolkoztam, hogy vajon tényleg súgnak-e Magyar Péternek a Fideszből, vagy ez inkább egy jól kitalált zavarkeltés.

– Ugye tőlem nem keresi erre a választ?

– Csak azt gondolom, hogy ez egy működő taktika lehetne.

– Nyilván ezek azok a mondatok, amikre soha nem fogjuk megtudni a választ, de valóban egy jól hangzó dolog, okozhat zavart egy ilyen mondat.

– Nincs másfél év már a választásokig. Van elég ideje Magyar Péternek arra, hogy meg is tudja mutatni a kormányzóképességét, tényleg kész legyen arra, hogy átvegye az országot?

– A Fidesz nyert már úgy választásokat, hogy csak annyi volt a kampánya, hogy „folytatjuk”.

– De emberei voltak.

– Való igaz, hogy Magyar Péter egyik legnagyobb gyengesége pont az, hogy még mindig egyedül csinálja a dolgait. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik feltolták Magyar Pétert arra a szintre, hogy egálban van Orbánnal, azoknak a választóknak a jókora része azt gondolja, hogy mindegy hányan tesznek ennek érdekében, csak Orbán Viktor menjen. És ha Orbán Viktornak mennie kell, akkor teljesen lényegtelen kérdéssé válik, hogy tesz-e bármilyen szakpolitikai állítást ennek érdekében Magyar Péter. Ha győzni akar, ahhoz inkább olyan állításokat kell tennie, amelyek átnyúlnek a Fidesz oldalára, a Fidesz bizonytalanjaihoz. Én az ’56-os beszédét ilyennek éreztem.

A beszéd legfontosabb célcsoportja az Orbán Viktorban elbizonytalanodottak köre volt. Azt mondta, hogy átvertek minket, engem is, a saját sorsát, saját helyzetét állította példaként azok elé, akiket át akar csábítani magához.

Mégsem mondhatjuk, hogy Magyar Péter beszédéből nem bontakozna ki egy alternatív program. Ami erőteljesen előjött például, hogy beleállt az Orbán által hangoztatott semlegességi politikába, mert szerinte nincs ilyen. Azt is mondta, hogy erre a „semlegességi” politikára senki nem hatalmazta fel Orbán Viktort, és a magyar történelemből sem következik, hogy ezt lenne helyes vinni. Ez tud egy olyan koncepcionális különbség lenni köztük, amire azt tudja mondani, hogy itt van az én kampányom, az én programom, ami más, mint Orbáné. Ráadásul ígéreteket tett, például, hogy fejlesztik az állami egészségügyet és oktatást, az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik, megemelik a családi pótlékot, megtartják a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak adókedvezményét és a gyermekek után járó adókedvezményeket, és jelentősen megemelik a minimálbért. Utána azt is elmondta, hogy honnan, ami ráadásul pontosan a nem-semlegességi politikából következik: elhozza másnap az uniós pénzeket.

Ez egy elég erős, de nem tarthatatlan állítás.

Ha megnézzük, mi történt a lengyel választások után, láthatjuk, hogy Európa teljesen máshogy viszonyult az uniós pénzek folyósításához. Azt mondta Magyar, hogy nem lesznek haveri pénzkiosztások, belépünk az uniós ügyészségbe, hazahozza az uniós pénzeket, melyek összegéből tényleg kijön egy-két nagy reform lehetősége, például az egészségügyé, meg az oktatásé. Ráadásul ez egy versenyképes ajánlat Magyarországnak az orbánival szemben.

– Amikor a kompország meghaladásáról beszélt, érdekes volt, hogy miközben azt mondta, hogy a komp az rossz, viszont kerülte, hogy nyugatot és keletet mondjon ennél a hasonlatnál. Ehelyett hidak építéséről beszélt.

– Ő a fiatalkori Orbán politikáját követi. Így próbál a fideszesekhez szólni. Abszolút jól érzi, hogy neki ezt a nemzeti irányvonalat kell vinni, és fel kell hívni a figyelmet, hogy lehetett volna az orbáni politikát jó irányba is vezetni.

Ezért is veszélyes Magyar Péter Orbán Viktor számára, hiszen az Orbán-szavazók egy részének ez a politika akár szimpatikus is lehet.

És éppen ezért nagyon kell figyelnie arra, hogy sehol ne lehessen megtámadni azzal, hogy a baloldalhoz kötődik. A baloldali szavazók már jórészt átjöttek hozzá, ott vannak nála. Nem oda kell politizálnia.

– Magyar Péter beszédében megint szóba került egyfajta casting, amit múltkor az EP-választás kapcsán is megcsinált, csak most jóval nagyobb merítéssel. Később már azt nyilatkozta, nemcsak parlamenti képviselőket, hanem nagyköveteket, kormányhivatali vezetőket, állami cégvezetőket is online pályázat útján keresnek. Több ezer embert. Az, hogy ilyen módon akarják összegyűjteni a megfelelő embereket, gyengesége vagy erőssége a Tisza pártnak?

– Magyar Péter rájött arra, hogy ha igazán erős politikai erőt akar építeni, akkor azt államfüggetlenül kell megtennie. A jelenlegi politikai pártok államfüggőek abban a tekintetben, hogy az államtól kapják a pénzüket a működésükhöz. Ennek elkerülésére keresi azt az ötvenezer embert a Tisza, akik kifizetik az állam helyett a párt működését, ezáltal segíti, hogy a párt független, szabad legyen, ne függjön az államtól. Teljesen érthető az a szándék is, hogy minél többen csatlakozzanak kívülről a párthoz. Nyilván ez egy populista üzenet, mert mindenféle irányzatnak megvannak a maga szakértői. A szakértőknek eltérhet az értékrendszere, és akkor máshova helyezhetik a hangsúlyt. Ezért csak jelentkezés alapján kiválasztani a szakembereket nyilvánvalóan populista elképzelés, azt a hamis üzenetet hordozza, hogy a szakértelem csak egyfajta lehet, köztünk nincsen verseny. Másrészt ebben az az üzenet is nagyon fontos, hogy

Magyar Péter távol akarja tartani magát a régi ellenzéki erőktől. Ez az egyetlen módszer, amivel meg tudja tenni, ha azt mondja a régi szakértőkre, a régi világ embereire, hogy rájuk nincsen szükségem, jöjjenek az újak, gyertek, jelentkezzetek.

Nem kárhoztatom, hogy ezt csinálja, logikusnak tartom, de érteni kell azért ennek a logikáját, természetesen.

– Azt mondja, hogy a csókosok helyett rátermettek és tehetségesek kerüljenek az apparátusába.

– Azzal nincsen gond, ha egy ellenzéki vezető látja azokat a problémákat, amiket a választók is látnak. Ez egyébként messzebbre is vezet. Miközben a miniszterelnökkel most körülbelül döntetlenre állnak egymással, közben az Orbán-beszédben semmi nem szólt a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Mert a miniszterelnök nem tud jót mondani, nincs igazán mit mondania. Eközben az ellenzék vezetője pedig éppen arról beszél, hogy milyen bajok vannak az országban.

Ez Magyar számára jelent erőt és Orbán számára gyengeséget, hiszen a középen álló szavazók, akik nem fanatikusai, hanem szavazói a politikának, éppen arra várnak, hogy választ kapjanak, az ő egyéni, egyedi sorsuk hogyan alakul jobban az országukban.

Addig, amíg konjunktúra volt, úgy érezték, hogy Orbán jól csinálja a dolgát, hiszen ők is egy kicsit jobban élnek, de amikor dekonjunktúra van, akkor azt várnák a miniszterelnöktől, hogy reflektáljon az ország problémáira. Ezzel szemben az, hogy ő hadakozik Európával, a világgal, és el akarja dönteni, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de még azt is, hogy hogyan változzon a nyugat-európai politika, az ő szemükben nem releváns kérdés. Ők azt várják, hogy azt mondja el, hogy mi lenne a helyes kilábalási lehetőség abból a helyzetből, amiben az ország van. Miután erre nincsen mit mondania Orbán Viktornak, ezért a beszéde nem is tudott annyira erős lenni, mint Magyar Péteré, aki az ország problémáiról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Retteg a hatalom? Lakner Zoltán szerint a megingó Orbán-rendszer elindulhat az erdoğani úton
A politikai elemző úgy véli, a kormány érzi, hogy baj van, és menti, ami menthető. Ennek a harcnak pedig vannak veszélyei.


Lakner Zoltán a Telex Élőben Laknerrel című műsorában beszélt arról, hogy a 15 éve fennálló rendszer most azt érzékeli, hogy a teljhatalmat el lehet veszíteni. Úgy fogalmazott, „beállt egy versenypozícióba a mai magyar politikai élet, ez fog menni a következő egy évben, amit most is látunk”.

A politikai elemző hozzátette: már nem Budapest a politizálás központja, hiszen például egy orosházi vagy mosonmagyaróvári időközi választásnak nagyobb jelentősége van, mint annak, hogy a fővárosban hidakat foglalnak el.

Lakner a TISZA múlt héten lezárt Nemzet Hangja szavazásáról azt mondta, olyan magas számokat, amiket a párt közölt, eddig csak a kormány tudott mondani, és szerinte elképzelhető, hogy a válaszok tényleg bekerülnek a párt programjába.

A beszélgetésben kitértek Kollár Kinga felszólalására, amelyben a tiszás EP-képviselő az uniós pénzek blokkolásáról beszélt. A politológus szerint az eset rávilágít, hogy veszélyes lehet, ha egy politikus elemzőként szólal meg. Ettől függetlenül helytálló megállapításnak tartja, hogy az Orbán-rendszer az, ami miatt nem érkeznek meg a források.

A beszélgetés során Lakner felvetette, hogy a magyar kormány elindulhat az erdoğani úton, és megpróbálhatja ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki kihívó indulását a választásokon.

A kormányfő március 15-i beszédében elhangzott húsvéti nagytakarítás kapcsán Lakner úgy reagált, szerinte azzal az Alaptörvény-módosítással, amelyről hétfőn szavaz a parlament, jogi alapot teremtenek rá, hogy a kormány még erőteljesebben lépjen fel a független média és a civil szervezetek ellen, vagyis minél több embert tántorítsanak el a közéleti tevékenységektől.

A Telex műsorában az MNB-botrány is szóba került. Lakner szerint ezen a ponton a kormány nehéz helyzetben van, hiszen azt kéne elhitetnie az emberekkel, hogy Matolcsy György korábbi jegybankelnök úgy szervezte ki a pénzt az MNB-ből, hogy Orbán Viktor erről semmit sem tudott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Fotók: Bayer Zsolt Menczerrel és Gulyással tüntetett a Tisza Párt ellen
Bayer Zsolt szerint elfogadhatatlan, hogy a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga pozitív hatásokat lát az uniós pénzek visszatartásában, ezért tüntetést szervezett szombatra a Millenáris Parkhoz.


Szombaton délután tüntetést tartottak Budapesten a Millenáris Parkban. A demonstrációt Bayer Zsolt kormánypárti publicista és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezte Kollár Kinga, a TISZA Párt EP-képviselőjének brüsszeli beszéde miatt.

A megmozduláson Gulyás Gergely és Menczer Tamás is megjelent, utóbbi közös fotóra is szívesen odaállt az érdeklődők mellé. A tüntetőket automata hívásokkal toborozták, a helyszínen Kollár beszédének egy részletét is lejátszották nekik. A hangulatot a Nélküled és a Darabokra törted a szívem fokozták, a zászlók mellett pedig „Őszödi áruló” és „Júdás Péter elárulta” feliratú táblák is előkerültek.

Kollár Kinga az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén arról beszélt, hogy a magyar emberek romló életminősége megerősítette az ellenzéket, ezért optimistán tekint a 2026-os választásokra. Ezt a fejleményt az EU-s források befagyasztásának „pozitív” hozadékaként említette – a pontos kontextust és nyilatkozatot ebben a cikkünkben mi is megírtuk.

Bayerék szombat délután 15 órakor kezdődő tüntetése mintegy 45 perc után véget is ért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Ha a Fidesz folytatja az erőszakkampányt, a társadalom még jobban megbillenhet, és teljesen elzavarhatja őket
Szerinte a fideszes szavazók sem erre szavaztak, emiatt is mennek át egyre többen a Tiszához. A Tisza-párt eredményváróján a szimpatizánsokkal, és a pártelnökkel is beszélgettünk.


Vasárnap délután egy órával Magyar Péter beszéde előtt már szépen megtelik a Műegyetem rakpart. Kellemes tavaszias idő van, bár a nap nem süt. Még viszonylag messze a színpadtól árusok zászlókat árulnak, magyart is, EU-sat is, az egyik piros-fehér-zöldben felirat: „Árad a Tisza”. Nyilván, amikor kormánypárti rendezvény van, a tizenkét csillagos helyett a hétsávos piros-fehéret árulják, és a nyomtatott szöveg is más a zászlón. Biznisz az biznisz. Kicsit beljebb a Tisza hivatalos termékeit árulják: pólók, sapkák, melegítők, bögrék, zászlók. Ők így oldják meg a pártfinanszírozást.

Piknik, eredményhirdetés előtt

A sátor mellett találkozom a gyömrői Kókai Rolanddal, akin van is egy tiszás melegítő felső. Már egy ideje itt van, aktív Tisza-sziget tag, más szigetesekkel beszélgetve tölti az időt. Részt is vett az aláírásgyűjtésben, náluk szerencsére bekiabálásokon kívül nem volt komolyabb atrocitás. Komolyan vették azt is, hogy nemcsak a Tisza-szimpatizánsok véleményére, hanem mindenkiére kíváncsiak: saját pénzből szórólapoztak, és meginvitáltak a pulthoz olyanokat is, akik nem feltétlenül a párt hívei. Szóba kerül Kollár Kinga kijelentése is, ami okán szombaton Bayer Zsolt is tüntetést szervezett. Szerinte bár igaza van, a szavai sajnos támadhatóak. Azonban úgy érzi, ez sem tud ártani a Tisza előretörésének, mert nyilván sok hibát elkövet a párt, de ezek fajsúlyban nem mérhetőek össze például a Nemzeti Bank környékéről eltűnt 500 milliárddal.

Tisza-sziget, Ausztrália

Érdekelt az is, hogy vajon a Tisza megjelenése éket vert-e a családokon belül, rontotta-e el a vasárnapi ebédet, ártott-e baráti közösségeknek? A zuglói Balázs szerint még javított is. Kollár mondatairól ő úgy vélekedik, hogy ha nem ezt, mindenképpen találni akart a Fidesz valamit, amibe belekapaszkodhat. Ő maga egyetért a kijelentésekkel, mert

azt a pénzt, amit kapunk, azt a rezsim fenntartásába fektetik. Van egy könyv, A diktátorok kézikönyve, el kell olvasni, benne van, hogyan tartják fenn magukat a diktátorok
– mondja.

Szegedről érkezett István, akinek megvan a véleménye az országban felpörgetett, hiszterizált hangulatról:

„ma délelőtt a királyi tévén, mert mazochista vagyok, néha odakapcsolok, már ott tartottak, hogy a Magyar Péter miatt nem adja az Unió a pénzt.”

Két fiatalember Dunakesziről érkezett, ahol Magyar Péter aznap délelőtt tartott gyűlést. Egyikük önkénteskedett is négy napot, barátja elkísérte. Az önkénteseknek a műsor elején köszönetet mondtak, és a legeredményesebbek munkáját oklevéllel ismerték el.

Tibor szerint ez a kezdeményezés befoltozhatja azokat a sebeket a társadalomban, amiket a propaganda okozott. Barátja, bár nem volt önkéntes, de maga is szavazott, mert

„fontosnak tartom azt, hogy valami változást érjünk el ebben az országban.”

A későbbiekben ő is szeretne tagja lenni egy Tisza-szigetnek.

A hivatalos eredményhirdetés után, még csak nem is szemerkélő, inkább csak itt-ott megcseppenő ég alatt kezdte el Magyar Péter beszédét, amelyről, akárcsak a szavazás eredményéről, korábban írtunk.

Ezután tudtuk feltenni a kérdéseinket a Tisza-párt elnökének.

– Mi volt a fárasztóbb: a beszédet elmondani, vagy a sajtónak válaszolni utána másfél órán keresztül?

– A beszéd közben csak az utolsó mondatnál ment el a hangom, amikor azt kiabáltam, hogy a haza minden előtt, de szerencsére ki tudtam mondani. Most már nagyon fáradt vagyok. Megmondom őszintén, büszke vagyok a csapatomra, szerintem ilyet még senki nem tett a magyar politikatörténetben, hogy kevesebb mint három hét alatt eljutottunk mind a 3155 településre. Csak azt tudom mondani, hogy köszönöm az önkénteseinknek, a Tisza-sziget-tagoknak, hogy én is eljuthattam egy szűk csapattal 115 helyre, mind a 106 egyéni választókerületben.

Tegnap is kilenc helyen voltunk, több száz kilométert utazva.

Ez nagyon felemelő volt, sokat tanultunk, de most nagyon fáradt vagyok. Ahogy mondtam a színpadon is, ez egy nagyon jóleső fáradtság, olyan, amikor egy olimpiai bajnokság után az ember fáradt.

– Két kérdésnél látszik, hogy megosztóbb volt a többinél. Az egyik az SZJA leszállítása 9%-ra. A másik meg az Ukrajna kérdése. Most maradjunk az SZJA-nál. Igazságosabbá válik attól a rendszer, hogy ugyanúgy egykulcsos marad a jövedelemadó, csak kisebb lesz az adókulcs? Nem kellene ezen még finomítani?

– Én azt hittem, hogy megosztóbb lesz az SZJA-kérdés, több nemet vártam, de valóban vannak ilyen visszajelzések, ahogy Ukrajna tekintetében is egyértelmű volt a visszajelzés, hogy azért ennyire megosztó ez most, mert a magyar emberek nem ismerik a feltételeket. Ahogy a kormány sem, bármit is mond a propaganda. Mi se tudjuk, ahogy az időpontot sem ismeri senki. Ezért is ígértük, hogy

amikor majd ismertek lesznek a feltételek és a csatlakozás időpontja, akkor majd egy ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást tartunk.

Lehet, hogy ez két évtized múlva lesz, lehet, hogy soha. Az SZJA-ra visszatérve, ahogy a beszédemben is mondtam,

ott még gondolkoznunk kell és egyeztetnünk, nyilván adószakértőkkel, társadalompolitikai szakemberekkel és a magyarokkal, hogy elmozduljunk-e még más irányba.

Önmagában az, ha a vagyonadót bevezetjük 5 milliárdnyi vagyonérték fölött, az már egy lépés, de nyilván nem ez a többkulcsos adórendszer, amiről a szakemberek szoktak beszélni. De örülök, hogy az elvi lehetőség arra megvan, hogy 9%-ra csökkentsük az összeget.

– Nyilván a vagyonadó az nem jövedelemadó, az egy egyszeri aktus, nem?

– Nem egyszeri, ez minden évben fizetendő a vagyonadó. A százalék még kérdés, meg az alap, azaz hogy mit számít vagyonelemnek. Mi úgy számolunk, hogy 15-20 ezer milliárd forintnyi vagyon van 5 milliárd forint felett.

Ha azt mondjuk, hogy 1%-os legyen a vagyonadó, az egész magas, 200 milliárd forintos bevételt jelenthet.

Ha még több, akkor még több. És ez minden évben fizetendő.

– Visszatérve Ukrajnára. Amit mond, azt is jelenti, hogy mivel az 58% a csatlakozás mellett áll, egy leendő Tisza-kormány nem fog akadályokat gördíteni a csatlakozási folyamat elé – ami még messze van a csatlakozástól –, mint a mostani kormány teszi?

– A mostani kormány álságos, kétkulacsos politikát folytat. Szijjártó Péter követelte 2022-ben az Európai Bizottságtól, hogy kezdjék meg a csatlakozást. Orbán Viktor ott ült az Európai Tanácsban 2023 decemberében, amikor egyhangúság kellett a csatlakozás megkezdéséhez, és nem vétózta ezt meg. És utána még számtalanszor nyilatkoztak Orbán Balázsék, hogy támogatják az ukrán tagságot. Most meg egy propaganda-hadműveletet folytat a kormány ez ellen.

Ugyanakkor nem védte meg a magyar gazdákat a beáramló, szennyezett ukrán gabonától 6 hónapon keresztül, amitől sok száz család tönkrement, nem védte meg a magyar méhészeket a beáramló ukrán méztől, ahogy a kínaitól sem.

Nem mi, hanem Orbán Viktor engedett ki 2200 jogerősen elítélt embercsempészt, köztük legalább száz ukránt. Mi azért tettük fel ezt a kérdést annak ellenére, hogy nem ismertek a részletek, hogy spóroljunk 2 milliárd forint közpénzt a magyar embereknek, mert ennyiből szervezi a kormány az ukrán EU-tagságról a népszavazást – miközben mi ezt 60 millió forintból, 0 állami támogatással csináltuk meg. Reméljük, hogy látja a kormány, hogy ezt így is meg lehet csinálni.

– Mi kell ahhoz, hogy tényleg meglegyen az a bizonyos kétharmad, amit ön is mondott a héten, és Török Gábor szerint is akár megnyílhat erre az esély?

– Munka, munka, munka és jó jelöltek – olyan jelöltek, akik tényleg ismerik az emberek problémáit, hihetően tudják képviselni azt, tudnak hatni az emberekre, tudnak dolgozni, helyben elfogadottak. Ezen kívül kell egy jó program, és még több jó szakember. Rengetegen jelentkeztek, de ezeket a segítségeket be is kell tudni csatornázni, és képviselni kell tudni. Nagyon szigorú kommunikáció, fegyelem és 120-130% teljesítmény. Mert nem egyenlő a pálya, ezt mindenki tudja, nem olyanok a médiaviszonyok, nem olyanok a választási jogszabályok.

Olyan az ellenfél, mint az apuka, amikor a család társasjátékot játszik, a játék közepén beleszól, és azt mondja, hogy módosítom a szabályokat.

Nekünk így kell nyernünk, de így fogunk nyerni. Nem is kicsit, hanem nagyon. Az, hogy ez kétharmadra elég lesz-e vagy nem, azt majd meglátjuk.

– Majdnem egy év múlva lesznek a választások, de ez a két hét olyan volt, mint máskor egy választási kampány finise. Hova lehet ezt még fokozni?

– Szerintem az a kérdés, hogy a Fidesz hova tud még süllyedni, illetve a Fidesz vezetői, mert mindig elmondom, hogy a fideszes emberek nem erre szavaztak. A fideszes szavazók nagy része, sőt, szerintem az összes szereti a hazáját, a településeit, a családját, és azért jönnek át egyre többen hozzánk, azért látják, hogy az emberséges Magyarország az más,

nem a nyílt erőszakra, a verbális, fizikai erőszakra szavaztak ők sem.

A Fidesz is látja, hogy ez csak felgyorsítja az amortizációjukat, a süllyedésüket. Nem vevő a magyar társadalom erre a fajta gyűlöletkeltésre, amit ők csinálnak, a hazaárulózásra, az egészen elképesztő mértékű agresszióra nők ellen, gyerekek ellen, civilek ellen. Szerintem ezt le fogják állítani, mert rájönnek, hogy ezzel csak segítenek nekünk a kétharmadhoz, mert ettől akár még jobban megbillent a magyar társadalom, és teljesen elzavarhatják őket. Most pánikolnak. Azért csinálják ezt, mert valamit akarnak csinálni, hogy átvegyék a kommunikáció irányítását, de ezzel csak saját maguk alatt vágják a fát – azon túl, hogy tönkreteszik a társadalmat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az ország leszar minket, úgy, ahogy vagyunk, de itt kell lennünk” – A nap, amikor korlátozták a gyülekezési jogot Magyarországon
A Momentum blokádjában néhány tutcatnyian vettek részt, a tüntetésre egy-két ezren jöttek el, és alig párszázan maradtak a végére. Akikkel beszélgettünk, pesszimisták voltak, le lehet-e békés választásokon váltani a Fideszt.


Az alaptörvény 15. módosítása teszi lehetővé, hogy betiltható legyen a Pride. Természetesen nem ezt írta bele a Fidesz a törvénybe, hanem csupán annyit, hogy a gyermekek jogai más szabadságjogokat megelőznek, kivéve az élethez való jogot. De amennyiben úgy értelmezik (márpedig a politika nyomására úgy fogják), hogy a melegek vonulása sérti a gyermekek jogait, akkor betilthatóvá válik egy ilyen rendezvény.

Tegnap volt a módosítás zárószavazása, amit a Fidesz–KDNP mellett a Mi Hazánk is megszavazott. Erre az alkalomra hirdette meg az Országgyűlés épületének blokádját a Momentum.

Villamossal mennék a Kossuth térig. Az eredeti tervem szerint egy megállót mentem volna, azonban félúton megállítja a villamost egy szoros rendőrsorfal.

Kiderül, csak eddig jöttünk, mert lezárták a rendőrök az egész Kossuth teret majdnem minden irányból, csak a Szalay utca felől közelíthető meg. Ezt a lezárást semmi nem indokolja, mivel a téren alig van tüntető, bőven közlekedhetne a villamos. Ahogy a környező utcák zárása is csupán annyi célt szolgálhat, hogy aki a térre igyekszik, kerülhessen egy nagyot.

Leszállok a villamosról, a rakpart felé veszem az utamat. A töküres utcákon hermetikus rendőrkordon, ami, ahogy sejtettem, a rakpart zárásával folytatódik. Itt veszem hasznát a sajtóigazolványomnak, ami nélkül esélyem sem lenne lejutni a mélygarázs alsó rakparti bejáratához. Két sorban állnak a képviselők, mögöttük és körülöttük rendőrök. Elsőként Sebők Éva momentumos képviselőhöz fordulok, hogy mi van itt most. Tőle csak annyit tudok meg, hogy saccra 60–70 fideszes képviselő lehet bent szerinte, tehát még nincs meg a kétharmad a szavazáshoz. Közbevetem, hogy az állami média elől is simán felszedték és elvitték őket rendőrök, amire annyit válaszol, hogy bízik benne, hogy

ha egyet elvisznek, kettő ül majd a helyébe.

A fenti tér felől ugyanis a lépcsőn még szabad a lejárás. De fentről nem jön senki le, csak biztatják a maroknyi momentumost. Lent azonban forrósodik a helyzet. Érkezik még egy adag rendőr, érzékelhetően közeledik a pillanat, amikor megpróbálják felszámolni a blokádot. Az eddig álló képviselők és civilek leülnek, szorosan egymás mellé. Felkészülnek arra, hogy elvigyék őket, előkerülnek a gyorskötözők, hogy egymáshoz kötözzék magukat.

Csak a blokádban részt vevők vannak lent, kétszer annyian a sajtótól, és még vagy húsz szimpatizáns. Ekkor

a rendőrök elkezdik felterelni a sorfal előtt álló újságírókat, fotósokat, operatőröket a járdára.

Elég kellemetlen érzés, mert addig szellősen tudtunk állni, most a járdán nem sok helyünk maradt. És a rendőrök nem állnak meg itt, hanem az egész sajtót fel akarják terelni a lépcsőn a térre. Ennek sem látni sok értelmét, hiszen a járdáról mi már nem jelentünk akadályt, maradt a blokádban részt vevő két sornyi momentumos, innen már csak arról van szó, hogy ne lehessünk közel az eseményekhez.

Szabó Tímea országgyűlési képviselő is itt van, őt is lökdösik felfelé, ám nem hagyja magát. Részben neki köszönhetően a rendőrök (egyelőre) felhagynak azzal, hogy feltereljenek minket a térre. Amikor megkérdezem, mi zajlik itt szerinte, azt mondja, hogy teljesen abszurd kezd lenni ez az egész. „Azok a rendőrök, akik egyébként nagyrészt tisztességesen végzik a munkájukat, bele vannak tolva egy jogilag szürke zónába, aztán egy teljesen illegális tevékenységbe, egy teljesen jogszerűtlen intézkedéssorozatba.”

Szerinte a helyzet előbb-utóbb komolyabb erőszakba fog torkollni. Amikor felvetem neki, hogy az Orbán-rendszer egyik legitimációs alapvetése az, hogy a 2006-os rendőri erőszakkal szemben az ő rendőrségük szakszerűen teszi a dolgát, a tüntetők haja szála sem görbül, azt mondja, hogy ez már akkor megdőlt, amikor a Karmelitánál előkerült a diákokkal szemben a könnygáz.

„A hatalom egyre kétségbeesettebb, tudják, látják, hogy a 2026-os választáson nagyon nem állnak jól, ezért egyre kétségbeesettebb és egyre erőszakosabb lépéseket fognak tenni.”

„Ha csak abba belegondolunk, hogy Kövér László házelnökként minden évben olyan elképesztő katonai fegyvereket, lőszereket és eszközöket rendel az országgyűlési őrségnek, mint például kézigránátok, akkor az már önmagában elég nyugtalanító, az pedig, hogy gyakorlatilag százával állnak itt a rendőrök békés tüntetőkkel szemben, hát az sem megnyugtató” - mondja.

Szerinte elég ránézni Oroszországra, hogy hova lehet ezt fokozni. A hatalom részéről a közbeszédben megjelenő poloskázás, kullancsozás, majd az ezt követő erőszakhullám a Tisza pultjai ellen mind-mind nagyon aggasztó.

„Pontosan tudjuk azt, hogy a harmincas évek náci Németországában így kezdődött a népirtás, hogy először szavakkal, aztán azok tettekbe fordultak, és végül népirtás. Most már látjuk, hogy gyakorlatilag fideszes provokátorok minden egyes gyülekezésnél odamennek és fizikai atrocitásba torkolló verekedést kezdeményeznek békés tüntetők ellen.”

Tény, hogy a heringként járdára zsúfolt sajtó és a szimpatizánsok között most is ott áll Bede Zsolt, aki megállás nélkül próbálja kihozni a sodrából a tüntetőket, politikusokat. A rendőrök közben a hátsó sorban ülőket egyenként emelik fel és viszik odébb. Ebben szakszerűek.

A tér felől a korlátnál álló tüntetők kiabálnak, ahogy az alsó rakpart Duna felőli oldalán állók is. Sebők Éva reményei nem teljesülnek, de nincs is rá esély, mert a hermetikus rendőrsorfalon, még ha akarna, sem tudna áttörni tüntető, hogy az elhurcoltak helyére üljön.

A második sor még ül. Tordai Bence mellé sodródom, akivel elég nehéz beszélgetni, mert Bede Zsolt megállás nélkül mondja a magáét.

Tordai szerint sokkal többen kellene, hogy itt legyenek, mert a képviselők és néhány aktivista, aki velük együtt leül, kevés. Tízezrek kellenének ide, mondja.

A Tisza önkénteseire hivatkozik, akik az elmúlt három hetet végigpultozták a Nemzet Hangja konzultáció íveivel, nem egyszer fizikai erőszaknak kitéve magukat. Azt mondja, nagyon nehéz időszak következik, és ebben nem ért egyet Magyar Péterrel, aki szerinte azt mondta, hogy túl vannak a nehezén. A neheze most következik. A felelősség Tordai szerint a kormánypártoké, és az azokat kiszolgáló Bede Zsolt-féle figuráké.

Közben a rendőrök szépen felszedik a második sort, majd mindenkit feltessékelnek a térre.

A blokádnak vége.

Kis szünet következik, a téren lézengenek az emberek. Eleve a Tisza szobor körüli kisebb térre szervezték a demonstrációt, nem is a nagy térre, a főbejárat elé. A szervezők nyilván azzal számoltak, hogy ezt a térséget talán megtöltik az emberek. De ezt is túlbecsülték.

A kivetítőn közvetítik az ülésteremben történő szavazást. Érdekes kép, mobilról streameli valamelyik képviselő. Előttünk, hátulról látszik a Szijjártó miniszter, aki a mellette ülő minisztertársával kedélyesen beszélgetve ütemesen nyomogatja az igen gombot.

A téren a tömeg minden szavazásnál fújol, holott egyelőre teljesen más törvények zárószavazása folyik. Majd hirtelen ráfordulnak az alaptörvény módosítására, itt is több részletben szavaznak. Pár perc, néhány szavazás, és vége. Ennyi volt.

A politikusok beszédeit itt nem részletezném. Legyen elég annyi, hogy az utolsó felszólaló, Bedő Dávid, a parlamentből kitiltott Momentum frakcióvezetője felszólítja az embereket, hogy menjenek fel a Várba, a Sándor-palota elé, és bírják rá a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alaptörvény módosítását.

El is indul a tömeg, vagy ezer ember. Találomra megszólítok egy menetelő fiút, Kaiser Botondot, Esztergomból. Szkeptikus azt illetően, hogy ennyien megállásra kényszeríthetnék a hatalmat.

A jövő évi választás kilátásait illetően is pesszimista: szerinte krumplival vagy erőszakkal, de a hatalom megtalálja a módját, hogy „megnyerje” a választásokat.

Egy biztos. Ha tíz év múlva is Fidesz-rendszer lesz, ő már nem lesz itt - mondja.

Az Akadémia utcában menetel a tömegben Szabó Szabolcs momentumos képviselő. Amikor idézem neki a színpadon imént felszólaló Baranyi Krisztina szavait, miszerint Magyarország Oroszország útjára lépett, egyetért vele.

„Én mindenkinek azt tudom javasolni, hogy olvassa el Anna Politkovszkaja naplóját. Az 2005–2006 környékén íródott, utána lőtték főbe a lakása ajtajánál. Amiket ő ott leír a 2005–2006-os Oroszországról és Putyin akkori hatalomtechnikai húzásairól, az kísértetiesen hasonlít arra, mint ami most történik Magyarországon. Úgyhogy igen, én is azt gondolom, hogy ez egy erős putyinizálódási út, amin vagyunk.”

Zúg az utcában a „Mocskos Fidesz”, a boltosok az üzletük küszöbéről bámészkodnak, ahogy a turisták is. Ez a Belváros, itt minden turistalátványosság. Akik most erre járnak, nem is tudják talán, milyen pillanatoknak véletlen tanúi éppen.

A képviselő nem hiszi, hogy választásokon le lehet váltani a Fideszt. Szerinte minden a kezükben van, hogy manipuláljanak, és nem is kell a választás napján hamis szavazólapokkal operálni, ott van az egész államapparátus, az állami média és a kétharmados törvényhozás. Szerinte ez a rendszer csak összeomolhat, és csak utána lehet rendszert váltani.

Kiérünk a térre, versenyfutás kezdődik a rendőrökkel, ki ér előbb a hídra fel. A momentumosok futva rohamozzák meg a hidat, még szabad a feljárat. A hídra érve győzedelmesen kiabálják: miénk a híd! Ezt az egyetlen "győzelmet" aratták ma, büszkék rá tehát. Bevárják a tömeget, ami folyamatosan apad. Három-négyszáz ember lehet, akik a hídra lépnek, jóindulatú becsléssel. Megszólítok egy lányt, Reginát Budapestről. Sarkosan fogalmaz, amikor megkérdezem, vár-e valamit a mai tüntetéstől:

„Én nem, mert az ország leszar minket, úgy, ahogy vagyunk, viszont muszáj mennünk, és muszáj addig tennünk, ameddig nem hallgatnak ránk, mert mást nem tehetünk, gyülekeznünk kell, össze kell tartanunk, és itt kell lennünk.”

A kezdetektől fogva kijár a tiltakozásokra, és ott lesz, ameddig kell, ameddig lehet, mert szerinte valahogy fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy baj van az országban.

És ahogy számítottam rá, a Clark Ádám tér előtt, a híd budai végén rendőrsorfal állja el az utat. Nem sokáig tart a szokásos farkasszem-nézés, hamar döntenek a tüntetők: áttörnek. Én, a fotósok mellé felállva a híd vasszerkezetére látom azt is, amit ők nem:

irdatlan mennyiségű rendőr és rendőrségi busz áll a téren, miközben a tömeg már csak a híd budai kapuja és hídfője közötti útszakasznyira apadt.

Ezt ők nem tudják, nekimennek a rendőröknek. A tüntetők nyomják a rendőröket, azok meg vissza őket. A széleknél időnként meggyengül a rendőri ellennyomás, de mire átszivárognának a tüntetők, kerül ember oda is. Kijjebb nyomják a rendőröket, de át nem törnek.

Aztán egy következő hórukkra részben az is megtörténik.

Néhány tíz momentumos kitör a Clark Ádám térre.

A maradék a hídon reked. Ácsorgás és tanácstalanság kezdődik. Érezhetően szivárognak el az emberek, Pest felé szabad az elvonulás lehetősége. Az egyik fiatalembert, a siófoki Szabó Dánielt megszólítom, mit látott. Ő nem állt az első sorban, amit tud, hogy akik átjutottak, azokat rögtön igazoltatták is. De úgy érzi, keményedhet a helyzet. „Sok rendőrnek a kezében ott a könnygázos palack, már rakosgatták jobbra-balra, meg többen már visszamentek az autójukba a maszkért. Úgyhogy szerintem készültek arra, hogy ha szükséges, akkor a könnygázt is bevetik.”

Ahogy az erőviszonyokat látom, erre már nem lesz szükség. Újabb adag rendőr érkezik, nem is kevés, Pest felől, és a maradék úttesten lézengőket is felküldik a járdára. Elég most már a kérés, mindenki engedelmeskedik, a rendőrök segítenek két biciklit átemelni a korláton. A járdán egy darabig téblábol még a maradék, miközben egy turistacsalád, két gyerekkel próbál átjutni a kordonon, de hiába mutatják a szállodai kártyájukat, a rendőrök nem engednek át senkit. Ez a parancs.

Vége. Visszafelé a hídon mindenkit igazoltatnak. Mögöttem egy anya és fiatal felnőtt leánya. A lány sír. Anyja nyugtatja. A lánya erre csak azt mondja: „Értsd meg, én ilyen érzékeny vagyok, nem akarom megszokni, hogy ilyen megtörténhet.”

Az anyja, nyilván vigaszként mondja, szerinte ezek után senki sem szavaz jövőre a hatalomra. De a lánya nem ért egyet.

„Itt lehet, hogy nem. De ott, ahol olyan a szegénység, hogy egy zsák krumpliért leszavaznak bárkire, ott fogják megnyerni a választást. És hidd el, ha én is éhes lennék, én is szavaznék bárkire egy kis krumpliért.”

Sietősre veszem, szép tavaszi este van. A város fényei csillognak, Budapest gyönyörű.

Sulyok Tamás az este alá is írta a törvényt, ami így azonnal életbe is lépett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk